Érdekes kérdést vizsgált nemrég a Networkworld „The CIO's Lament: 20-something techies who quit after one year” cikkében. Az Egyesült Államokban készült kutatás szerint a CIO-k számára az egyik legnagyobb kihívást maguk az alkalmazottak jelentik: nem csak a megfelelő munkaerő megtalálása, hanem annak megtartása is problémát jelent. A Harry Fox Agency (HFA) CIO-ja és alelnöke, Louis Trebino hangot adott véleményének, mely szerint a húszas éveikben illetve a harmincas éveik elején járó webfejlesztők, de különösen a Java programozók között magas a fluktuáció. Java csapatának hat tagja közül egyiknek sincsen egy évesnél nagyobb tapasztalata a cégnél, holott a vállalat az USA vezető jogkezelési szolgáltatói közé tartozik – többek között a zeneipar számára nyújt licencelési és royalty szolgáltatásokat.

„A kritikus fontosságú IT tudás egyszerűen kisétál az ajtón. Sokat fektetünk az emberek képzésébe, abba, hogy felhozzuk őket arra a szintre, amire szükségünk van, aztán bumm, már el is mentek. Ez a legnagyobb probléma” – nyilatkozta Trebino.

A site olvasói azonban kevés együttérzést mutattak az CIO-val szemben, a nagy többség úgy vélte, az alelnök kezében ott van a megoldás, csupán nem akarja azokat használni. A felvetések szerint az alkalmazottak nincsenek kellően megfizetve, ugyanakkor túl vannak terhelve, mindamellett nem kapnak elég nagy szabadságot munkavégzésük helyszínét illetően. Mindhárom kihívást könnyen lehetne orvosolni. Volt, aki szerint a munkamorált azzal (is) rombolják a munkaadók, hogy nem engedik a már létező, de nem hatékony kód átírását, mások szerint az olyan ösztönzők (is) hiányoznak a rendszerből, mint például a részvénycsomagok felkínálása. Egyesek úgy vélik, hogy a továbbfejlődés hiánya hat igazán demoralizálóan.

Volt, aki saját tapasztalataival támasztotta alá állításait: „Ha ilyen sok alkalmazottól kell megválnod, akkor az a te hibád” – írja egyikük, aki azért tartott ki hat évig munkaadója mellett, mert úgy érezte, hogy elfogadják, megbecsülik, ráadásul jó viszonyt ápolt a kollégáival. Vagyis nem feltétlenül kell rögtön a pénztárcába nyúlni ahhoz a CIO-nak, hogy csökkentse cége fluktuációját. Megint más a frissen anyává váltak alkalmazását javasolta, hiszen ők elsősorban a biztonságot keresik, így kevésbé hajlamosak munkahelyváltásra. Ráadásul ma már kellő számban képviseli magát a gyengébbik nem is a fejlesztők között, így pusztán arra hivatkozni, hogy ez egy férfias szakma, dőreség lenne.

Emellett még egy fontos szempont merült fel, amit nem szabadna figyelmen kívül hagynia a cégeknek. Sokak szerint a gazdasági világválság kiölte az alkalmazottai iránt tanúsított lojalitást a vállalatokból, így egyszerűen nem várhatják el ezt a munkavállalóktól sem. „A húszas éveikben járók jelentős része 2008 után felfogta, mi a helyzet, és rájött, hogy a saját túlélésük csak és kizárólag rajtuk múlik, senki máson, különösen nem a munkaadón” – írta az egyik véleményező, aki az elbocsátásokat és a kiszervezéseket (outsourcing) jelölte meg a fejlesztői fluktuáció magas szintjének okául.