Sikermenedzserek, menedzsersikerek

Akármilyen nagyot is fordult az idő kereke az utóbbi 18 évben, az biztosan nem változott, hogy komoly sikernek tartjuk, ha egy ambiciózus, motivált szakember nemzetközi karriert fut be. Az informatika világa kitűnő katalizátor - a képességek, a szorgalom és a szaktudás talán ezen a területen, ebben az iparágban kínálja a leggyorsabb és legeredményesebb kiteljesedési lehetőségeket. Szerencsére egyre több multinacionális vállalat magyar alkalmazottját hívják európai pozícióba, amellyel azonban nagyon megváltoznak a mindennapok, hiszen más szervezeti, más nemzeti és munkakultúrákhoz, esetleg más időzónához is igazodni kell.

Három világcég fiatal szakemberét kérdeztük meg tapasztalataikról, és többek között arra is kíváncsiak voltunk, miben, mennyiben különbözik a kinti munkakultúra a hazaitól, mennyire felkészültek a hazai szakemberek, milyen munkaszervezési megoldásokat és eljárásokat exportálnának, illetve importálnának, ha megtehetnék.

Budafoki Róbert (2006 óta a Cisco Közép-kelet-európai Igazgatóságának tagja, a Consumer üzletág vezetője), Takács Péter (idén január óta a Microsoft kelet-európai régiójának kis- és középvállalatokért felelős értékesítési igazgatója) és Veres Zsolt (az SAP kis- és középvállalatokért felelős értékesítési igazgatója az EMEA-térségben) válaszolt személyesen vagy telefonon kérdéseinkre. Bizonyára nem véletlen, hogy tapasztalataik, válaszaik sok területen hasonlóságot mutatnak.

A személyes vagy telefonos beszélgetések során a következő kérdéseket tettük fel:
• Miben és mennyiben különbözik a kinti munkakultúra a magyarországi gyakorlattól? Mennyi idő alatt sikerült beilleszkedni az új munkahelyi/magánéleti környezetbe? Érzett-e távolságtartást, vagy könnyen befogadták?
• Összehasonlítva a kinti munkatársakkal: szakmailag mennyire felkészültek, naprakészek a magyarországi leányvállalatnál?
• Milyennek látszik a hazai informatikai piac működése "kívülről" nézve?
• Eddigi tapasztalatai alapján mit változtatna az itthoni leányvállalat munkaszervezésében, külső-belső kommunikációjában, a partnerekkel és az ügyfelekkel való kapcsolattartásban?
• Ha megtehetné, hogy egyetlen fontos dolgot "importálna" a kinti munkakultúrából, mi lenne az? És mi lenne az, amit innen "exportálna"?

Az éjszakai modemciripeléstől az optikai kábelig
Emlékeznek még a modem éktelen csipogására, amikor éjfél után nekiálltak internetezni a 150 forintos Matáv-kedvezmény idején? Nemrég volt alkalmam újra hallani a hangot, széles mosolyra húzódott a szám a nosztalgiától, de hamar arcomra fagyott, amikor láttam, mennyi idő alatt tölt be egy mai honlap ilyen kapcsolattal. Nehéz elhinni, hogy a dial-upozás kínszenvedése és a között, hogy router szórja szét a lakásban a fillérekért megkapható laptopra az olcsó ADSL netet, még tíz év sem telt el. Ezt a korszakot tekinti át az ITTK egy tanulmánya.

Az Információs Társadalom és Trendkutató Központ évente jelenteti meg beszámolóit, amelyek többek között az internet fejlődésének ütemét, a terjedését gátló problémákat, egyszóval összefoglalva, az információs társadalom helyzetét mutatják be. Tizedik évfordulójukat egy különleges számmal ünnepelték meg, ahogyan ők fogalmaztak: "Jelen (rész)kötet nem módszeres áttekintés, hanem sokkal inkább örömzenélés." A World Progress Report bevezetőjében olvashatjuk ezt, mely karöltve a Magyar Információs Társadalom jelentéssel ad rálátást az elmúlt tíz évre. Két vaskos kiadvány összefoglalása ilyen terjedelemben szinte lehetetlen, és ha mégis sikerülne, pont az érdekes mozzanatok vesznének el. Így aztán - ahelyett, hogy summáját adnánk - inkább szemezgetünk az irományból, ahogyan ezt a szerzők is tanácsolták.

