Egy új iparági csoport megkísérli a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésében bevált alapelveket az adatközpontok tervezésében és kivitelezésében is alkalmazni. A csoport célja a verseny kiszélesítése és a technológiák elterjedésének felgyorsítása.

A héten jelentette be tevékenységének megkezdését az Open Source Data Center Initiative, amely a gépészeti és mérnöki eredmények felkarolójaként és tesztközpontjaként kíván működni. Az egyesület kisebb mérnöki cégek, végzős diákok és mások jelentkezésében, közreműködésében reménykedik.

A csoport egy ismert tanácsadót, Michael Manost is maga mellett tudhatja, aki a Microsoft globális adatközpontjainak üzemeltetéséért felel, és a Nokia felhőinfrastruktúráján is dolgozik. A neves szakértő örömmel fogadta a kezdeményezést, részben azért is, mert úgy látja, hogy az adatközpontokat tervező cégek kevés hajlandóságot mutatnak arra, hogy újragondolják szakmai hozzáállásukat a tervezési modellekben.

Manos véleménye szerint az adatközpontok piaca egy maroknyi nagy mérnökház kezében van, akik jobbára elválaszthatatlanok a sajátjuknak tekintett tervektől, szellemi javaiktól (referencia tervek, szabadalmak stb.); egyelőre semmi nem ösztönzi arra őket, hogy ügyfeleiket egyszerűbb, standard megoldások felé tereljék.

"Azok a csodálatos dolgok, amikről annyit hallhatunk az adatközpont konferenciákon - mozduljunk a zöld modellek felé, érjünk el hatékonyabb működést új technológiákkal -, nos ezeknek az innovációknak a jó része nem jut el a piacra, mert nincs verseny ezen a téren" - mondta Manos.

A csoport oktatási szerepet is be kíván tölteni, azáltal, hogy közzéteszik a fejlesztési projektek költségeit, például a léghűtéses rendszerekét, hogy az ügyfelek jobb rálátással dönthessenek majd.

Manos segédkezik egy tanácsadói csapat összeállításában is, akik jobbára végfelhasználókból állnak majd, és segítenek irányt mutatni a fejlesztésekben, különösen olyan központi kérdésekben, mint az energiahatékonyság. A szakértő elégedetten beszélt a csapat összeállításának menetéről, és komoly reményeket fogalmazott meg a kezdeményezés kapcsán.

Az OSDCI-t Dave Ohara alapította, aki előzőleg a HP-nál, a Microsoftnál és az Apple-nél dolgozott mérnőkként, jelenleg pedig a Green Data Center Blog szerzője. Partnere az University of Missiouri, amely adminisztratív támogatást nyújt a projekthez és az ARG Investment, amely egy referencia-adatközpontot létesít Missiouriban, ahol az új technológiák egy részét kipróbálhatják.

Sokan aggódnak amiatt, hogy az érintett cégek miért akarnák közkinccsé tenni az adatközpontok tervezése során szerzett tapasztalataikat. Manos szerint a legnagyobb ösztönző erő - legalábbis a felhasználás oldaláról -, hogy a kisebb mérnöki cégek rengeteg erőforráshoz juthatnak, aminek révén sikerülhet lépést tartani a nagyobb, piacon meghatározó cégekkel is.

A projekt új szereplőket is bevonhat a versenybe. Az adatközpontok kiépítésével foglalkozó cégek eddig csak kezükbe kapták a kész terveket, hogy mit és hova szereljenek. Most birtokában lesznek a tudásnak, hogy maguk ajánlkozzanak teljes kivitelezőként, hiszen lesznek használható terveik, és meríthetnek az összegyűjtött anyagokból.

Mit mond a másik oldal?

Nem meglepő, hogy a nagy tervezőirodák elzárkóznak a gondolattól, hogy ők tartanák vissza az iparágat a fejlődéstől. Bruce Edwards, az egyik legnagyobb illetékes vállalat, a CCG Facilities Integration elnöke szerint az adatközpontok jelentős fejlődésen mentek át az elmúlt 10 évben, például az energiaellátás és a hűtés területén.

"Nem arról van szó, hogy csak ülünk és pusztán felosztjuk egymás között a munkát, egymás sarkában loholunk" - mondta Edwards, aki egyben megkérdőjelezte egy újabb szakmai csoportosulás létjogosultságát. "Ezen a ponton nem vagyok meggyőződve arról, hogy egy nonprofit, együtt dolgozó és nem versenyszellemű modell az innováció erőteljes motorja lehetne."

Az Open Source Data Center Initiative elismeri a már létező szakmai csoportokat (Green Grid Forum, Uptime Institute), nem kíván velük versenyezni, de nem elégedett az előrehaladás mértékével. Manos arról ír blogjában, hogy ezek a szervezetek szépen rámutatnak a kihívásokra, ám a vívmányok átültetése a gyakorlatba gyakran évekig tarthat.