- Először is óvatosnak kell lennünk a „válság" kifejezés használatával. Azt ugyan leszögezhetjük, hogy a piac nem nő, sőt valamelyest inkább szűkül, de ha válságról beszélünk, akkor a mi iparágunkat más iparágakkal is érdemes összevetni. A távközlés még mindig jobb helyzetben van, mint a gazdaság más szektorai. Ez a lényege az egész helyzetnek, vagyis a gazdaság egészének és különös tekintettel a lakossági fogyasztásnak újra növekednie kell, ami nyilvánvalóan növekedést fog előidézni a mi szektorunkban is.

- Mikorra prognosztizálja a növekedés újbóli beindulását?

- A GDP alakulását, illetve a lakossági fogyasztással kapcsolatos előrejelzéseket nézve, reményeink szerint a növekedés már az idei év végén kezdetét veheti, és aztán fokozatosan bővül. Hozzá kell tennem, hogy természetesen ez nagyban függ az új kormány tervezett és majdani tényleges intézkedéseitől, vagyis hogy mennyire lesz valóban befektetésbarát, mennyiben fogja ösztönözni a kis- és nagyobb vállalatok beruházásait, illetve az adórendszer mennyiben fogja támogatni a fogyasztást. Egyelőre a várható pénzügyi politikáról keveset tudunk.

- Nemrégiben interjút közöltünk a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnökével, Rozgonyi Krisztinával, aki kérdésünkre azt válaszolta, egyelőre vizsgálják, hogy szükséges-e javaslatot tenni a frekvenciadíjak szabályozásának megváltoztatására. A Telenor Magyarország vezetőjeként ön mivel lenne elégedett?

- Először is le kell szögezni, hogy tisztában vagyunk vele, milyen nagyon fontos nemzeti kincs a frekvencia. Olyan szabályokat kell kitalálni, amelyek megfelelő átláthatóságot tesznek lehetővé és ösztönzik a fejlődést - ezek előnyére válnak a frekvenciákat használó szolgáltatóknak, ezáltal az országnak, hiszen a nagyobb használat, a több felhasználó magasabb frekvenciadíjakat eredményezhetne, szemben a mostani helyzettel. Jelenleg minél többet fejlesztünk, annál magasabbak a díjak, mivel egyes hálózati elemek képezik a díjszámítás alapját. A jelenlegi iparági helyzetben, ahol a növekedés nagyon lelassult, illetve leállt, a mostani díjrendszer azokat támogatja, akik a legkevésbé kezdeményezők és a legkevesebbet tesznek a fejlesztések, a hálózatbővítések érdekében.

- Ugyanakkor Rozgonyi utalt rá, hogy korábban már volt frekvenciadíj-csökkentés, amiről szerinte a szolgáltatók „elfeledkeznek". Nem tartja elégségesnek a 2008-ban történt lépést?

- A díjcsökkentés nem szolgált elegendő megoldással a problémára, vagyis nem pusztán a díj mértékével van a gond, hanem a díj számítási rendszerével is. Kicsit olyan ez, mintha Aszpirinnel próbálnánk valamilyen súlyosabb betegséget kezelni. Az intézkedés, noha jó irányba mutatott, nem szolgált hosszú távú célokat. Párbeszédet kezdeményezünk az ügyben, mert szeretnénk a frekvenciákat nagyobb mértékben használni, még több felhasználóhoz eljutni a szolgáltatásainkkal, de ehhez olyan rendszerre van szükségünk, amely ezt támogatja. A változtatás közös érdeke lenne az erőforrások tulajdonosának és a szolgáltatóknak, hiszen ez eredményezhet adóbevétel-növekedést az állami költségvetés számára is.

- Önök olyan időszakban vágtak bele a Pannon Telenor Magyarországra való - nyilvánvalóan nem kis költséggel járó - átmárkázásába, amikor amúgy az egyes cégek, így önök is költségtakarékossági intézkedéseket kénytelenek hozni, és például több száz fős létszámleépítést hajtottak végre. Nem vonja-e el az energiáikat és erőforrásaikat ez az átmárkázás attól, hogy a valódi problémákra fókuszálhassanak?

- Úgy gondolom, nem ellentétes egymással a két intézkedés. A költségmegtakarítással az a cél, hogy olyan erőforrásokat szabadítsunk fel, amelyeket utána fejlesztésre és piacbővítésre fordíthatunk. A piacbővítést szolgálja az átmárkázás is, hiszen ezzel újra felhívhatjuk magunkra a figyelmet, és ezzel reményeink szerint növeljük a forgalmunkat. Úgy gondolom, hogy egy jó társaságnak képesnek kell lennie mind a két irányra figyelni, tehát a költségekre és a fejlesztésekre egyaránt. Fejlesztési céljaink jelzik a gazdaságba vetett hitünket és bizalmunkat, ugyanakkor a költségcsökkentési intézkedések szükségesek ahhoz, hogy stabilak lehessünk és elkerülhessünk egy mélyebb, hosszabb távú válságot - tehát mindkettőre szükség van.

- Nagyságrendileg mekkora összeget emészt fel az átmárkázás? A sajtóban milliárdos számok röpködnek ezzel kapcsolatban.

- Általában nem szoktunk konkrét összegekkel szolgálni az egyes eseményekkel, intézkedésekkel kapcsolatban, ezért csak annyit mondhatok, hogy az átmárkázás is része az idei beruházásainknak, amelynek számait a negyedéves beszámolónkban látni fogják. De az átmárkázás költsége önmagában nem publikus adat.

- A Pannon régi, kedvelt márka, amely 16 év után búcsúzik. Nem tartanak-e az átmárkázás veszélyeitől, például hogy elidegenednek az ügyfelek a márkától?

