2012. január elsejétől hatályos a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló új 2011. évi CLV. törvény, melynek értelmében a saját dolgozók számára szervezett képzések költsége, mint kötelezettséget csökkentő tétel, már nem szerepeltethető a bevallásban. Egyes felmérések szerint az akkreditált képzőintézmények bevételeinek mintegy 30–70 százalékát tették ki a felnőttképzési hozzájárulásból finanszírozott képzések, ez azt jelenti, hogy mindkét oldalon komoly kihívásokkal néznek szembe a cégek.

Az IQSOFT – John Bryce Oktatóközpont ügyfeleinek 80 százaléka kért képzést igazoló dokumentációt a szakképzési hozzájárulás elszámolásához, azaz ennyien fordították a fizetendő járulék meghatározott százalékának (mikro- és kisvállalkozások esetén max. 60%, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetén legfeljebb 33%) teljes egészét vagy annak valamennyi részét saját munkavállalóik képzésére. „Az IQSOFT – John Bryce Oktatóközpont szinte a teljes informatikai mérnöki oktatást lefedi, noha a speciális területen az árszínvonal viszonylag magas, ám a csoportos átképző (jellemzően végfelhasználói) képzéseinket nagy részben lehetett ebből a keretből finanszírozni, sőt a kínálatunkban található több olyan soft skills képzés is mely esetében akár a 100%-ot is el lehetett érni” – mondta Szántódi Zoltán ügyvezető igazgatóhelyettes. Összességében körülbelül 20 százalékra tehető azok aránya, akik teljes egészében fel tudták használni forrásként a járulék „szabad” részét.

Kemény évre számítanak
A január elsejével életbe lépett új szabályok hatására az IQSOFT – John Bryce Oktatóközpont mintegy 25-30 százalékos tervezett visszaeséssel kalkulál. „Többes hatás érezhető a piacon: amely cégek – általában a multik – mindig is áldoztak dolgozóik képzésére, azok eddig sem a szakképzési hozzájárulás alapján tervezték a büdzséjüket, hanem a szükségesség alapján, bár a barátságtalan gazdasági környezet okán valószínűleg az ő részükről is biztosan lesz visszaesés. Azok a cégek – ezek inkább a közepes vállalatok, ezen belül a magyar cégek –, amelyek eleve a szakképzési hozzájárulásból kivehető összeget vették alapul a képzéseik tervezése során, nagy része kiesik – ők ugyanis már csak a legszükségesebb képzéseket fogják megvásárolni” – mondta a szakember.
Mindazonáltal vannak olyan képzések, amelyeket muszáj megtartaniuk a vállalkozásoknak, az IQBJ kínálatában több ilyen is található. Ezek közül a létfontosságú rendszerüzemeltetői képzéseket valószínűleg nem lehet elhalasztani; spórolni a cégek vélhetően a fejlesztői képzéseken fognak, mert a projektjeiket vagy tolják, vagy kevesebb programozói tudással oldják meg, vagy az egész fejlesztői kompetenciát kiszervezik egy külső vállalatba.

Szántódi Zoltán szerint a nehézségek ellenére az IQSOFT – John Bryce Oktatóközpont a tőkeerőssége miatt túl fogja élni a 2012-es évet is, és bár sok megelőző intézkedést tettek, nincs a kialakult helyzetre vonatkozóan kész forgatókövük. Noha régóta lehetett a szakképzési hozzájárulás terhére saját dolgozó képzését elszámolni, a gazdasági megszorítások okán inkább az utóbbi években ismerték fel ennek előnyét a cégvezetők, a költségmegtakarítás égisze alatt ugyanis egyre jelentősebb tétel lett. Az, hogy most ez a finanszírozási csomag végleg kiesik, ráadásul az egész oktatási piac is szűkül, köszönhetően a vállalatoknál végbemenő második körös megszorításoknak, 2012 kihívásokkal terhelt, nehéz évet tartogat az oktatóközpontok számára.

Minőségi váltás az oktatásban
A visszaesést persze lehet fékezni. „Tavaly beléptünk az online képzési piacra, didaktikailag és technológiailag más úton, témaválasztásunkban is eltérően a konkurenciától. Az első tapasztalataink jók, noha nem hoz jelentős összeget a konyhára, de egyfajta balansz lehet, ha sikerül üzletággá fejlesztenünk, akár pillére is lehet az oktatóközpontunknak, de egyelőre nem látok óriási kitörési esélyt az egész piacot érintő keresletcsökkenés miatt” – mondta az IQBJ ügyvezető igazgatóhelyettese.

