A korszerű CAD/CAM programok azonban már a szűken vett tervezési munkán is túlmutatnak, fokozatosan szerves részeivé válnak a termelésirányitási rendszereknek. A 60-as években a repülőgép- és gépkocsigyártás, illetve az építészet egyre komplexebbé válásával párhuzamosan mind többen kezdtek foglalkozni a számítógéppel segített tervezés gondolatával. Az első számítógépek megjelenésének idején a CAD (Computer Aided Design) és a CAM (Computer Aided Manufacturing) két fontos fejlődési irányt jelentettek.

Mint a legtöbb informatikai megoldás, az első grafikus rendszer is az amerikai hadseregnél jelent meg. Ezt az 1950-es évek közepén fejlesztették ki, és az Amerikai Légierő többnyire radarmegjelenítésekre alkalmazta, a neve pedig SAGE (Semi Automatic Ground Environment) volt. A krónikák dr. Patrick J. Hanratty nevét is lejegyezték, őt tartják a CAD/CAM atyjának, mivel ő fejlesztette ki 1957-ben a Prontot, az első kereskedelmi numerikus vezérlésű programozó rendszert. Ma már az ilyen rendszerek markáns részét képezik a globális szoftveriparnak, az Autodesk például a tizenkettedik legnagyobb szoftvercég a világon. De mellette több meghatározó szereplője van az iparágnak: például a német Nemetschek AG vagy a magyar alapítású, a múlt év elején a Nemetschek tulajdonába került Graphisoft. Mellettük a magyar piacon is jeletős szerepet tölt be többek között a GraphIT, a Varinex, az S&T Unitis és az EuroCAD is.

Összeállítás a hazai CAD/CAM piacról.

Érlelődő banki fejlesztések
A hazai bankok jelentős része egyelőre még jól fut, ezért kevésbé érinti a vezetőket, hogy mennyi pénz folyik el az informatikai fejlesztésekre. A pénzügyi szektort érintő fejlesztési projektekben ugyanakkor számos buktató merül fel, amelyek a fejlesztés minőségét és megtérülését is jelentősen befolyásolják.

- A pénzügyi szektort érintő informatikai fejlesztési projektekben számos kockázati tényezőt kell figyelembe venni, amelyek a fejlesztés végkimenetelét és sikerességét is komolyan befolyásolják - hangsúlyozta Glász Róbert, a Stratis vezető tanácsadója. Kállay Viktória tanácsadó hozzátette: az elmúlt évtizedek során számos módszertan és modell született, amelyek a fejlesztésekhez útmutatóul, támaszul szolgáltak. A buktatók elkerüléséhez az egyik leghatékonyabb eszközt a CMMI (Capability Maturity Model Integration) modell szolgáltatja.

A kockázati tényezőkre már az informatikai rendszerek fejlesztési életciklusának elején figyelmet kell fordítani, mivel a sikerességet kockáztató buktatók a specifikációs szakaszban, az üzleti követelmények és elvárások felmérése és dokumentálása során jelentkezhetnek - húzta alá Kállay Viktória. A hiányos, nem világos és nem egyértelmű igényspecifikáció eltereli a fejlesztést az eredeti irányról, aminek következtében "rossz" rendszertervek és félreértett fejlesztések születnek. Ezek legrosszabb esetben a szükséges verifikáció hiánya miatt a folyamat végén, a felhasználói-átvételi tesztelésnél derülnek ki.

Cikkünk a banki szektor IT-fejlesztéseinek változásaival foglalkozik.

Stephen Morse, a 8086-os processzor atyja
Az Intel 8086-os processzor júniusban "ünnepelte" harmincadik születésnapját, maga az Intel pedig a negyvenediket. Stephen Morse, a chip kifejlesztéséért felelős villamosmérnök így emlékszik az első lépésekre:

"A főnököm, Terry Opdendyk volt felelősfelelt a szoftver csoport munkájáért. Egy napon besétált az irodámba és megkérdezte, hogy megterveznék-e egy utasításkészletet egy új processzorhoz, amire az Intelnek szüksége van. Ez teljes egészében szakítás volt az addigi hagyományokkal. Addig a hardveresek végeztek mindenfajta architektúurális tervezést és mindent ráépítettek egy chipre, amihez volt elég helyük. Nem számított, hogy az a valami hasznos volt, vagy sem mindaddig, amíg a chipre fizikailag ráfért. Akkor először közelítettük meg szoftveres perspektívából a processzor szolgáltatásait szoftveres perspektívából közelítettük meg. A kérdés nem az volt, hogy "milyen szolgáltatásokhoz van helyünk?", hanem az, hogy "milyen szolgáltatásokra van szükségünk ahhoz, hogy a szoftver még hatékonyabban működhessen?". (Akkoriban a 8800-ast szintén szoftveresek kezdték tervezni, de a processzor évekre volt attól, hogy az első példány kijöhessen a gyárból.) Úgyhogy ott voltam én, a szoftveres, akit megbíztak egy olyan feladattal, amit egyébként hardveres munkának tartottak. Terry maradt a főnököm, de a 8086-ossal kapcsolatos munkákban Bill Pohlmannek jelentettem, aki a "köztes lépcső processzor" projekt menedzsere volt."

Interjú Stephen Morse-zal.

A változás elfogadása
Kilenc évvel ezelőtt, a MENTA '99 konferencián Gyurós Tibor, az IVSZ akkori elnöke megnyitóbeszédében rámutatott: "...nekünk nem a cseheknél meg a lengyeleknél kell gyorsabban futnunk és nem a szomszéd cégnél, hanem Európához képest, ennélfogva egész más dimenzióban kell gondolkodnunk. A mi jövőnk attól függ, hogy hogyan tud Magyarország mind az informatika területén, mind a többi területen alkalmazkodni az európai kultúrához, ugyanis az európai kultúra nem fog alkalmazkodik hozzánk. A legújabb kutatások azt mondják, hogy az intelligencia és a tudás mellett belépett egy nagyon fontos faktor, amit úgy hívnak, hogy mentális intelligencia, amely a változásnak, a tudásnak, a tanulásnak az elfogadása. A mi világunk nagyon-nagyon gyorsan változik, tehát elengedhetetlenül fontos az, hogy Magyarország és a mi cégeink megtanulják azt, hogy a változással együtt kell élni, és tanulni kell a többiektől, másoktól."

Összeállítást a néhány nap múlva kezdődő, jubileumi konferenciához kapcsolódik, melynek egyik központi témája szintén a globális és lokális trendek elemzése lesz, mégpedig a következő tizenöt évre kivetítve.