A PRISM-botrány kitörése óta meglehetősen feszültek a felhő alapú tárhelyszolgáltatást nyújtó amerikai vállalatok vezetői, hiszen az üzleti előfizetők részéről eddig irántuk tanúsított bizalom elvesztése óriási anyagi károkat okozhat, egyes becslések szerint az NSA napvilágra került szennyese miatti piacvesztés akár 35 milliárd dollárral is csökkentheti a bevételeiket.
Az egyik érintett a Google, amely a problémát most automatikus adattitkosítással próbálja kezelni. A vállalat nemrég bejelentette, hogy az üzleti Cloud Storage szolgáltatása a feltöltött fájlokat immáron 128 bites AES segítségével titkosítva írja le a memóriából a háttértárakra, tovább ugyanilyen módon az állományok metaadatai is kódolásra kerülnek. Érdekes, hogy a szolgáltatás a titkosító kulcsokat is titkosítva tárolja, ehhez a művelethez rendszeresen cserélt mesterkulcsokat használ a vállalat.
A Google állítása szerint a változtatásból a felhasználók semmit sem vesznek észre, látszólag minden a régi medrében folyik. Ettől függetlenül kérdéses, hogy a gyakorlatban mennyi értelme van a lépésnek: a titkosító kulcsokat a keresőcég tárolja, így a bizalomvesztést okozó állami kémkedés szempontjából tulajdonképpen lényegtelen lépésről van szó.
