Lényegében nem nyúltak hozzá a magyar banki, pénzügyi rendszerhez 1994 óta, amely bevezetésekor még Európa egyik legfejlettebb megoldásának számított, mostanra viszont már Albánia is megelőz bennünket. A hazai bankközi átutalások esetében például máig minimum, de sokszor 2-3 napba is beletelik, amíg egyik hazai pénzintézetből átér a pénzünk a másikhoz. Pedig az internet felgyorsult világában ma már nem sok cég engedheti meg magának, hogy üzleti folyamatait megakassza egy lassan beérkező átutalás. A netes vásárlásokkor például a futár nem tud addig útnak indulni a vevőhöz, amíg a pénz nem érkezik meg. Igaz, már sok helyütt kártyával is  fizethetünk, de ez nem mindig megoldás.

A téma egyik elismert magyarországi szakértője, Kovács Vilmos Levente, a Simplexion Informatikai Kft. ügyvezetője (képünkön) szerint lemaradásunk oka, hogy valószínűleg a kormányok és jogszabályalkotók mostanáig abban gondolkodtak: közel a mi SEPA-tagságunk is, ami majd megoldja a problémát.

Végül azonban nem így lett, SEPA, illetve euróövezeti belépésünk időpontja máig nem ismert, az MNB-nek pedig lépnie kellett. A Magyar Nemzeti Bank nemrég  rendeletet alkotott, amely kimondja: 2012 júliusától Magyarország is beáll a napon belüli átutalási rendszerrel dolgozó országok sorába. Kovács, akinek cége több hazai pénzintézettel, valamint a nemzetközi banki utalások lebonyolításában segédkező, pénzügyi üzenetkezelő SWIFT-tel is kapcsolatban áll, azt mondja, hogy a napon belüli átutalásra való átállás ügyében mostanáig a bankok is ellenérdekeltként léptek fel, mert az új rendszerre való áttérés nemcsak költséget jelent számukra, hanem elesnek olyan pénzektől is, amelyekhez az eddigi rendszer miatt hozzájutottak. Ilyen az úgynevezett floating pénz, ami abból adódott, hogy a beállított átutalásokat rögtön leemelték a számlákról, miközben a GIRO-ba való bekerülésig a pénzintézet azt még használhatta, és abból éves szinten milliárdos nagyságrendű extraprofitja származott - lényegében úgy, hogy nem csinált semmit.

Nem teljesen azonnali

2012-től az utalások körülbelül 90 százaléka zajlik majd az új, napon belüli elszámolás keretében, míg a papíron befogadott tranzakciók és az inkasszók, valamint az előre beállított értéknapos utalások a régi szisztémán keresztül mennek majd. Az új típusú utalás esetén 4 órán belül kell majd jóváírni az összegeket, de ha valaki szerencsés időpontban indítja a folyamatot, az is előfordulhat, hogy akár húsz-harminc perc alatt átér a pénz az egyik számláról a másikra. A bankok az utalásokat továbbra is egy úgynevezett klíring listán gyűjtik majd, és ezeket meghatározott időközönként cserélik egymás között, naponta többször. Hogy miért nem teljesen azonnali átutalás lesz (mint a VIBER esetében, ahol erre most is lehetőség van, de jóval drágábban), Kovács azt mondja: elsősorban azért, mert az drága lenne, másrészt a VIBER nem bírna ekkora forgalmat. A VIBER-en az elszámolás bruttó alapú, tehát nemcsak a bankközi utalási forgalmak közötti különbségek mozognak az egyes pénzintézetek között. Az ügyvezető hozzátette: az új rendszer ellenére a VIBER-t is meghagyják a bankközi tranzakciók és az olyan méretű (milliárdos nagyságrendű) utalások miatt, amelyeknél a klíring rendszerbeli utalások kockázata akkora lenne, hogy az már akár a teljes magyar pénzügyi rendszert veszélyeztetné.

