Az ISO és az IEC (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság) várhatóan 2008 elején hoz határozatot ez ügyben. Ennek előkészítéseként a tagszervezetek a múlt hét végéig, szeptember 2-áig juttathatták el állásfoglalásukat a két szervezethez. Ezt a vitát több európai országban is botrányok, elfogultságot, szavazatvásárlást kiáltó vádaskodások kísérték a rivális ODF (OpenDocument Format) formátumot támogató tábor részéről. Az ODF Alliance félszáznál több ország közel négyszáz szervezetét tömöríti, közöttük olyan cégekkel, mint az IBM, az Oracle és a Sun Microsystems.

Nem babra megy
Mindkét dokumentumformátum XML-alapú. Ez a jelölőnyelv lehetővé teszi az állományok - szöveges dokumentumok, táblázatok, prezentációk és adatbázis bejegyzések - tartalmának különválasztását a tartalom megjelenítésére vonatkozó utasításoktól. Az XML alapú dokumentumok így közvetlenül értelmezhetővé válnak a különböző alkalmazások számára, ami a fejlett dokumentumkezelésen túl az iratkezelés, az elektronikus ügyintézés és az üzleti folyamatok integrálása, automatizálása terén egyaránt kulcsfontosságú.

Itt kerülnek a képbe a versenyszféra szereplői mellett a különböző állam- és közigazgatási szervezetek, hatóságok és intézmények, amelyek a piac jelentős szegmensét képviselik, ugyanakkor közbeszerzési törvény írja elő számukra, hogy mely vállalatoktól vásárolhatnak. Ha egy alkalmazás szabvánnyá nyilvánított dokumentumformátumot használ, akkor szállítója várhatóan nagyobb eséllyel kerül ebbe a közbeszerzési körbe.

Az eredetileg az OASIS iparági konzorcium által kifejlesztett ODF a nyílt forráskódú OpenOffice.org irodai alkalmazáscsomagban került implementálásra. Ezt a formátumot az ISO és az IEC 2006-ban nemzetközi szabvánnyá nyilvánította (ISO/IEC 26300:2006), specifikációja szabadon hozzáférhető és felhasználható. Az ODF-et támogató szállítók tehát azzal érvelnek, hogy az XML alapú dokumentumformátum nyílt szabványa már adott. Újabb formátum szabványosítására és ezzel a felhasználók helyzetének megnehezítésére nincs szükség.

Az ODF mint alapértelmezett dokumentumformátum támogatása a Microsoft számára azonban gyakorlatilag azt jelentené, hogy termékfejlesztés szintjén is lemond eddigi de facto szabványnak számító .doc, .xls és .ppt formátumairól (illetve az ezek örökébe lépő .docx, .xlsx és .pptx Open XML formátumokról), ami nyilván nem elfogadható számára. A szoftvercég szerint a felhasználóknak továbbra is meg kell adni a lehetőséget, hogy a számukra legmegfelelőbb dokumentumformátumot használhassák, ugyanakkor az adatformátumok további fejlődését sem szabad adminisztratív úton korlátozni.

A Microsoft mindezért támogatja az Open XML ISO/IEC szabványként történő elismerését. Az ECMA felterjesztésének kedvező elbírálása esetén a formátum teljes mértékben az ISO felügyelete alá kerül, annak karbantartása, továbbfejlesztése is az ISO (és ezen keresztül a nemzeti tagszervezetek) jogköre lesz.

A hazai tagszervezet, a Magyar Szabványügyi Testület bizottsága 2007. június 25-i ülésén foglalkozott a kérdéssel. A Microsoft Magyarország közleményt adott ki az események kapcsán, amely szerint az ülésen a 11 megjelent bizottsági tag 8:3 arányban amellett szavazott, hogy Magyarország támogassa a szabványjavaslat ISO befogadását.

A döntés ellen az IBM Magyarország az ülésen történt formai hibákra hivatkozva 2007. július 20-án kifogást emelt az MSZT vezetésénél. Az MSZT illetékesség hiányában elutasította a panaszt, ezért az IBM a testületet felügyelő Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz fordult. A GKM utasította az MSZT-t a szavazás megismétlésére, majd augusztus 30-án jelezte, hogy az erre a napra összehívott bizottsági ülést is szabályellenesnek tartja. Miután a bizottsági ülés résztvevői sem jutottak megállapodásra, Magyarország végül nem adta le szavazatát az ISO-nak a megadott határidőre. A Microsoft Magyarország ugyanakkor továbbra is érvényesnek tartja az MSZT június 25-i bizottsági döntését, áll a cég közleményében.

Az OpenXML szabványosítási eljárása a szeptember 2-án zárult szavazati körben felterjesztett módosítási javaslatok áttekintésével folytatódik. Ezek megvitatására, egyeztetésére és átvezetésére több hónap áll rendelkezésre. Az így átdolgozott specifikációról az ISO várhatóan 2008 elején hozza meg döntését.

Intődy Gábor, az IBM Magyarország kommunikációs vezetője kérdésünkre nem kívánta kommentálni a fejleményeket. A vállalat azonban közismerten az Open Document Format támogatóinak táborát erősíti.

Az ODF Alliance tagjai szerint alapvetően szakmai kifogások hozhatók fel az Open XML formátum szabványosítása ellen. Szerintük a Microsoft dokumentumformátumának több mint 6000 oldalas specifikációja túl bonyolult, kidolgozatlan, ezért a gyakorlatban használhatatlan, a fejlesztők által implementálhatatlan.

Aggasztónak találják azt is, hogy az Open XML több ISO szabványt mellőz vagy sajátosan értelmez. Ennek következtében nem kezel több, már definiált matematikai függvényt, például a 2D grafikus adatok tárolására és cseréjére szolgáló CGM (Computer Graphix Metafile) szabvány specifikációjából, illetve a MathML (Mathematical Markup Language) XML alapú jelölőnyelvből, amely a matematikai kifejezések szerkezetének és tartalmának megjelenítésére szolgál. Több helyen viszont olyan funkciókat implementál - például Word 95-nek megfelelő AutoSpace -, amelyek kifejezetten egy-egy Microsoft termékhez kötődnek.

Szakmai kifogások azonban az ODF-et is érik. Bírálói kifogásolják, hogy a formátum a MathML W3C szabványt alkalmazza a matematikai kifejezések megjelenítésére, így ahhoz hasonlóan nem támogatja a matematikai formulák ISO 12083:1994-es szabványát. A formátumnak azt is felróják, hogy natív objektumként határozza meg a Java appleteket, így teljes implementálásához a Java Virtual Machine elérése szükséges az alkalmazáson belül.

Egy biztos, a technológiai ágazatot sújtó korábbi formátumviták tapasztalata szerint ezt az árkot nem érdemes túl mélyre ásni, a szembenállás egy határon túl már egyik fél esélyeit sem növeli a nagyobb piac megszerzésében. Ennek egyszerű oka van. A felhasználót - különösen, ha döntéshozó - végső soron nem érdeklik a specifikációk, használhatóságot, megbízhatóságot és a gyakorlatban működő átjárhatóságot akar. Érdemes ezekre az igényekre összpontosítani, amit persze az érintett szállítók is nagyon jól tudnak. Nem valószínű tehát, hogy bármelyik tábornak is sikerül majd kiütnie a másikat a jövő digitális archívumaiból. Ami rendjén is lesz - ebben egyébként elvileg mindkét fél egyetért. A választás lehetősége a verseny záloga, az pedig a fejlődésé, emellett már mindenki hitet tett. Ettől függetlenül az ISO eredményhirdetéséig még lesz pár menet ebben a mérkőzésben.