Csütörtökön zárult le az a Colleen Kollar-Kotelly bíró által elrendelt felügyeleti eljárás, amellyel a Microsoft és az amerikai igazságügyi minisztérium (Department of Justice, DOJ) 2002 novemberében megkötött és kétszer meghosszabbított megállapodása alapján sújtották a gyártót. Az elmúlt években az ügyben eljáró Columbia kerületi bíróság elsősorban a megállapodás kisebb-nagyobb hibáinak vizsgálatával foglalkozott.

A DOJ szerdán kiadott közleményében méltatta az 1998-ban kezdődött trösztellenes per és az azt követő egyezség eredményeit; a minisztérium jogászai szerint a megállapodás nagyban elősegítette a piaci verseny erősödését az informatikai szektorban. A DOJ vezetői közleményükben úgy fogalmaztak, hogy a bírósági eljárás jelentősen hozzájárult az iparági fejlesztésekhez és a middleware termékek forgalmazásának szabadságához, miközben lehetővé tette a fogyasztók számára, hogy a korábbinál szélesebb termékkörből válogassanak.

Versenyélénkítő ítélet

„A pert lezáró ítélet... megakadályozta a Microsoftot abban, hogy folytassa a versenyt korlátozó politikáját - olvasható a közleményben. - A Microsoft ma már nem képes úgy dominálni a komputerpiacot, mint 1998-ban tette, amikor benyújtottuk ellene a keresetet. Mára szinte valamennyi middleware szegmensben - a böngészőktől a médialejátszókon át az üzenőszoftverekig - jóval erősebb a verseny, mint az ítélet megszületésekor volt."

A DOJ szerint a trösztellenes megállapodásnak jelentős szerepe volt abban, hogy olyan a Windows operációs rendszer potenciális konkurenseinek számító megoldások is megjelenhettek a piacon, mint a cloud computing vagy a mobilmegoldások.

A Microsoft rövid közleményben nyugtázta az 1998-as ügy véső lezárását. „Tapasztalataink megváltoztattak minket és a piaci felelősségvállalással kapcsolatos nézeteinket. Örülünk annaik, hogy sikeresen lezárult ez az ügy, és nagy várakozással tekintünk a jövőbe" - írták a cég illetékesei.

Monopolhelyzetből

Az eredeti, 1998-as keltezésű keresetet a DOJ, tizenkilenc állam főügyésze és Columbia állam közösen nyújtották be. A Microsoft elleni legfőbb vád az volt, hogy törvénytelen eszközökkel igyekszik fenntartani monopolhelyzetét az operációs rendszerek piacán. A fellebbviteli bíróság 2001-ben jóváhagyta az eredeti elmarasztal ítéletet.

Az ítélet, amelynek betartását azóta is folyamatosan felügyelte a bíróság, megtiltotta a vállalatnak, hogy nyomást gyakoroljon azokra a cégekre, amelyek a Microsofttal versenyhelyzetben lévő gyártók middleware-jeivel és operációs rendszereivel szállították a termékeiket. A végzés értelmében a Microsoft köteles kiadni saját middleware interfészeit és - természetesen a megfelelő licencelési feltételek mellett - a Windows kommunikációs protokolljait a független szoftverfejlesztőknek és hardvergyártóknak.

Óvatos üzletpolitika

Az elemzők többsége egyetért abba, hogy az 1998-as ítélet és az máig tartó bírósági felügyelet nem volt túlságosan nagy hatással a Microsoft üzleti gyakorlatára.

David Mitchell Smith, a Gartner elemzője szerint a végzésnek elsősorban „pszichológiai" hatásai voltak. „Ha egy vállalatot ilyen szigorú és hosszan tartó ellenőrzés alá vonunk, az óhatatlanul hatással van a cég lehetőségeire, attitűdjére, kilátásaira és stílusára - mondta a szakember. - Alapvető jogi hatásai azonban általában elenyészőek."

Smith elismeri, hogy a technológiai piac nagyot változott az 1998-as bírósági döntés óta. „Az egész techszektor megváltozott. A Microsoft ma már messze nem jelent akkora fenyegetést más cégekre nézve, mint korábban, de nem gondolom, hogy ez a trösztellenes végzés hatására alakult volna így" - vélekedett az elemző. Smith hangsúlyozta, hogy a Microsoft akkor sem tudott volna vezető helyzetbe kerülni az olyan új piacokon, mint a közösségi hálózatépítés, vagy a mobiltechnológiák, ha megnyerte vola a nevezetes pert.

Al Gillen, az IDC elemzője másként vélekedik. Szerinte a végzés mélyreható változásokat indukált a Microsofton belül: „elsősorban az értékesítési politikájukat változtatta meg".

Gillen szerint többször előfordult az elmúlt évek során, hogy a Microsoft egy több, egymással együttműködő termékből álló integrált termékcsomag piacra dobásával nagyobb üzleti sikert érhetett volna el, mint ha egyenként értékesíti a megoldásait - végül mégis az utóbbi lehetőséget választotta. „Nagyon tartottak attól, hogy trösztvádakat vonjanak a fejükre, így a végső döntést sok esetben nem az üzleti irányítás, hanem a jogi osztály hozta meg" - mondta az elemző.