1. A zöld árnyalatai ť

Ablonczy Balázs ügyvezető igazgató, SAP Hungary Kft.:

Manapság magasabb fokozatba kapcsoltak a cégek a green IT területén. A korábbi szép szavak mellett megjelentek a számok, a kimutatások, a környezeti kihatások elemzése. Az SAP-ban például nemcsak a közvetlen szén-dioxid-kibocsátásunkat mérjük, hanem hozzászámoljuk az üzleti tevékenység végzése során (például utazás) keletkező mennyiséget is. Így jött ki tavaly az alkalmazottankénti kb. 10 tonna CO₂ kibocsátás világszerte. Összehasonlításképpen: egy felmérés szerint az EU állampolgárai személyenként 11 tonna ilyen gáz kibocsátásáért felelnek.

Egyetértek, a virtualizációval valóban jelentős tételt lehet elérni: a globális IT-infrastruktúránkat érintő 1300 tonna CO₂ csökkentést célzó tervünknek ez a fő pillére. A zöld informatika hangsúlyozása mellett nem lehet azonban elfeledni a fenntarthatóság egyéb kritériumait sem. Ilyenek például az elszámoltathatóság vagy a diverzitás. E hajtóerő nélkül a technológia sem képes megújulni, legyen az a legújabb szoftver vagy egy (örök)zöld hardver megalkotása.

2. Digital Britain: a brit Digitális Közmű ť

Ákos György ügyvezető igazgató, EMC Magyarország:

A cikket elolvasva és azt nem nagyon bántva nekem elsőre az jött le, hogy már egy ilyen újság, egy ilyen téma is csak "elbulvárosodva" adható el? Mert ha valaki vette a fáradságot és elolvasta, akkor szerintem nem az maradt meg benne, hogy az ilyen anyag azért készül, hogy "stratégiai jövőképet vázoljon az ország globális vezető szerepének megőrzéséről a digitális gazdaságban", vagy a kitűzött cél "olyan szabályozás kialakítása, amely a digitális technológiákat a gazdasági és társadalmi fejlődés szolgálatába állítja". Nem ez utóbbi maradt meg, hanem az, hogy ma a különféle szerzői jogvédelem alá eső termékeket, zenét, filmet, játékprogramokat, egyéb szoftvertermékeket stb. hatalmas mennyiségben "forgalmazzák" illegális csatornákon. Közismert fájlcserélők elleni fegyver lehet - sugallja a cikk. Hiszen egyrészt lehetőséget ad a nagy mennyiségű és olcsóbb le-feltöltésre, melyek bevételt jelenthetnek a szerzői jogok tulajdonosának - az "alacsonyabb adókulcs, több adózó" modell örök kérdése -, másrészt számos kontrollálási technika is rendelkezésre fog állni, ami a tiltás, az illegális tevékenységek megakadályozásának eszköze is egyben.

Persze fontos kérdések, de nem perdöntők. Az ilyen mondatok meg végképp viccesek: "Amikor az illegális fájlcsere gazdasági hatásait a kiadók elmaradó bevételeivel illusztrálják, cinikus válasz az internetszolgáltatók növekvő bevételét szembeállítani velük." Miért mondom ezt? Mert ezek a gazdasági pluszok és mínuszok is fontosak - hát hogy a fenébe nem?! - De akkor már nézzük azt is, hogy ma az informatika a gazdaság és a társadalom, vagyis az élet minden területére - jó értelemben véve - beférkőzött, ha pedig van egy jó infrastruktúránk, és azon "kergethető" tartalmak, alkalmazások, megoldások, akkor az a gazdaság és társadalom minden területén kifejtheti jótékony hatását. Ekkor pedig nemcsak az előbbi szűk terület pluszairól, mínuszairól beszélhetünk, hanem szinte bármelyik területről.

Végezetül szerintem fontos és az eredeti cikkben is hangsúlyt kellett volna kapnia: a technológia gyors fejlődése lehetővé teszi, hogy ilyen komplex, nagy horderejű dolgokat is viszonylag "normális" beruházási értéken alakítsanak ki - például a hazai becslés 100-150 milliárd forint. Mennyibe is kerül ma egy jobb fajta katonai repülő vagy néhány kilométer metró...? Nyilván más a feladat, de azért jól látjuk, hogy a hozzáadott érték itt egész mást jelent, illetve itt jelent igazán valamit. Nos, ehhez képest szerintem nem is olyan drága. Reméljük, lassan ez is begyűrűzik.