Modernizálás és járulékcsökkentés
Ezt a kormányzat szakértői is tudják, hiszen számos nemzetközi best practice áll rendelkezésre. A kérdés az, miként található forrás ezekhez a feladatokhoz. Ne felejtsük, a modernizáció befektetés, amely az optimalizáció által térül meg! Szerintem rengeteg EU-forrás van, amelyek részben már ma is elérhetők, részben pedig kiírás vagy előkészítés alatt vannak. Az előbbiek, a feleslegesen pazarló és szigetszerű projekteket támogató kiírási módszertan megváltoztatásával átcsoportosíthatók, az utóbbiak pedig már egy új stratégia részeként kerülhetnek napvilágra.
Megfelelő versenyeztetéssel, a korrupció kiküszöbölésé
vel akár 30-50 százalékkal kevesebb forrásból többet valósíthatunk meg, vagy a rendelkezésre álló erőforrások jobb felhasználásával nagyságrendekkel nagyobb eredményű változást tudunk elérni. A kezdeti lépések után ahhoz, hogy a hazai ICT-szektor versenyképes és fenntartható növekedésű legyen, szükséges a munkahelymegtartás és fenntartás költségeinek csökkentése. Az olyan vállalatok, mint amilyen az SAP is, több száz munkatársat foglalkoztatnak Magyarországon olyan tevékenységekre, amelyek az anyavállalatot szolgálják ki. Ezek magas szakképzettséget, kreativitást és nagy munkabírást igénylő tevékenységek, amelyeket a nemzetközi vállalatok szélesebb körben is tudnának, tudnak Magyarországra hozni. Ehhez viszont elengedhetetlen az ország versenyképességének javítása, ezen belül elsőként a munkavállalás terheinek, járulékainak csökkentése. Persze ez nem elegendő. Kifejezetten szükséges, hogy az adó- és járulékkötelezettség fizetésének körét szélesebbé tegyük, vonjuk be a szürke foglalkoztatásban lévőket, akik, ha őszintén bevalljuk, az ICT-szektorban is sokan vannak. Pedig ezzel nemcsak az iparági arányok borulnak fel, hanem szélesebb értelemben a nyugdíjrendszer, az egész szociális védőháló meglétét is veszélyezteti, ha az aktív keresők száma nem fog növekedni. Megálljt kell parancsolni annak, hogy sikk az adóelkerülés és a külföldi rendszámú luxuslimuzin. Az államnak lehetővé kell tenni, hogy ne a szomszédos országok adóbevételeit növeljék az általános fizetési kötelezettségek optimalizálását keresők, hanem azt abban az országban tegyék meg, ahol valóban megtermelik.
Az államigazgatás modern és szolgáltatás-központúsága magával hozhatja a változó gazdasági élet gyorsabb szabályozását, ez egyben a jobb, vállalkozóbarát klíma létrehozását is előrevetíti. A válság nemzetközileg megmutatta: a tegnap szentháromsága, a liberalizmus, a dereguláció, a privatizáció nem alkalmas az örökkévalóságra. A hatékonyan működő államnak szabályozni kell a piac mechanizmusait, erősebben és eredményesebben, mint az elmúlt időszakban. Ehhez szükséges, hogy az a fajta agilitás, problémamegoldó képesség és holisztikus látásmód, amely jó néhány vállalatot jellemez, ugyanígy a jogalkotó, végrehajtó és bírói hatalom tulajdonsága is legyen.
Elodázhatatlan az oktatás színvonalának növelése, modernizálása, valós igényekhez igazítása. A köz-és felsőoktatás minőségének javítása egyben a munkavállalási hajlandóság növelését, a munkaerő-piaci esélyek javulását is szolgálja. Meg kell tanulnia mindenkinek, hogy nincsen ingyen ebéd, mindenért meg kell dolgozni, és mindenkinek felelősséget kell vállalnia. Legyen az egy stabil üzleti környezet, vagy saját életünk biztosítása.
A stabilabb környezet megteremtését szolgálná az euró bevezetése is. Ám ez nem hoz magától előnyt a gazdasági szereplőknek, a vállalkozásoknak kell kiaknázni az ebben megbúvó lehetőséget, nem pedig várni erre. A stabil környezet biztosítása másfajta értelemben is igaz: a környezetvédelem, az energiafüggőség csökkentése nem megkerülhető.
Modernizálni kell tehát az általános gondolkodást, mivel egy gazdaságpolitika puha, ám fontos tényezője a társadalmi morál javítása is. Ennek romlása már a visszaesést megelőzően is érezhető volt: a szerződések be nem tartása, az emberek közösségi csoportjainak lazulása, közömbössé és közönyössé válása - csak néhány példa, mely nehezíti egy egészséges, egészségesen gondolkozó, fenntartható és európai normával bíró ország felemelkedését. A kishitűség hamis lepléből ki kell bújni. Az összefogással a bizalmi válság kezelhető és kezelendő. Értékeinket azonosítani, mérni kell. A hungarikumok azért hungarikumok, hogy ne csak turistalátványosságként gondoljunk ezekre, hanem a belső piacok keresett árucikkeiként is, ahol viszont versenyezniük kell más termékekkel. És miért? Mert versenyzés nélkül nincs élet és nincs gazdaság.
Folyamatosan fejleszteni kell a stratégiai ágazatokat is, ezekkel valójában részt veszünk a nemzetközi kereskedelem forgatagában. A szállítmányozás, agrárgazdasági produktumok mellé a szoftverfejlesztés, ügyféltámogatás, valamint egyéb kreatív tevékenységnek is fel kell sorakozni - ezek nemcsak a múlt, hanem a jelen és a jövő Magyarországának építőkövei.
Olyan építőköveket kell raknunk a jövő országútjához, amelyben mindenki hozzájárulása tetten érhető.
Biztos vagyok benne, ha a választások során ígért lépések és a gazdaság beindítása bekövetkezik, akkor mind az IT-vel foglalkozó kis-, közép- és nagyvállalatok, mind a multinacionális cégek munkaerő-bővítést fognak végezni az országban. Mi készen állunk...



Az IBM Magyarország és a CNW Zrt. közös szervezésében "Vállalati közösségi és mobil megoldások az üzlet szolgálatában" címen megrendezésre kerülő konferencia kapcsán Mészáros Tamás, a CNW értékesítési igazgatójával nyilatkozott a hazai tapasztalatokról.



0 hozzászólás
Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.