Életszerű helyzet, hogy egy vállalatnál vagy kormányzati intézménynél egyaránt vannak nyílt forráskódú és Windows-alapú operációs rendszerek. A vegyes környezetek értelemszerűen más kihívások elé állítják az informatikusokat, mint a homogén infrastruktúra.

Vajon hogyan állnak elő ezek a vegyes környezetek? Nézzük először az első esetet. Adatközponti területen mind a kis- és középvállalati, mind a nagyvállalati, mind a kormányzati körben széles körben megtalálhatók a vegyes környezetek. Jellemző szcenárió, hogy egy vállalatnak már vannak bizonyos megoldásai, amelyeket különböző szállítók különböző platformokkal láttak el, azaz nem maga a vállalat, hanem a beszállítók idézték elő ezt a helyzetet.

„A szerveroldali heterogén környezeteknél a különböző rendszereket egy bizonyos szinten integrálni kell. Ha ez elmarad, akkor nem jön létre egységes kiszolgálói infrastruktúra. Ezenkívül vannak alapvető elvárások az üzemeltethetőséggel kapcsolatban. Nagyon fontos, hogy például a felügyelet, a felhasználók autentikációja és a mentési infrastruktúra egységes legyen. Ellenkező esetben dupla üzemeltetéssel kell számolni a vegyes környezetekben. Mivel az összes felsorolt feladat elvégzésére vannak kiforrott open source megoldások, a szerveroldali vegyes környezetek egységes kezelése a legtöbbször semmilyen problémát nem okoz" - mutatott rá Szentiványi Gábor, a Linux Ipari Szövetség (LIPSZ) elnöke.

Nyitás a kliensek oldalán

Más típusú vegyes környezet, amikor a szerveren Windows, a munkaállomásokon Linux fut. Különösen olyan nagyvállalatoknál vagy kormányzati intézményeknél lépnek ebben az irányban, ahol rengeteg asztali számítógép működik. Tény és való, hogy a meglévő Windows-alapú szerver-infrastruktúra meghagyásával, valamint több ezer munkaállomás Windowsról Linuxra való átállításával jelentős költségeket lehet megtakarítani.

A kliensoldali váltásnak azonban vannak feltételei. Komoly gondokat okozhat például, ha a vállalatnál az elmúlt években nem tudatos IT-stratégia mentén jártak el, és olyan szoftvereket, illetve szoftverkomponenseket vásároltak és fejlesztettek, amelyek kizárólag egy platformon működőképesek. Viszonylag könnyű azonban a váltás, ha webes böngésző segítségével veszik igénybe az alkalmazásokat, illetve ha multiplatformos (például Javában íródott) alkalmazásokat futtatnak a cégnél.

„A desktopok átállításánál nem szabad szem elől téveszteni, hogy hány gépről van szó. Nagyszámú munkaállomás esetén ugyanis elengedhetetlen a géppark menedzselése is. Több ezer számítógép nyomon követése, frissítése komoly feladat, de erre is vannak különféle nyílt forráskódú megoldások" - hívta fel a figyelmet Szentiványi Gábor.

A legnagyobbakon kívül a legkisebbek, a mikro- és kisvállalatok is egyre jobban érdeklõdnek a kliensek „kinyitása" iránt, miközben a közepes és nagyvállalati körben ez a fajta váltás még nem jelentkezik általános igényként.

Nyílt, ipari szabványok

Általában nem okoz problémát, ha a munkaállomások Windows-alapúak, és az adatközpontok nyílt forráskódú szolgáltatásokat kínálnak. Ez utóbbiakat ugyanis általában valamilyen nyílt ipari szabvány szerint alakítják ki. Természetesen olyan szabványokkal kell dolgozni, amelyek a Windows-alapú klienseken is futnak. Ez a feltétel a gyakorlatban általában teljesül.