- Nincsenek ilyen aggodalmaink. Teljesen tisztában vagyunk a kockázatokkal, és a cél az, hogy a Pannon pozitív értékeit továbbvigyük a Telenor márka ernyője alatt, sőt kiegészítsük további értékekkel. Tehát nem arról van szó, hogy végleg becsukjuk az ajtót és teljesen új korszak kezdődik, hanem megpróbáljuk egyesíteni az eddigi értékeket az újakkal. Ez lesz a próbája annak, hogy mennyire vagyunk professzionálisak.

Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy lesz, aki ódzkodni fog, és lesznek negatív érzések is mindezekkel kapcsolatban, nemcsak a felhasználók, hanem más partnerek részéről is. Az egyetlen módja, hogy ezeket csökkentsük vagy kezelni próbáljuk, ha jó szolgáltatásokat kínálunk, vonzók a termékeink és optimálisan kommunikáljuk mindezeket. Úgy gondolom, szimbolikus jelentősége van annak, hogy a világ egyik legnagyobb mobilszolgáltatójaként ezt a nemzetközi márkanevet a magyar piacon is bevezetjük, mert ez is a piacba vetett bizalmunkat jelzi, és ez nagyon fontos kérdés.

- A mobilpiac romló helyzete miatt konkurensük, a Magyar Telekom az energiapiacon és várhatóan az e-egészségügyben is szerencsét próbál. Önök nem tervezik, hogy új üzleti területek felé nyitnak az árbevétel-csökkenés ellensúlyozása érdekében?

- Meggyőződésem, hogy van tér a jelen rendszerben is további organikus növekedésre, de az is igaz, hogy különböző stratégiákkal lehet ezeket a lehetőségeket megragadni. Ugyanakkor mi továbbra is a kulcsüzletágunkra fókuszálunk, hogy egyre jobb hang- és adatalapú mobilszolgáltatásokat adjunk.

- Tehát nincs szó arról, hogy nyitnak további üzleti területek felé?

- Természetesen soha nem zárunk ki semmilyen lehetőséget, de jelenleg figyelmünk középpontjában a jelenlegi „lábnyomunk" méretének növelése áll.

- Milyen lépéseket tartana szükségesnek a manapság egyre többször emlegetett LTE-ügyben a kormányzat, a szabályozó hatóság részéről?

- Az LTE nem pusztán technikai átállás a 3G-ről a 4G-re, hanem egy valós változás, lépés a vezetékes technológia szükségességétől annak szükségtelensége felé. Az új szélessávú technológia elterjesztése érdekében nagyon fontos lesz a 900 MHz-es frekvenciatartomány reallokációja, hiszen az LTE egyik előnye, hogy alacsonyabb frekvenciatartományban is megvalósítható. Ezenkívül nagyon fontos, hogy világosan előre lássuk a következő 3-5 éves időszakra a digitális átállás során felszabaduló frekvenciák, az úgynevezett digitális hozadék sorsát, hiszen az LTE szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, hogy az alacsonyabb frekvencián költséghatékonyan tudjunk működni.

- Mi a véleménye, vajon mikor kezdheti meg cége Magyarországon az LTE-szolgáltatást?

- Ez természetesen számos tényezőtől függ, többek között attól, hogy elnyerjük-e az ehhez szükséges koncessziót. Jelenleg teszteket végzünk Budapesten, valamint többek között Svédországban és Norvégiában is. Figyelembe véve a technológia érettségének jelenlegi fokát és feltételezve, hogy a készülékek, modemek rendelkezésre fognak állni, elképzeléseim szerint nem irreális arra számítani, hogy a kereskedelmi szolgáltatás akár már 2012-től megindulhat. Hangsúlyozom, az hogy milyen mértékben terjed el az LTE a magyar piacon, nagymértékben függ a frekvenciaszabályozástól és a frekvenciadíjak előbb már említett rendszerétől, hiszen csak akkor fedhető le az egész ország költséghatékonyan.

- A Telenornak fontos saját almárkája volt mostanáig a djuice, amely nemrég - legalábbis látszólag - kikerült a cégből, hiszen a „nyílt forráskódú" márkát bemutató gerilla-reklámvideó tartalma szerint a djuice a Telenor konkurenciája lett. Ráadásul a Telenor boltjaiból teljesen eltűnt a djuice. Miért volt erre szükség?

- A djuice továbbra is fontos részét képezi a Telenor Magyarországgal kapcsolatos stratégiájának. Ugyanakkor az üzleti kezdeményezés sikeréhez esetleg más módon, más paraméterekkel kell a fogyasztókat megszólítani, és hogy ez megvalósulhasson, nagyobb fokú szabadságot kell biztosítani a márkának. A djuice egyébként megmaradt a Telenor üzletágának, tehát nincs szó kiszervezésről, eladásról, és egyébként nincs is ilyen tervünk. Egyszerűen arról van szó, hogy ahhoz, hogy hiteles és sikeres lehessen a djuice a saját szegmensében, meg kell kérdőjeleznie a meglévő és működő szisztémákat. Mindez egyfelől versenyhelyzetet és bizonyos átfedéseket is teremt, de úgy gondoljuk, hogy ez része a célravezető többsíkú tervezésnek. Egyfajta átalakulásnak lehetünk szemtanúi a távközlési iparágban is, amit talán már meg is szokhattunk az FMCG-szektorban vagy az autóiparban, ahol különböző márkák vannak, és ezek eltérő módon szólnak a fogyasztókhoz. Különbözők a stratégiák, de mindezek mögött a tulajdonosi kör lehet egy és ugyanaz. Ezzel lehet a méretgazdaságosságot és egyéb előnyöket elérni.

 (A cikk a Computerworld idei évfolyamának 21. számában is megjelent.)