Végleges jelentés a Magyar Telekomnál történt törvénytelenségekről
Az Audit Bizottság 2009. december 2-án átadta a cég igazgatóságának a "Vizsgálati Jelentés a Magyar Telekom Nyrt. Audit Bizottsága számára" című, 2009. november 30-i dátumú jelentést (a "Végleges Jelentés"). Az Audit Bizottság jelezte, hogy megítélése szerint, a White & Case a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján elkészített Végleges Jelentés átadásával befejezte a független belső vizsgálatot.
A jelentés az Audit Bizottság és jogi tanácsadója rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azt a megállapítást tette, hogy a montenegrói szerződésekkel kapcsolatban "elégtelenek a bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a négy tanácsadó szerződés alapján történt hozzávetőlegesen 7 millió euró kiadás "törvényes üzleti célokat szolgált" és "meggyőző bizonyítékok vannak arra, hogy ezen kiadások törvénytelen célokkal kapcsolatosan történtek." E szerződések nem megfelelően kerültek be a Magyar Telekom vagy az érintett leányvállalatainak pénzügyi nyilvántartásaiba. (Az MTelekom pénzügyi beszámolóiban időközben már felülvizsgálta a szerződések számviteli minősítését.)
Bizonyíték van arra, hogy bizonyos korábbi munkavállalók szándékosan a Társaság és kapcsolt vállalkozásai Macedóniában folytatott tevékenységére vonatkozó dokumentumokat semmisítettek meg. 2000 és 2006 között a Társaság és macedón leányvállalata felső vezetőinek egy kis csoportja jóváhagyott hozzávetőlegesen 24 millió euró kiadást több mint 20 kétesnek minősülő tanácsadói, lobbi tevékenységre vonatkozó és más jellegű szerződés alapján (ideértve a Társaság és/vagy leányvállalatai által egy ciprusi tanácsadó céggel, illetve annak kapcsolt vállalakozásaival kötött szerződéseket). A Végleges Jelentés azt a következtetést tartalmazza, hogy "a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ezen szerződések alapján történt kifizetések nem voltak törvényesek."
"A bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a szerződések rendelkezései ellenére, a szerződések egy része szabályozási vagy más, a macedón kormánytól megszerzendő előny céljából került megkötésre. A Társaság, illetve érintett leányvállalati megkapták általában a megszerezni kívánt előnyt, majd kifizetéseket teljesítettek egy vagy több kétes szerződés alapján. Továbbá bizonyíték van arra, hogy a fennmaradó szerződések szintén törvénytelenek voltak és forrást teremtettek olyan célokra, amelyek nem kerültek megjelölésre a szerződésekben." Ugyanakkor az Audit Bizottság jogi tanácsadójának nem volt hozzáférése olyan bizonyítékokhoz, amelyek lehetővé tették volna e kiadások végső haszonélvezőinek az azonosítását.
A jelentés szerint a szerződések megkötésével és a kiadások jóváhagyásával a korábbi felső vezetők tudatosan hozták létre, alakították és hagyták jóvá a következők mindegyikével vagy többségével jellemezhető ügyleteket:
* a belső ellenőrzési pontok szándékos megkerülése;
* hamis és félrevezető társasági dokumentumok és nyilvántartások;
* a nagyfokú korrupciós kockázattal járó körülmények esetén a szerződő partnerek és a megbízottak átvilágításának és tevékenységük figyelemmel kisérésének hiánya;
* a teljesítésre vonatkozó bizonyítékok hiánya; és
* nem a szerződésekben meghatározott célokat, hanem kizárólag kormányzati segítséggel elérhető előnyök megszerzését szolgáló kiadások.
A Végleges Jelentés ugyanakkor kimondja, hogy "a Vizsgálat nem tárt fel macedón kormányzati tisztviselők, vagy politikai pártok vezetői által kapott kifizetéseket igazoló bizonyítékot." A jelentésben semmi sem utal arra, hogy a jelenlegi felső vezetői vagy igazgatósági tagjai bármilyen szabályt megszegtek volna.
A Magyar Telekom közlése szerint folyamatosan elemzik a vizsgálat megállapításait és következtetéseit. A cég azt is vizsgálja, hogy a belső vizsgálat megállapításainak és következtetéseinek lesz-e bármilyen hatása a jelenlegi és korábbi pénzügyi beszámolóira vagy egyéb közzétételeire.
Az Mtelekom a független vizsgálat által korábban feltártak kezelésére javító intézkedéseket léptetett életbe, amely intézkedések magukban foglalták a belső kontroll folyamatainak felülvizsgálatát és továbbfejlesztését is. A Végleges Jelentéssel összefüggésben az Audit Bizottság nem tett javaslatot a vállalat megfelelőségi programjával és belső kontroljával kapcsolatban. A távközlési vállalatnál jelenleg vizsgálják, hogy a Végleges Jelentés alapján szükséges-e - és ha igen milyen mértékű " további javító intézkedések megtétele. Ezt követően, összhangban az Audit Bizottság kérésével, az Audit Bizottságnak értékelés céljából bemutatja a már megtett és a továbbiakban javasolt, személyekre és/vagy a Társaság és leányvállalati belső kontrolljára vonatkozó szabályzatok és eljárásokra vonatkozó intézkedéseket, annak érdekében, hogy a Végleges Jelentésben felvetett problémák megoldásra kerüljenek.
A Társaság folyamatosan vizsgálja a Társaságnak kárt okozó személyekkel és szervezetekkel szembeni, rendelkezésére álló jogérvényesítési lehetőségeket.
Egyéb kapcsolódó ügyek
Mint azt a Magyar Telekom korábbi közleményeiben bejelentette, a DOJ, a SEC és a Macedón Köztársaság Belügyminisztériuma vizsgálatot indítottak a Társaság bizonyos, belső vizsgálatának körébe is tartozó tevékenységekre vonatkozóan. A magyar Nemzeti Nyomozó Iroda ("NNI") pedig nyomozást indított a folyamatban lévő belső független vizsgálattal kapcsolatos kifizetések vonatkozásában hűtlen kezelés gyanúja miatt, valamint a munkavállalók személyes adataival a belső független vizsgálat keretében történt esetleges visszaélés vizsgálatára. A hatósági vizsgálatok folyamatban vannak és az MTelekom folyamatosan együttműködik a hatóságokkal a nyomozás során. A Magyar Telekom jelezte: "nem tudjuk megítélni, hogy mikor zárulnak le a vizsgálatok, és hogy mi lesz azoknak a végső kimenetele, illetve a hatása - ha lesz ilyen - a pénzügyi beszámolóinkra vagy működési eredményeinkre. A hatóságok büntető vagy polgári jogi szankciókat alkalmazhatnak velünk vagy leányvállalatainkkal szemben, beleértve a pénzbüntetést is, illetve további változtatásokat kezdeményezhetnek az üzleti tevékenységünk és a megfelelőségi programunk tekintetében."



Az ügyfélkezelés minőségének és a végfelhasználók elégedettségének növelése, a támogatási tevékenység hatékonyságának javítása, az eszközmenedzsment költségeinek csökkentése egyre magasabb prioritást kap az üzleti célok között. Az említett eredmények egyidejű megvalósítására, az incidensek, problémák, igények és eszközök életciklusának centralizált és automatizált kezelésére Service Desk alkalmazás bevezetése adhat megoldást.

0 hozzászólás
Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.