Előfordulhat az is, hogy kliensoldalon jön létre vegyes környezet. Ebből akkor fakadhat probléma, ha a desktop szoftverek egymás között adatokat cserélnek, vagy bármilyen módon együttműködnek. Ilyenkor mindig a nyílt szabványokat kell követni - a szakember szerint ez adja meg a hosszú távú biztonságot. Sajnos nem minden szoftver készül ezzel a filozófiával, ezért a beszerzésekkor figyelni kell rá, hogy a megvásárolt rendszerek képesek legyenek a nyílt szabványokon keresztüli együttműködésre, adatcserére.

Fontos még megjegyezni, hogy nincs általános recept, az átállási és egységesítési projekteket felmérésnek és értékelésnek kell megelőznie. Néhány esetben pilot projekt is szükséges, hogy pontos képet lehessen kapni a felmerülő költségekről és a lehetséges megtakarításról.

Érvek a nyílt forráskód mellett

Szeged város önkormányzatánál a hivatali gépek közel felén kizárólag open source operációs rendszerek és alkalmazások futnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Linux operációs rendszert és OpenOffice.org irodai alkalmazáscsomagot, valamint Firefox böngészőt használnak, továbbá számos olyan alkalmazást, amely a Linuxnak egyébként is része. A számítógépek másik felére jellemzően korábban vásárolt Windows operációs rendszereket (főleg XP Professionalt) telepítettek, de az alkalmazások zöme itt is open source. Ezeket a gépeket többnyire olyan területen dolgozó felhasználóknál hagyták meg, ahol központilag előírt, erősen platformfüggő szoftverekkel dolgoznak. Mindezeken túl általában szervezeti egységenként egy-egy Microsoft Office-t telepítettek (a korábban vásárolt licencek felhasználásával), azonban ezekre a gépekre is tesznek nyílt forráskódú irodai alkalmazáscsomagot, mivel a hivatalban az az elfogadott. Kliensoldalon nem használnak olyan gépeket (néhány informatikus számítógépén kívül), amelyeken több operációs rendszer futna párhuzamosan vagy virtualizált környezetben.

A város 2004-ben dolgozta ki (majd 2009-ben megújította) saját informatikai stratégiáját, aminek kiemelt célja hosszú távon a teljes önkormányzati (a hivatali és az intézményi) informatika átállítása open source megoldásokra - tájékoztatott Szegfű László, a polgármesteri hivatal informatikai osztályának vezetője. Az open source megoldások mellett számos érv szól. Jelentõs költségmegtakarítás érhetõ el például a beszerzéskor, valamint az esetleges módosítási igények esetén (a forráskód birtokában a megrendelõ nincs egy beszállítóhoz kötve; ennek árletörõ hatása van). További elõny a nagyobb biztonság. Mivel nagy közösség fejleszti a rendszereket, nagyobb valószínűséggel veszik észre a hibákat; folyamatosak a javítások, mindennap letölthetők a frissítések, nem kell várni a nagyobb javítócsomagok elkészültére. Ezenkívül bárki áttekintheti a forráskódot, így nem marad(hat)nak benne olyan tevékenységek, amelyek a felhasználó tudta és hozzájárulása nélküli akciókat hajtanának végre (például információ kiszivárogtatása véletlenül vagy szándékosan). Végül, mivel a világban kevés felhasználó használja, gyakorlatilag nem éri meg vírust írni rá. Az open source rendszerek előnyös jellemzője az egyszerű(bb) kezelhetőség is (főleg a telepítéseknél és a célszoftverek használatakor).

Fokozatos áttérés

A hivatali felhasználás általában az irodai alkalmazások és az internetböngésző futtatását indokolja. Ezek a programok a hivatali felhasználás szempontjából jellemzően ugyanúgy működnek, ugyanolyan külleműek, mint a korábban használt rendszerek, így nagy különbséget nem jelentenek a felhasználók számára. A munkatársak általában hamar megszokják az új felületet. A szegediek tapasztalata, hogy azokkal a gépekkel, amelyeken az operációs rendszer is nyílt forráskódú, lényegesen kevesebb üzemeltetési probléma adódik.

