Tanácsok tárolók virtualizáláshoz

2012. január 26., 11:42
A legnagyobb hiba, amit egy szerverkörnyezetét virtualizáló vállalat elkövethet, hogy nem ruház be modern tárolóarchitektúra bevezetésébe.

Ezt a múlt évben azok a szervezetek is tapasztalhatták, amelyek korábbról meglévő tárolóikat vitték a szervervirtualizációs projektbe, majd azzal szembesültek, hogy a kitűzött célokat nem érik el, romlik a beruházás megtérülése. A múltban, amikor a rendszerek kiszámítható környezetben működtek, a virtualizáció szerverközpontú megközelítése nem okozott ilyen problémát. Napjainkra azonban jellemzővé vált, hogy a terhelés kiszámíthatatlan módon változik, és ilyen körülmények között a hagyományos tárolórendszerek nem biztosítanak kellően hatékony erőforrás-hasznosítást.

- A tárolók virtualizálása nem újkeletű dolog, a nagy gyártók már a 90-es évek végétől jelentkeztek ilyen megoldásokkal – mondta Varsányi András, a HP Magyarország műszaki tanácsadója. – A kezdeményezés azonban akkor nem talált kedvező piaci fogadtatásra, elsősorban az iparági szabványok hiánya miatt, amelyek lehetővé tették volna a különböző gyártóktól származó tárolóeszközök összekapcsolását, egységes virtualizálását és felügyeletét. Mostanra mindez megváltozott, miután az x86-os host alapú szervervirtualizáció áttörése ismét erre a területre irányította a figyelmet. A Storage Networking Industry Association iparági szervezet koordinálásával a gyártók is kifejlesztették azokat a szabványos technológiákat, amelyek immár lehetővé teszik a heterogén eszközökből felépülő, virtualizált tárolókörnyezetek létrehozását és központi menedzselését.

A szerverkörnyezet virtualizálása az üzemeltetők számára soha nem látott rugalmasságot és hatékonyságot ad, így hamar kiderül, hogy a meglévő tároló infrastruktúra mindennek a kerékkötőjévé válik, mivel funkcionalitásában messze elmarad a szerver oldaltól. Az üzemeltetők érthető módon szeretnék bezárni ezt a „funkcionális ollót” a tárolókörnyezet virtualizálásával, ami az üzletnek is érdeke, mert a kapacitás hasznosítását további 5-10 százalékkal javítja, és az üzemeltetési költségek csökkentésével párhuzamosan emeli a szolgáltatások színvonalát. A felhő környezetek kialakítása pedig egyenesen elképzelhetetlen a tárolók virtualizálása nélkül.

- A felhő környezet infrastruktúrájában az erőforrások, a szerverek és a tárolók nem vertikális silókban, hanem horizontálisan kialakított, szabadon átjárható csoportokban működnek – mutatott rá Varsányi András. – Ezek a csoportok virtualizált szerver-, tároló- és hálózati erőforrásokat is tartalmaznak, olyan infrastrukturális modulok, amelyek lehetővé teszik az erőforrások gyors és rugalmas, igény szerinti, felhő környezetben önkiszolgáló alapon történő hozzárendelését.

Automatizált erőforrás-gazdálkodás

A HP, amely 2001 óta már középkategóriás tárolórendszerein is kínál virtualizációs megoldást, a felhő környezetben elvárt, infrastrukturális blokkokra – más néven logikai szerverekre – épülő erőforrás-gazdálkodás megvalósításához mára egységesítette a szerverek, a tárolók és a hálózat felügyeletére szolgáló eszközeit Insight Dynamics menedzsment megoldásában.

– A HP Insight Dynamics amellett, hogy ugyanazokat az attribútumokat használja a fizikai és a virtuális réteg felügyeletére, megvalósítja az erőforrás-készletezés automatizálását is, ami a felhő környezetek másik alaptulajdonsága – emelte ki Varsányi András. – A tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen automatizálás mellett az üzleti igények nagyságrendekkel gyorsabban kiszolgálhatók, egy új szolgáltatás hónapok vagy hetek helyett órák alatt bevezethető.

A szervervirtualizáció terén tapasztalt áttörést követően arra számíthatunk, hogy 2012-től mind több szervezet vállalkozik majd desktop környezetének virtualizálására is. A HP Magyarország szakembere szerint a beruházás megtérülésének kiszámításakor érdemes szem előtt tartani, hogy az adatok a kliens eszközökben működő merevlemezekhez képest drágább tárolórendszerekre kerülnek.

– A desktop környezet virtualizálásakor a vállalat nem a tároló infrastruktúra beszerzésekor fog megtakarítást elérni – mondta Varsányi András. – Az energiafogyasztáshoz és a felügyelethez köthető költségek csökkennek majd, de a legnagyobb előnyt az üzemeltetés rugalmassága és a sokkal nagyobb biztonság fogja hozni.

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szerkesztőség és a szolgáltatás üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal! A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat szerkesztőségünk bármikor törölheti.

0 hozzászólás

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.

Szakértőnk írja
Hatékony ügyfélkezelés és eszközmenedzsment

Mészáros Tamás, CNW Az ügyfélkezelés minőségének és a végfelhasználók elégedettségének növelése, a támogatási tevékenység hatékonyságának javítása, az eszközmenedzsment költségeinek csökkentése egyre magasabb prioritást kap az üzleti célok között. Az említett eredmények egyidejű megvalósítására, az incidensek, problémák, igények és eszközök életciklusának centralizált és automatizált kezelésére Service Desk alkalmazás bevezetése adhat megoldást. tovább»

Mészáros Tamás, CNW

IVSZ