Női vezetők az IT területén

2011. november 15., 11:19
Vajon tényleg egyértelműen férfiszakma az informatika? Szó, ami szó, Magyarországon a felsőoktatási intézmények informatikus hallgatói között is csupán egy számjegyű a lányok százaléka. Kevés a nő az IT-szakmában, és nagyon kevesen töltenek be vezető beosztást. Vannak azért kivételek.

női lábak az asztalon
Ha megnézzük, milyen arányban találhatók nők az IT területén vezető pozícióban, szinte lámpással kell keresgélni. A Műegyetem például már évek óta következetesen próbálja a lányokat a Villamosmérnöki és Informatikai Karra csábítani, ám az eredmény mintha még váratna magára. Pedig akik belevágnak, többnyire jól teljesítenek, és sokuk később, szakmájukban is megtalálják a helyüket.

A Computerworld fogta a lámpást, és körülnézett a magyar piacon. Az alább bemutatott hölgyek szakmai életútja eltérő, ugyanakkor minden esetben figyelemre méltó. (A sor természetesen nem teljes.) Érdekességként néhány külföldi IT-vezető példájával is megpróbáljuk felvillantani, miként boldogulnak a nők ebben a férfiasnak mondott világban.

Tudás és kapcsolatteremtés
Józsa Erika, a Sanofi-Aventis informatikai igazgatója vegyészmérnöknek készült. Nem sokkal az érettségi előtt módosította életpályamodelljét, és választotta a Veszprémi Vegyipari Egyetem (ma Pannon Egyetem) szervező-vegyészmérnöki szakát. Jóllehet évekig a vegyészet mint tudomány érdekelte, a felvételi előkészítőn tapasztaltak alapján úgy ítélte meg, hogy az informatika és az azzal kapcsolatos szervezési tudományok meghatározóak lesznek a jövőben, - ez az a terület, ahol sokat lehet majd letenni az asztalra. Így aztán olyan szakot választott, amely a vegyészmérnöki ismereteket számviteli, gazdasági, munka- és folyamatszervezési, valamint informatikai rendszerszervezési és -tervezési tudással ötvözi.

A diploma megszerzése után a Számítástechnikai és Ügyvitel-szervezési Vállalatnál (SZÜV) helyezkedett el tanácsadóként. Egy nagyobb projektben való részvétel során ismerte fel, hogy hatékony informatikai támogatást csak megfelelő gazdasági ismeretek birtokában lehet adni. Továbbtanult tehát a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, ahol mérnök-üzemgazdász képesítést szerzett.

A következő állomás a Csepel Autógyár volt. Józsa Erika informatikai tanácsadóként először - a gyár virágkorában - termelésszervezési módszertanok, algoritmusok kidolgozásában vett részt, majd később, a rendszerváltást követően, segített végigmenedzselni a válságot.

A szakember 1993-ban a Chinoinba ment. Akkor kezdődött a gyógyszergyár privatizációja, aminek eredményeként a gyár 1995-re a Sanofi 98 százalékos tulajdonába került. Ettől kezdve a Sanofihoz köthetők szakmai pályafutásának mérföldkövei. Eleinte a termelésirányítási rendszerek szakértőjeként dolgozott, majd átvette az ipari informatikai rendszerek osztályának vezetését. Amikor 2004-ben a Sanofi megvásárolta az Aventist, a vállalatcsoport informatikai igazgatójává nevezték ki.

„Nem IT, hanem inkább IS - information solution - vezetőnek tartom magam. Nem technikai szempontokból közelítek az informatikához, hanem inkább a folyamat és a megoldás oldaláról. Szakmánkban valóban kevés a nő, de azért vagyunk néhányan. A siker kulcsa a komoly szakmai felkészültség. Egy nőnek talán kicsit többet kell felmutatnia, mint egy férfinak, hogy szakemberként és vezetőként elfogadják. Nekem ebben mindig nagy segítséget nyújtottak a felkészült kollégák. Nagy szerencsém volt és van, mindig kiváló, nagy tudású munkatársakkal dolgoztam együtt. Előnyt jelentett számomra az interdiszciplináris tudás, az a mérnöki és gazdasági szemléletmód, amit a szervező-vegyészképzéssel kaptam. Fontosnak tartom ezen kívül megemlíterni a kommunikációs, a kapcsolatteremtő képességet és a konszenzust kereső szemléletmódot" - fogalmazott Józsa Erika.