„Azok a felhasználók, akik először találkoznak a nyílt forráskódú rendszerekkel, többnyire fenntartásokkal fogadják azokat. Az elfogadtatást nagyban segítette az a stratégiai döntés, hogy az open source alkalmazásokat nem egyszerre, hanem a fokozatosság elvét követve telepítettük. Először csak az irodai alkalmazáscsomagot cseréltük, később az irodai háttérfolyamatokat támogató integrált rendszerünket tettük multiplatformossá, majd amikor már minden körülmény adott volt a kliensoldali operációs rendszerek cseréjére, akkor következett a fokozatos áttérés. A legfőbb tapasztalatunk a költségcsökkenés: csak az irodai alkalmazáscsomagok cseréjével eddig több mint százmillió forint megtakarítást értünk el. És akkor a kliensoldali operációs rendszerek, az egyéb nyílt forráskódú szoftverek és a többi, kliensoldalon futó biztonsági megoldás árát még nem is említettük" - mutatott rá az informatikai vezető.

Figyelni kell a hardverre is

A szegedi önkormányzatnál úgy értékelik, hogy munkájukhoz a nyílt forráskódú megoldások tökéletesen megfelelnek, az alkalmazott programoknak gyakorlatilag nincsenek hátrányaik. Nehézséget főleg azok a platformfüggő szoftverek okoznak, amelyeket központilag kell használni. Vannak ezen kívül konverziós problémák, amelyek a külső levelezés során kapott helytelen szövegformázási gyakorlatból adódnak (szerencsére a docx és xlsx kiterjesztéseket az OpenOffice.org már jól kezeli). A tapasztalatok szerint különös figyelmet igényelnek a hardverbeszerzések, mivel számos - szerencsére egyre kevesebb - olyan termék található a piacon, amelynek a terméktámogatása nyílt forráskódú operációs rendszerekhez nem megoldott.

A szegedi önkormányzatnál szeretnének minden eszközt kizárólag open source megoldásokkal telepíteni. Szegfû László szerint ehhez leginkább arra lenne szükség, hogy az elavultságuk okán egyébként is cserére szoruló központi szoftvereket multiplatformosan lehessen futtatni. Sokat segítene, ha a központi levelezés szabványos (például ODF) formátumban történne; ez nemcsak az informatikusok napi munkáját, hanem az archív dokumentumok megnyitását is segítené a későbbiek során.

Üzemeltetés, támogatás külsõ kézben

Linux és Windows operációs rendszer, továbbá nyílt forráskódú és Microsoft szoftverek egyaránt megtalálhatók az Országos Vérellátó Szolgálatnál (OVSZ). Az irodai munkához szükséges vékony klienseket kiszolgáló szervereken Windows fut, amelyekre Microsoft szoftvereket, valamint az OpenOffice.org nyílt irodai programcsomag windowsos változatát telepítették. Eközben maguk a vékony kliensek Linuxszal működnek. Az OVSZ-nél - a budapesti központban és a vidéki telephelyeken (összesen 24 helyszínen) - több mint 800 munkaállomás van. Ezek mintegy 20 százaléka mobileszköz, általában notebook.

A nyílt rendszer gondolata 2008-ban merül fel, amikor is új szakmai rendszert vezettek be az OVSZ-nél. Az eProgesa szakrendszer üzemeltetését külső cégre, a Navigator Informatika Zrt.-re bízták. Tulajdonképpen ez adta az ötletet, miszerint jó lenne a teljes informatikai rendszert külső üzemeltető kezébe adni - fogalmazott Szász Gergely, az OVSZ informatikusa. De hogyan, milyen pénzből? Például a fizetős szoftverek ingyenes, nyílt forráskódú alkalmazásokkal való kiváltásával, majd a felszabaduló forrásokból testre szabott, intenzív támogatás vásárlásával. További igényként merült fel a teljes informatikai rendszer modernizálása, a rendszer működésének folyamatossága, valamint a biztonság, különösen a kihelyezett véradá-soknál használt mobileszközök esetében. Olyan rendszert szerettek volna, amely skálázható, illetve amelyben rugalmasan változtatható a felhasználói csoportok létszáma.

