A cégek az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumával (Department of Justice, DOJ), büntetőjogi felelősségük tudatában kötött megegyezésük keretében elismerték: több olyan szerződést is aláírtak, amelyben vállalták, hogy nem próbálják meg elcsábítani egymástól a vezető alkalmazottakat.

Amennyiben az illetékes bíróság is helyben hagyja, a megállapodás aláírásával lezárulhat a nyomozás, amelyet még a múlt év közebén indított a DOJ. A minisztérium állásfoglalása szerint a vállalatok vétettek a szabad verseny szabályai ellen.

A kérdéses alkuk az Apple és a Google, az Apple és az Adobe, az Apple és a Pixar, a Google és az Intel, valamint a Google és az Intuit között köttetek - állítják a kormányszerv illetékesei; az elsőt 2005-ben írta alá az Apple és az Adobe.

A DOJ múlt pénteken polgári peres keresetet nyújtott be az ügyben az Egyesült Államok szövetségi bíróságához, és ezzel párhuzamosan a tervezett megállapodást is benyújtotta, jóváhagyásra. A minisztérium álláspontja szerint a munkaerő szabad vándorlását korlátozó szerződések komolyan sértették a hatályos versenyjogi szabályozást, és megfosztották a cégek magasan kvalifikált dolgozóit a szabad karrierépítés lehetőségétől.

A DOJ nyomozása szerint az érintett vállalatok egyes vezetői aktívan menedzselték a megállapodásokat. Egy alkalommal például az Apple és az Intuit közösen kifogásolta, hogy a Google szerintük megsértette az alkut; a megvádolt cég belső vizsgálat keretében „tisztázta magát".

A DOJ-jal kötött megállapodás részeként, a cégek vállalták, hogy a továbbiakban nem akadályozzák a munkavállalóikat érintő megkereséseket, és nem kötnek olyan vállalatok közötti, titkos szerződéseket, amelyek hátráltatnák a munkaerő-piaci versenyt. A bírósági szentesítésre váró megállapodás öt évig lenne érvényben.

A Google illetékesei az ügy kapcsán úgy nyilatkoztak, csupán „a jó viszony fenntartása érdekében" kötött a megkereséseket korlátozó megállapodásokat az Apple-lel, az Intellel és az Intuittal. „(HR) politikánk csak a direkt megkereséseket korlátozta, a Linkedinen, a munkaerő-piaci vásárokon, fejvadász cégeken keresztül továbbra is toboroztunk tőlük, és a munkavállalók jelentkezését is szívesen fogadtuk" - írta blogbejegyzésében Amy Lambert, a cége egyik tanácsadója.

„Annak ellenére, hogy semmi sem bizonyítja, hogy a gyakorlatunk akadályozta volna a toborzást, vagy hatással lett volna a munkabérekre, 2009 végén, a DOJ megkeresését követően, önként felhagytunk a direkt megkeresések szüneteltetésével" - hangsúlyozta Lambert.

Az Intel közleményben cáfolta, hogy vétett volna a szabad versenyt biztosító szabályok ellen. „Az Intel nem hiszi, hogy intézkedéseivel törvényt sértett volna, és nem ismeri el a vizsgálat megállapításait" - írták, hozzátéve: „A vállalat csak azért hajlandó megállapodást kötni, mert úgy hisszük, ezzel sem magunknak, sem az üzletmenetünknek nem ártunk."

Az Adobe és az Apple egyelőre nem kommentálta a DOJ bejelentését.