Tudományos háttérrel
Kertészné Gérecz Eszter, mielőtt idén augusztusban nyugállományba vonult, hosszú éveken keresztül volt az Országgyűlés Hivatalának informatikai vezetője. Neve és tevékenysége a hazai IT világában szinte mindenki előtt ismert.

Diplomáját az ELTE TTK matematika - ábrázoló-geometria tanári szakán szerezte. Még az egyetemi évek alatt, a KSH Információfeldolgozási Laboratóriumában ismerkedett meg az Ural--2 gépi kódú programozással. Később megszerezte a Számok rendszerszervezői oklevelét, majd végigjárta az elektronikus technológia minden lépcsőfokát, a programozástól a rendszertervezésen, adatmodellezésen keresztül a felső vezetésig.

Fiatalon már osztályvezetői megbízást kapott az Infelorban, ahol az Államigazgatási Számítógépes Szolgálat (ÁSZSZ) előkészítését végző projektben vett részt. Ekkor ismerkedett meg az akkori kor legkorszerűbb számítástechnikai megoldásaival, hardver-szoftver eszközeivel. Szintén ez idő alatt kezdte el az adatbázis-kezeléshez, adatmodellezéshez kapcsolódó tudományos munkásságát. Az ÁSZSZ-feladatokhoz kapcsolódott az államigazgatási nagy nyilvántartó rendszerek megismerése, azok szervezése és megvalósítása adatbázis-technológia alkalmazásával. Ekkor már főosztályvezető-helyettes volt a Számkiban, az Infelor jogutódjában.

Kertészné Gérecz Eszter pályafutásában komoly változást hozott, amikor az újonnan megalakult Számalkban számítóközpont-vezetővé nevezték ki. Innen került a KSH-ba, ahol informatikai főosztályvezetőként az egyik legnagyobb PHARE projektet irányította. A következő mérföldkövet az Országgyűlés Hivatala jelentette, ahol 1998-tól 2011 augusztusáig informatikai vezetőként a parlamenti munkát támogató telekommunikációs és informatikai infrastruktúráért, valamint az Oracle adatbázis-kezelőre alapozott alkalmazások fejlesztéséért és az üzemeltetésért felelt.

Szakmai munkásságát 2004-ben Neumann János-díjjal és Az Év Főinformatikusa - életmű különdíjjal, 2008-ban a Magyar Köztársasági Lovagkereszttel ismerték el.

„Pályafutásom kezdetén, két pici gyermek mellett nem volt könnyű, de végül is sikerült összeegyeztetni a szakmai, anyai és háziasszonyi feladatokat. A vezetői pozíció elnyeréséhez úgy érzem, hogy többet kellett teljesítenem, de mint vezetőt mindig elismert a környezetem. Egész szakmai pályafutásom alatt nagy segítséget jelentett az első években végzett tudományos, kutatói tevékenységem. Az ott elsajátított ismereteket mindig tudtam hasznosítani. A napi folyamatos munka lezárása után, tapasztalataim átadásával továbbra is részt szeretnék venni a hazai informatikai szakmában" - mutatott rá Kertészné Gérecz Eszter.

Szakértőkre támaszkodva
Az IVSZ általános elnökségi tagja, 2008-ban Gyurós Tibor-díjjal ismerték el tevékenységét, hosszú évek óta a VirusBuster Kft. ügyvezetője. Bozsó Juliannáról van szó, aki nő létére, továbbá nem informatikusi végzettsége dacára ismert és elismert szereplője a hazai informatikai piacnak.

„Egy családi vállalkozás szétválásakor alakult úgy a helyzet, hogy az informatikai cégben rám hárult a pénzügyi, a kereskedelmi és a humán erőforrás terület irányítása, valamint az ügyvezetés. Akkoriban még nagyon kicsik voltunk, de az alap termékportfolió és a brand már megvolt, és az ügyfélkör is épülgetett. Mivel alapvetően nem az informatikából jöttem, hatalmas kihívás előtt álltam. Csak úgy mertem belevágni, hogy a szakmai oldalért programozó matematikus alapítótársam felelt" - emlékezett vissza Bozsó Julianna.

Tizennégy év alatt a VirusBuster 7 fős garázscégől a nemzetközi piacon is jegyzett, 60 munkatársat foglalkoztató középvállalattá nőtte ki magát. A sikerek láttán óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon az ügyvezető mennyire mélyült el az informatikai szakmában?