Csak néhány gépen maradt az Office

Első lépésként 2008 folyamán az OVSZ korábbi rendszerét egy Linux-alapú vékonykliens-architektúrára cserélték. Ennek lényege, hogy minden információt egy központi szerveren tárolnak, a felhasználó egy köztes rendszeren keresztül látja a szerver által megjelenített képet a monitorán. A vékony kliensek a hálózaton keresztül bootolják a Linuxot. Mivel a felhasználó gépén nincs adattárolás, nincs szükség helyi biztonsági mentésre. A munkatársak bárhonnan bejelentkezhetnek saját fiókjukba, mindenütt ugyanazokhoz a programokhoz és adatokhoz férhetnek hozzá.

Általánosságban OpenOffice.org Novell Edition irodai programcsomagot vezettek be. Egyes felhasználóknál, akik speciális alkalmazásokat is használnak, hibrid rendszert alakítottak ki. Ők ugyanazokat a rendszerkomponenseket érik el, mint a többi felhasználó, de a speciális alkalmazásokhoz vagy éppen a Microsoft Office programokhoz is hozzáférnek. Mivel a Novell a legtöbb belső dokumentumot és sablont egyedileg gyártotta le az OVSZ részére, csak néhány esetben kellett meghagyni a Microsoft Office-t. Példa erre a gépjármű-nyilvántartás, amely több mint háromszáz egymásra hivatkozó Excel fájlból áll; ennek átalakítása jelenleg is folyamatban van. Az MS Office-t használók aránya ezzel mindössze 5 százalékra csökkent a szervezeten belül.

Összességében tehát az OVSZ-nél olyan szoftvercsomagot vezettek be, amely magában foglalja az operációs rendszert, a nyílt forráskódú irodai programcsomagot, a kapcsolódó biztonsági és rendszerfelügyeleti alkalmazásokat, sõt csoportmunka-megoldásokat is. A teljes, országos rendszer üzemeltetését, valamint támogatását külső szolgáltatóra, a Novellre bízták. Ez lehetővé tette, hogy a korábbi belső informatikus csapat létszámát jelentősen csökkentsék. Amíg a központban korábban 7 informatikus dolgozott, addig most 3 szakember is elegendő a megmaradt feladatok ellátásához. Ezen kívül csak a nagyobb telephelyeken van belső informatikus.

„Alaposan átalakult a belső IT-csapat munkája. Egyrészt lekerült a vállunkról a felhasználók támogatásából származó problémák zöme, másrészt előtérbe kerültek a külső céggel kapcsolatos feladatok. Az üzemeltetés kihelyezése lehetővé tette számunkra, hogy ne a napi gondok megoldásával foglalkozzunk időnk legnagyobb részében, hanem az új koncepciók kidolgozására összpontosítsunk" - mutatott rá Szász Gergely.

Irány a tisztán nyílt világ

Az áttérés zökkenőmentesen zajlott. A tapasztalatok azt mutatják, hogy akik az előző rendszert szívesen használták, és volt némi számítástechnikai affinitásuk, azok az új környezetben is könnyen eligazodnak.

Az új rendszert először az OVSZ budapesti központjában vezették be. Minden munkaállomás esetében felmásolták a felhasználó dokumentumait és leveleit a szerverre, az adott munkatárs pedig másnap már a központi szerverről érte el az adatokat.

A fejlesztések nagy része már megvalósult, a projekt befejezéséhez közeledik. Az OVSZ a továbblépést egyértelműen a nyílt világ felé tervezi. Amit csak lehet, szeretnének nyílt forráskódú szoftverekkel kiváltani.

„Az open source rendszerek elterjesztése mellett vannak egyéb új elgondolásaink is. Szeretnénk olyan kultúrát behozni az intézetbe, amely a közszférában még nem általános. Olyan megoldásokra gondolunk, amelyek túlmutatnak az egyszerű e-mailezésen, illetve a papíralapú ügyintézésen. Foglalkozunk például a csoportmunka-megoldások, közös naptár, közös feladatlisták stb. bevezetésének gondolatával, szintén nyílt szoftverekkel" - tájékoztatott az OVSZ informatikusa.

(Cikkünk a Computerworld opensource különszámában is megjelent.)