A kiszivárgott dokumentumok tanúsága szerint az Európai Unió adatvédelmi biztosához hasonlóan a tárgyalásokban részt vevő országok egy részének illetékesei is ellenzik az illegális másolás és fájlcsere visszaszorítását célzó megállapodás, az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement) jegyzőkönyveinek titkosítását. A tárgyalófelek az együttműködés alapelemének tartott "három csapás" (three strikes) rendszer bevezetésével kapcsolatban is eltérő álláspontot képviselnek; egyes országok kétségbe vonják a tervezett megállapodás jogi alapjait, és a közvélemény bevonásával folytatnák a tárgyalásokat.

Az Európai Parlament felszólította az Európai Bizottságot: adjon választ az ACTA-val kapcsolatban felmerült kérdésekre. A növekvő civil felháborodás hatására több európai ország is a két éve folyó titkos tárgyalások jegyzőkönyveinek nyilvánosságra hozatalát követeli.

A Webwereld.nl online magazin birtokába jutott néhány, a holland gazdasági minisztériumnak az ACTA-tárgyalásokon részt vevő megbízottai által jegyzett dokumentum; a lap korábban az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva többször is kérte a dokumentumok kiadását - sikertelenül.

A szöveg jelentős része az egyeztetések anyagának titkosításával foglalkozik. A tárgyaló felek egy része - köztük Nagy-Britannia, Hollandia, Lengyelország, Észtország, Finnország, Svédország, Ausztria és Japán - a jegyzőkönyvek publikálása mellett, míg mások - így Németország, Dánia, Szingapúr és Dél-Korea - az ellen érveltek. Az Egyesült Államok hivatalosan nem foglalt állást az ügyben.

Az EB álláspontja úgyszintén bizonytalan. A Webwereld által megszerzett dokumentumok szerint "az EB tart attól, hogy precedenst teremt a tárgyalás alatt álló szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatban", ezért a szervezet illetékesei "nem tartanák szerencsésnek, ha az EU álláspontja teljes egészében publikussá válna".

Az EU-hoz hasonlóan az Egyesült Államok sem szeretné, ha kiderülne, pontosan milyen szerepet játszott a dokumentum előkészítésében. Annyi mindenesetre tudható, hogy a szerződéstervezet polgári jogi szabályozással kapcsolatos passzusait amerikai szakemberek szövegezték meg.

Az EP fontos prioritásként nevezte meg az ACTA-tárgyalások részleteinek felderítését; a liberális képviselőcsoport már be is nyújtotta a témával kapcsolatos kérdéseit az EB-hez.

Sophie in 't Veld holland EP-képviselő széles körű vitára szólított fel. "A dolgok jelenlegi állása szerint az EP csak arról dönthet, megszavazza-e az ACTA-t: ám felelős döntést csak a tények ismeretében hozhatunk" - jelentette ki, és felszólította a képviselőtársait: amennyiben nem kapják meg a kért információkat, ne támogassák a tervezetet. A képviselőnő a tárgyalások törvényességét is kétségbe vonta. "Nem ismerjük az ACTA jogi alapjait, így az érvényes demokratikus procedúrát sem ismerhetjük" - hangsúlyozta.