Hirdetés

Előnyös felhők üzletbarát IT-val

|

Ha a BI és az ahhoz kapcsolódó adatok kikerülnek a felhőbe - és kétségtelenül ez a jövő útja -, akkor csak egy üzletbarát IT-csapat szolgálhatja megfelelően a vállalat érdekeit. Azon szervezetek számára a legsürgetőbb a "felhősödés", amelyek komoly versenyhelyzetben szeretnének érvényesülni - véli Dóczi Barnabás független BI-szakértő.

Hirdetés

COMPUTERWORLD: Milyen tendenciák érvényesülnek a piacon a vállalati adatok, alkalmazások "felhősödése" terén?
DÓCZI BARNABÁS:
Jellemző a hibrid megközelítés, azaz bizonyos adatállományokat a szervezeten belül tartanak, másokat kihelyeznek a felhőbe. Az érzékeny, főleg pénzügyi adatokat inkább házon belül kezelik a cégek, de a kevésbé kritikus, például szenzor- vagy ügyféladatok egyre inkább a felhőbe költöznek. A hibrid megközelítést az adatok feldolgozásához szükséges nagy számítási teljesítmény is indokolhatja. Ha a vállalatnak nem éri meg például az adatbányászatot támogató teljes infrastruktúrát fenntartani, akkor eldöntheti, hogy mely adatok feldolgozását végzi házon belül, és melyeket helyezi ki a felhőbe.

CW: Milyen körben tapasztalható a legnagyobb félelem a felhőtől?
DB:
A legjobban a nagyvállalatok félnek, leginkább azok, ahol az IT átfogja a teljes céget, és így rendkívül erős kontrollt gyakorol az egész szervezetre. Ezekben az esetekben gyakori, hogy a felhőt valami ördögtől való dolognak állítják be.

CW: Ha tehát az IT felhőellenes, akkor nincs felhő. Vagy mégis?
DB:
Egy felhőellenes IT-csapattal nem sokat lehet kezdeni. Ők jellemzően ragaszkodnak a maguk valós vagy vélt igazához. Az üzletért felelős emberek azonban többnyire másképpen közelítik meg a problémát. Őket általában nem érdekli, hogy felhő vagy sem, a lényeg, hogy az üzlet sikeres legyen. Többször tapasztaltam, hogy az üzlet akkor is átnyomja a felhőt, ha az IT sokáig ellenezte.

Hirdetés

CW: Ha egy cég végül a felhő mellett dönt, milyen garanciákat kaphat a zökkenőmentes működésre, az adatbiztonságra?
DB:
A felhőszolgáltatók általában elég magas rendelkezésre állást nyújtanak, de százszázalékos garanciát senki sem vállal. Éppen ezért célszerű megvizsgálni, hogy az adott alkalmazás esetén a vállalat mekkora kimaradást tud még baj nélkül elviselni. Ebből kiindulva aztán - a kritikus helyzetek áthidalására - valamilyen backupról gondoskodni kell. Emellett természetesen az adatbiztonság kérdését is körül kell járni. Egy BI-alkalmazásnál a rendelkezésre állás kevésbé kritikus, ott inkább az adatok szenzitivitását kell alaposan megvizsgálni.

 

Hirdetés

CW: Milyen hátrány érheti azt a vállalatot, amelyik mereven elzárkózik a felhő elől?
DB:
Általában versenyhátrány, a felhőben ugyanis sokkal egyszerűbb és gyorsabb létrehozni ugyanazt az alkalmazást, mint a szervezeten belül. Szintén a felhő mellett szól, hogy bármikor lemondható a szolgáltatás, így ha már nincs szükség az alkalmazásra, bármikor megszüntethető. Az is szempont, hogy mennyibe kerül a tárolókapacitás felépítése a szervezeten belül, illetve mennyibe kerül annak bérlése a felhőszolgáltatótól. Összességében tehát a kérdésnek van pénzügyi és hosszú távú üzleti oldala.

CW: A BI-ra szűkítve a kört, milyen adatok, alkalmazások a leginkább "felhőbarátak"?
DB:
A nagyvállalatok többnyire nem a klasszikus BI- (üzletiintelligencia-) alkalmazásokat költöztetik a felhőbe, hanem inkább a komplexebb megoldásokat, mint például a CRM-hez kapcsolódó ügyfélszegmentációt vagy BI-t. A kis-és középvállalatokra inkább jellemző, hogy a hagyományos BI-alkalmazásokat viszik a felhőbe, sőt egyre gyorsabban szánják rá magukat e lépésre, aminek nyomán folyamatosan szaporodik a szigetszerű felhőalkalmazások száma.

Csak idő kérdése, és a felhő a mainál sokkal nagyobb szerephez jut. Bőven van ugyanis olyan adat, amely nem annyira szenzitív, hogy a szervezeten belül tárolják, és amelynél a külső adatfeldolgozás számos előnnyel jár. Itt vannak például a már említett CRM-adatok, amelyeket célszerű minél több, külső forrásban származó információval - például vásárolt, amúgy is publikus céginformációs adatokkal - összekötni. De említhetem az ügyfélszegmentációnál, a viselkedésalapú működésnél használt logfájlok tárolását és feldolgozását is. Vagy a termelő üzemekben keletkező szenzoradatokat, amelyeket nagyon költséges házon belül tartani, és amelyek külső feldolgozása kézzel fogható eredményt hozhat a vállalat számára.