50-100 milliós beruházás

Kovács szerint az új rendszerre való áttérés kapcsán a pénzintézetek válaszút elé kerültek, miszerint csak az MNB-rendelet minimális feltételeinek tesznek eleget, vagy olyan fejlesztésbe vágnak, amely ugyan többe kerül, de előnyük származhat belőle. Szakértőnk a beruházás nagyságát nagy bankok esetében 50 millió forintra becsüli, de csak abban az esetben, ha az adott pénzintézet lemond a bevezetés üzleti előnyeiről. „Az összeg 100 millióig is felmehet, ha marketingeszközként is használni kívánják az újítást, és különböző termékeket ráépítenek, amelyekkel ügyfeleket lehet szerezni vagy a folyamatokat hatékonyabbá tenni." Érdemes lehet megnézni például, hogy a treasuryben vannak-e olyan tranzakciók, amelyek a VIBER-ből áthozhatók lennének napi elszámolásba. Ezenkívül a bevezetés egyik legfontosabb kérdése, hogy a tranzakciókat hogyan lehet napon belül porlasztani, hogy ne reggel legyen a tranzakciók 90 százaléka. Különben indokolatlanul nagy rendszerek kellenének.

Automatizált ügykezelések

A napon belüli utalás egyébként az európai SEPA formátumban zajlik majd, amit a hazai bankok mostaniág nem implementáltak, mert jelenleg csak egy partneren keresztül kapcsolódnak a SEPA-hoz. A közvetlen tagság a kis számú SEPA-s nemzetközi forgalom miatt nem éri meg. Ugyanankkor a SEPA-ban van egy külön azonosító mező, amit arra lehet használni, hogy végponttól végpontig teljesen automatikus legyen a számlák elkészítése, az ellenérték utalása és könyvelése az ERP-be. Például a vállalatirányítási rendszerbe bekerülhetnek a bejövő utalások az adott számlák mellé, kézi feldolgozás nélkül. A szolgáltatók kedvezményt adhatnak a bankokkal öszszefogva, mert így egyszerűbb és olcsóbb lesz az utalással kifizetett számlák feldolgozása.

Vigyázz, kész...rajt!

A beruházást már a jövő év első negyedévében el kell kezdeni, mert 2011 novemberében már tesztelni, 2012 februárjában pedig csatlakozni kell a GIRO tesztkörnyezethez, mondta szakértőnk, amikor arról kérdezzük, mennyi időt vesz igénybe az említett fejlesztés a bankok számára. De az IT-fejlesztés csak egy dolog, valójában az egész banki működést kell újragondolni, például új szabályzatok kellenek. Felmerül a napon belüli bankközi kölcsön és a napon belüli kamat kérdése is. Hogy a bankok fel tudják tölteni az állományaikat, szükség lehet napon belüli, néhány órára szóló kamatot is kínálni az ügyfeleknek. Ez az egész fenekestül fordítja fel a bankok életét, teljesen új szemléletre lesz szükség. Emellett a háttérrendszereket is fejleszteni kell, például át kell gondolni az archiválást is. Az átálláshoz új hardverek beszerzésére is szükség lesz, már csak azért is, mert a régi rendszerek 2014-ig biztosan megmaradnak, még ha a jelentőségük a forgalom 90 százalékának az újra való átterelése miatt csökken is.

További újítások

A fejlesztés miatt az internetes áruházaknak is érdemes lesz újragondolni üzleti folyamataikat, mert így a beérkező belföldi utalások azonnal meg tudnak érkezni - sajnos egyelőre csak banki  munkanapokon és nyitvatartási időben, tehát éjszaka, hétvégén és ünnepnapokon nem. Szintén újítás a szabványban, hogy ha a név és a számlaszám nem stimmel a fogadó bankjánál, akkor az utalást visszautasítja a rendszer, szemben a mostani GIRO-s utalással, ahol egy-egy elgépeléssel óriási veszteségek keletkezhetnek. Egyébként egyelőre sok még a bizonytalanság, például nem tisztázott, hogy mi van, ha meghiúsul egy 4 órán belüli utalás.

(Cikkünk a Computerworld-Számítástechnika hetilap 2010/46. számában nyomtatásban is megjelent. A lap már elérhető az újságárusoknál.)