„Aki esetleg nem tudja, ki kell ábrándítanom: most sem vagyok informatikus, csupán felhasználói számítógépes ismeretekkel rendelkezem. Ez azonban egyáltalán nem probléma, hiszen ott az alapító társam és a sok-sok kiváló kollégám, akikben maximálisan megbízom. Az én feladatom a menedzselés, amit viszont alaposan kitanultam. Emellett azt vallom, hogy rátermettség, egyfajta belső indíttatás, jó kommunikációs készség, valamint hatalmas kitartás nélkül nem lehet valaki sikeres vezető" - fogalmazott Bozsó Julianna.

Arról, hogy nőként, nem informatikusként is el tudta magát fogadtatni az informatikusok férfivilágában, így vélekedett: „Kulcsfontosságú, hogy mindig tiszteletben tartom mások szakmai kompetenciáját. Soha nem szólok bele a fejlesztésekbe, illetve az olyan kérdésekbe, amikhez nem értek. Megbízom a kollégáimban, hacsak nem adnak okot a csalódásra. Arra vagyok a legbüszkébb, hogy az évek folyamán megmaradtam a középúton, és megőriztem a hitelességemet. Ez nem is olyan könnyű a mai változó, romló világban."

Határozottan nőiesek
Mitchell Bakert, a Mozilla Projekt vezetőjét nem kevesebbel bízták meg, mint a Firefoxon, a Thunderbirdön és más Mozilla-termékeken dolgozó alkalmazottak és önkéntesek világméretű kollektívájának szervezése és motiválása. Emellett Baker nemrégiben csatlakozott az Ada Initiative tanácsadó testületéhez. Az Ada Initiative - nonprofit szervezet, amelynek célja, hogy a nyílt technológiában és kultúrában minél több nő vegyen részt.

A Mozilla szakértője jólesően gondol vissza azokra az esetekre, amikor egy-egy kijelentésekor a szobában lévők hitetlenkedve fordultak feléje, ám később beigazolódott, hogy neki volt igaza. Mivel elég sokszor történtek hasonló esetek, egy idő után bízni kezdett vezetői képességeiben, és a meghökkenések láttán ma már nem az az első gondolata, hogy mit csinált rosszul.

Marissa Mayer, a Google területi és helyi szolgáltatásokért felelős alelnöke a vállalat első mérnöknőjeként - és első 20 alkalmazottjának egyikeként - került a vállalathoz. Nevéhez köthető többek között a Google keresőinterfészének tervezése és fejlesztése, valamint az oldal nemzetközivé tétele. Saját bevallása szerint rajong a technológiáért, és nem gondolja, hogy azt fel lehet osztani a nemek között. Nagyon sokat törődik azzal, hogy eltávolítsa a stigmát, és megmutassa a lányoknak: nyugodtan lehetnek nőiesek, szerethetnek olyan dolgokat, amiket a lányok általában szeretnek, miközben igazán jók a technológiában.

Nem csak az IT problémája
A Wikimedia Alapítvány elnökeként Sue Gardner az önkéntesek által több mint 250 nyelven írt, 14 millió cikket tartalmazó Wikimediát felügyeli. Amióta 2007-ben az alapítványhoz csatlakozott, Gardner megháromszorozta a bevételeket, hozzájárult a Wikipedia globális olvasottságának 85 százalékos növekedéséhez, továbbá számos új projektet és tevékenységet indított. Akárcsak Mitchell Baker, Sue Gardner is csatlakozott az Ada Initiative-hez, tanácsadóként.

- A probléma megoldása előtt először meg kell érteni a nemek közötti távolságot - írta Gardner egy blogposton, ahol arról lehet olvasni, vajon miért van oly kevés nő a Wikipedia szerkesztői között.

Sheryl Sandberg, a Facebook operatív igazgatója korábban különféle pozíciókat töltött be a Google-nál és a Világbanknál. Tudományos múltjával - többek között egy Harvard MBA-val - a háttérben, Sandberg a női vezetői képességek szószólója. Egy tavalyi konferencián rámutatott: valós probléma, hogy a nők világszerte, bármely szakmában csekély számban jutnak fel a csúcsra.

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szerkesztőség és a szolgáltatás üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal! A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat szerkesztőségünk bármikor törölheti.

0 hozzászólás

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.

Szakértőnk írja
Közösségi és mobil megoldások a hazai vállalatoknál

Mészáros Tamás, CNW Az IBM Magyarország és a CNW Zrt. közös szervezésében "Vállalati közösségi és mobil megoldások az üzlet szolgálatában" címen megrendezésre kerülő konferencia kapcsán Mészáros Tamás, a CNW értékesítési igazgatójával nyilatkozott a hazai tapasztalatokról. tovább»

Mészáros Tamás, CNW

IVSZ
IVSZ