CW: Eltérő szaktudást igényel a vállalat IT-csapatától, ha házon belüli vagy felhőalapú megoldásokkal dolgoznak?
DB:
A kétféle megközelítéshez más típusú hozzáállás kell. Azok az IT-szakemberek, akik a felhőszolgáltatásban érintettek, újfajta szerepkörbe kerülnek. Nem ők működtetik a fizikai rendszereket, hanem szolgáltatást vesznek igénybe. Ennek megfelelően az ő feladatuk például a felhőszolgáltatóval való szerződéskötés, kapcsolattartás. Ez nagyon eltér a klasszikus IT-szerepkörtől. Cége válogatja, hogy a megváltozott szerepre mennyire vannak felkészülve az IT-sok. Ahol az IT szorosan együttműködik az üzlettel, ott jellemzően jó a helyzet, ott az IT proaktív. Ahol azonban az IT belső szigetet képez, ott általában felhőellenes a hangulat. Ez utóbbiak magatartását bizonyára a munkahely elvesztésétől való félelem is befolyásolja

Hirdetés

CW: Jogosak a félelmek? Ha a vállalati adatok, alkalmazások egy része a felhőbe költözik, kevesebb informatikusra van szüksége a cégnek?
DB:
Ahogy már említettem, más típusú szakemberek kellenek. Bizonyos területeken kevesebb, bizonyos területeken több. Az biztos, hogy sok helyen a korábbinál lényegesen üzletbarátabb IT-szolgáltatásokat kell nyújtani.

CW: Milyen utat kell követnie egy cégnek, ha házon belül tartott informatikai rendszereit vagy azok egy részét kihelyezi a felhőbe?
DB:
Érdemes a backup jellegű részekkel kezdeni. Ez biztosan nem veszélyezteti a szervezet működését. Ezzel az érintettek hozzászoknak a felhőszolgáltatáshoz. A BI-ra szűkítve a kérdést, célszerű azon nem szenzitív adatokkal indítani, amelyek új - például adatbányászat jellegű - megközelítést hoznak a szervezet életébe. Ha ez megvan, és a szervezet már nem ódzkodik a felhőtől, sokkal könnyebb lesz a további átállás.

CW: Hogyan erősíthető az üzleti felhasználás agilitása a felhőmegoldások alkalmazásával?
DB:
Az üzlet egyre több adathoz fér hozzá, és azokat egyre gyorsabban tudja összekötni. Nézzünk például egy ügyfél-szegmentációs elemzést. Sokkal kisebb szegmentációs csoportok hozhatók létre az ügyfélkörből, ezáltal célzottabb kampányok indíthatók, következésképpen sokkal nagyobb lesz a válaszadási ráta, ami a kampány eredményességét növeli. Vagy nézzünk egy termelőcéget. Tegyük fel, hogy a termeléshez kapcsolódó szenzoradatokat kirakják a felhőbe, ahol azokból karbantartási előrejelzés készül. Ezek alapján javítható a szervezet karbantartási rátája, ami a karbantartási költségek jelentős csökkentéséhez vezet.

CW: Mely szegmensekben terjed a felhő leginkább? Van számottevő különbség a hazai és a nyugat-európai, amerikai gyakorlat között?
DB:
Nagyon változatos a kép. Az ember azt hinné, hogy a bankok és biztosítók rettegnek a felhőtől, de láttam már nagy pénzügyi példákat is, sőt egyre többet látok. Folyamatosan szaporodnak a kiskereskedelmi felhős alkalmazások. A nemzetközi gyakorlatban a termelés is az éllovasok közé tartozik, de itthon ennek még nem látom a jeleit. Vagy említhetem az egészségügyet is, ahol például a felhőalapú CRM kézenfekvő megoldást kínál. Várhatóan a magánkézben lévő egészségügyi intézmények lépnek először. Összességében a magyarországi "felhősödés" még nem éri el a nyugat-európai szintet, és még nagyobb a hátrányunk az Egyesült Államokhoz képest.

Hirdetés

CW: Mely szervezeteknek volna a legsürgetőbb, hogy elmenjenek a felhőalapú szolgáltatások irányába?
DB:
Az adatelemzés, illetve a BI területén azoknak mindenképpen érdemes elmozdulniuk a felhő irányába, akik komoly versennyel találkoznak. A felhőalapú megoldásokkal ugyanis jelentős mértékű versenyelőnyhöz lehet jutni. A telekommunikációs szektorban például már sok cég felismerte ezt, és privát felhőket hozott létre. Ezzel tulajdonképpen elkészítik azokat az adatköröket, amelyek később akár a publikus felhőbe is kikerülhetnek. Hasonlóképpen több nemzetközi biztosítótársaságnál is azon a véleményen vannak, hogy teljesen mindegy, hogy az egyik külföldi szervezeti egységnél, vagy valahol a felhőben üzemelnek a szerverek. A felhő tehát egyre elfogadottabb, mind többen és többen tekintenek rá valós alternatívaként. Folyamatban van a fokozatos, lépcsőzetes átállás.

 

Egészségügyi felhő itthon
Június 1-jétől a hazai egészségügyi ellátók kötelesek adatokat szolgáltatni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) rendszerébe. Az EESZT gyakorlatilag egy modern, felhőalapú, magas biztonsági fokozatú informatikai infrastruktúra, amelyre építve a teljes hazai egészségügyi ágazat egységesen kezelheti és hatékonyan elemezheti a rendelkezésre álló adatokat. Mivel a felhőalapú rendszerben különösen érzékeny személyes adatokat tárolnak majd, az a lehető legmagasabb fokozatú biztonsági besorolással bír. Az állampolgárok emellett a digitális önrendelkezés rendszerén keresztül meghatározhatják, mely adataikhoz nem férhet hozzá egy adott intézmény, osztály, orvos.

Ügyfélszolgálati változás!
--
Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.