Az online oktatás koncepcióját nem kérdőjelezi meg a szakember, de szerinte nem minden képzési típusra, tudásátadásra alkalmas ez a módszer. „Elvágja a metakommunikációs csatornát a tanár-diák között, nem közvetíti azt, ami nélkülözhetetlen bizonyos fontos információk átadásában.” Szántódi Zoltán szerint azonban magyarországi viszonylatban sem tartunk a megfelelő szinten: „Hozzá vagyunk szokva az ember-ember kapcsolathoz és képzéshez, hazánkban még nincs meg az online tanulás megfelelő kultúrája.”

Ki lesz a vesztes?
Noha az oktatócégek készen állnak az ügyfelek fogadására, a csökkenő kereslet és a nagyszámú oktatóközpontok miatt gyakori, hogy minden intézménynél csupán egy-egy fő jelentkezik egy adott tanfolyamra. A minimális létszám miatt a képzés megtartása nagy veszteséget termel, ezért inkább elhalasztják a tanfolyamokat a központok. A meg nem tartott képzési üzletágak pedig nem hoznak nyereséget, így áldozatul eshetnek a gazdasági racionalizálásnak, és ad abszurdum ezeket meg fogják szüntetni. A folyamat végén odáig juthatunk, hogy bizonyos oktatások esetleg legközelebb már csak Bécsben vagy még messzebb Európában érhetők el idegen nyelven, többszörös áron, és akár nem is annyira jó minőségben.

Szántódi Zoltán szerint 2012–2013 a bizonytalanság éve lesz, de jövő év végére már vélhetően magához fog térni az oktatási piac, kiheveri a megszorításokat és a szabályozási változásokat, majd beáll egy kiegyensúlyozott szintre. „Sajnos nem látjuk egyértelműen a jövőt, nem ismerve a jelenlegi kormányzati szándékot, ennek akár az ellenkezője is megvalósulhat. A normális piaci reakció az lenne, ha az egy–másfél éves sokk után ismét kialakul a gazdasági szintnek megfelelő képzési igény és ezzel együtt a kereslet. Hogy erre hány cég kell, az más kérdés; jelenleg sem vagyunk túl sokan a piacon, akik magas színvonalon, a teljes palettát tudják szolgáltatni.”

Vigyázat, jönnek a kóklerek
Az eddigi sokszabályzós rendszernek azért volt egy jó hozadéka is. Nevezetesen, hogy csak azok a komoly cégek tudták teljesíteni az akkreditációs és minőségi feltételeket, akik a piacon hosszú távra tervezve komolyan gondolták működésüket. A vevő néhány minősítés alapján könnyen meg tudta különböztetni a minőségi szolgáltatókat. „A jelenlegi helyzetben csak az ár számít. Ez azt vonhatja maga után, hogy sok garázscég érezheti alkalmasnak magát minőségi oktatásra, pedig sem minőségbiztosítás tekintetében, sem pedig az oktatóik felkészültségében nem versenyezhetnek a tőkeerős oktató cégekkel. Természetesen az ár tekintetében lehetnek sokkal olcsóbbak, hiszen általában nem tartanak fent oktatói infrastruktúrát, sem állandó alkalmazásban lévő oktatót, nem számolnak a hivatalos tréninganyagok és oktatási laborok licencköltségeivel. Így a versengés érdekesen alakulhat, bár hitem szerint a végén a minőségi szolgáltatók jönnek ki nyertesen, de kérdéses, hogy mennyire tépázza meg őket a csökkenő kereslet és a méltatlan árharc.”

Keserű magyar tapasztalat
Noha akadnak kivételek, a magyar cégek általában eddig sem oktattak, így őket kevésbé érintheti a változás. A cégvezetők részéről a naprakész tudás eleve elvárt a kollégáikkal szemben, az pedig nem érdekli őket, hogy erre miként és hogyan tesznek szert, mint ahogyan az sem, hogy a rendszerek elavulnak, támogatásuk megszűnik, ezért fejleszteni és frissíteni kell őket. Tény, hogy az interneten végtelen idővel bármely információhoz hozzá lehet jutni, de kritikus beosztásokban ülő alkalmazottak esetében nem mindegy, hogy milyen minőségben és milyen forrásból jutnak a tudáshoz. „Egy hét gyakorlatorientált intenzív képzéssel sokórányi szintetizált mérnöki tudás adható át, így nemcsak az operatív munkától elvont sok-sok idő spórolható meg, hanem számos hibából és keserű tapasztalatból származó felesleges kiadás is. Ám sajnos ezt még nem látják a magyar kkv-k – mondta az igazgatóhelyettes. Úgy véli, egyelőre pályázati pénzekből még nem tudják megoldani oktatási problémáikat a cégek.  – Használható pályázat kormányzati kommunikációs szinten van csak, operatív szinten azonban eddig semmi nem valósult meg. Még a jelét sem látjuk, pedig támogatjuk is a pályázati pénzek elérhetőségét komplex pályázatfigyelő, pályázatíró és projektmenedzselő szolgáltatásunkkal. A magunk részéről mi készen állunk, a labda a túloldalon van.”