2020-ban jelentősen megugrott a zsarolóvírus-támadások száma, állítja a Bitfender frissen közzétett tanulmánya, amely szerint a zsarolóvírus-támadások veszélyessége is nőtt, mivel a bűnözők már nagyvállalati hálózatokat is titkosítanak, hogy hozzájussanak az általában bitcoinban követelt váltságdíjhoz. A biztonsági cég idén tanulmánya tavalyhoz képest 715 százalékos növekedésről számolt be a detektált és blokkolt támadások számában.
A zsarolóvírusok rohamosan fejlődnek, a tavalyi sztárok eltűntek, és helyükbe új típusok léptek. 2019 egyik legelterjedtebb zsarolóvírusát, a GandCrabet év közepén például leállította az irányítója, mert már kellőképp meggazdagodott a kampányokból. Viszont jött a Sodinokibi, másnéven REvil, amely kevésbé elterjedt, viszont olyan célpontokat támad, amelyek megbénításával kisebb vagyonokat lehet kizsarolni.
A hekkerek gyakran azzal is igyekeznek fizetésre bírni vonakodó áldozataikat, hogy kilátásba helyezik az ellopott adatok köttétételét. Ez hatalmas nyomást helyez az áldozatra, akit a bizalmas információk megjelenése esetén így még egy kiadós GDPR bírság is fenyeget.
Bár a figyelem elsősorban a profi kiberbűnöző-csapatoktól származó olyan zsarolóvírusokra irányul, mint a Sodinokibi és DoppelPaymer, világszerte továbbra is problémát okoz a "zsarolóvírus, mint szolgáltatás", amellyel a piti bűnözők is megpróbálkoznak pénzt keresni.
Ugyanakkor fontos tudni, hogy a zsarolóvírusok ellen vállalati szinten viszonylag egyszerű módszerekkel védekezhetünk. A biztonsági frissítések telepítésével befoltozhatók a sebezhetőségek, a kétfaktoros azonosítás pedig elejét veszi annak, hogy a hekkerek szabadon mozogjanak a hálózatban. A biztonsági terv részeként elengedhetetlen a rendszeres archiválás, és a mentések ellenőrzése, így amikor beüt a baj, súlyos összegek kifizetése nélkül is megakadályozhatjuk az adatvesztést.