A jelentéstől kár meglepő statisztikákat, megdöbbentő adatokat várni, hiszen legtöbben már régóta benne élünk az információs társadalomban, látjuk, sőt általában bőrünkön érezzük változásait. Pusztán a nosztalgia kedvéért is érdemes kicsit visszatekinteni a múltba, de tanulságos és talán bosszantó is látni: mi Magyarországon mit tettünk azért, hogy sikeresen (ne) zárkózzunk fel a világ élvonalához.

Vírusvédelmi rendszerek sebessége
A CheckVir szokásos, havonta megismételt minősítési eljárása mellett mostani tesztünkben megvizsgáltuk a vírusvédelmi rendszerek sebességét, illetve lassító hatását is. A méréseket on-demand és on-access esetben is mértük, mindkét esetben vírusmentes állományok három csoportjával; az állományok összmérete nagyjából 20 gigabájt volt, a számuk pedig közel százezer. Az első csomagot nem tömörített, futtatható állományokból állítottuk össze, a másodikat tömörített, futtatható állományokból, a harmadikat nem futtatható állományokból (dokumentumokból, HTML-állományokból, multimédia-állományokból stb.)

Külön megmértük a vírusvédelem nélküli másolás, illetve állományolvasás idejét is. Mivel az operációs rendszer is végez feladatokat a háttérben, azért a tesztet 30-szor végeztük el. A táblázat on-access tesztről készült része a minimális, a maximális és az átlagos értékeket is tartalmazza. A tesztben használt állománycsomagokkal igyekeztünk az átlagos Windows-alapú számítógép állománykészletét mintázni.

A vizsgált rendszerek:
• AVG Enterprise
• eTrust Antivirus
• McAfee VirusScan Enterprise
• ESET Smart Security
• Norton AntiVirus 2008
• Panda Antivirus 2008
• Trend Micro Internet Security

Bloggerek bloggerekről
A rekurzió igen szép dolog, és az is éppily gyönyörködtető, ha már bloggerek arról írnak, hogy ők bizony bloggerek. (És valaki egy újságban arról ír, hogy ők arról írnak, hogy ők bloggerek.) A megkerülhetetlen Michael Arrington terjedelmes bejegyzést írt arról, hogy a szakbloggerek egyre nagyobb elismerést, ezzel együtt egyre több pénzt akarnak, vadásznak a befektetőkre, és nem is sikertelenül.

Számos ismert blogot vagy bloghálózatot említ példaképp, például a Silicon Valley Insidert, a nevével is sokat mondó PaidContentet, a VentureBeatet, a Sugar Inc.-t, a Blogfigyelő rovatban már sokszor szerepelt GigaOmot, az Xconomyt, a Bloghert és a The Huffington Postot is. Kedves olvasóink talán nem ismerik mindet (képtelenség is lenne minden oldalt ismerni, még a magunk szakterületén belül is), de a tény az tény: 2007-ben csak a felsorolt oldalak 25 millió dollárnyi pénzhez jutottak olyan befektetőktől, akik fantáziát látnak bennük. A trend egyértelmű; egy évvel korábban sokkal kevesebb hasonló, több millió dolláros üzletről számoltak be a lapok, 2005-ben pedig egyről sem. 2004-ben a Weblogs. Inc. 300 ezer dolláros injekciót kapott ugyan, de még azelőtt, hogy a kapott pénzzel lemehettek volna a legközelebbi kocsmába, felvásárolta őket az AOL - becslések szerint 25 millió dollárért. A blogszakma reagál.

Egyre többet költünk fotókamerákra
Egyre többen használnak itthon is digitális fényképezőgépeket. Az IDC kutatása szerint a magyar piac 2007-ben meghaladta a 379 ezer darabot, ami 26 százalékos bővülést jelent az egy évvel korábbi 300 ezer darabhoz képest. Az átlagosnál is nagyobb mértékben - az egy évvel korábbi 7600 darabról 11 200-ra - nőttek a tükörreflexes fényképezőgépek eladásai. A fényképezőgépeket egyre inkább divatcikként vásárolják az emberek. egy Egy dizájnos készülékért akár 20-30 százalékkal többet is megadnak. Az eladott digitális fényképezőgépek között folyamatosan bővül a tükörreflexes kamerák aránya, de az egyszerűbb gépekbe is egyre több funkciót zsúfolnak - tudtuk meg Halász Pétertől, az IDC Hungary elemzőjétől, akivel a hazai piac trendjeiről beszélgettünk.