Hirdetés
. Hirdetés

Mentés nyílt forráskódú szoftverrel

|

Az alapelv: mindent a maga helyén. Léteznek open source mentőszoftverek, ingyenes és fizetős változatok, de ami egy kisvállalatnál beválik, korántsem biztos, hogy egy nagyvállalatnál is alkalmazható. Sőt, szinte biztos, hogy nem.

Hirdetés

Hasonlóképpen számos más szoftverhez, a mentési rendszerek területén is léteznek nyílt forráskódú megoldások. Korántsem mindegy azonban használatuk helye, célja, illetve módja. Általában egyszerű, nem komplex igények esetén célravezető nyílt forráskódú mentési szoftverhez fordulni, például akkor, ha valaki egy gépről operációs szintű mentést szeretne készíteni. E rendszerek főleg linuxos környezetben működnek, de léteznek már Macintosht és Windowst kezelő verziók is. Nem alkalmazhatók a nyílt forráskódú szoftverek – legalábbis ingyenes részük – virtualizált és komplex környezetekben, így például ott, ahol követelmény az applikáció online mentése.

Hirdetés

„A nagyvállalatok komplex alkalmazási környezetében jellemzően szóba sem jöhet nyílt forráskódú mentési szoftverek alkalmazása. Ezzel szemben sok kis- és középvállalatnál, oktatási intézménynél, hostinggal foglalkozó vállalatnál, fejlesztőcégnél, illetve Linuxot alkalmazó kisebb szervezetnél találkozhatunk jól működő open source mentési eljárásokkal. Szakértő rendszergazdai tudással gyakorlatilag ingyen vagy néhány kiegészítő fizetős modullal kialakítható és üzemeltethető a mentési rendszer.

A megfelelő szoftver kiválasztásakor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gyártói rendszereket tudatosan és gyorsan illesztik az új platformokhoz, míg az open source világban a fejlesztések jellemzően lassúbbak és esetlegesek. Nem lehet biztosan számítani arra, hogy például egy új kliens – megjelenése után fél évvel – már szerepel a támogatott platformok között. Ugyanakkor az is tény, hogy az ingyenes szoftvereket nagyon könnyű elérni” – mutat rá Szabó Pál adattárolási szakértő, az Overani Kft. vezető tanácsadója.

Mostoha helyzetben a mobileszközök
A laptopok, tabletek és okostelefonok terjedésének korában nem jó hír, hogy a mobilitás mostoha területnek számít a mentés szempontjából. A problémát célszerű két részre bontani. Ami a laptopokon tárolt adatokat illeti, azok mentése például a Bacula nyílt forráskódú szoftverrel, scripteléssel megoldható, feltéve, ha a rendszergazda megírja a scriptet (előre elkészített modulok/scriptek nincsenek), majd a felhasználó maga elvégzi a mentést. A manuális munka kényelmetlenségén túl az is nehezíti a helyzetet, hogy a laptopoknak nincs fix IP-címük (ellentétben a szerverekkel).

A tabletek és okostelefonok – egyelőre legalábbis – kiesnek a nyílt forráskódú mentési szoftverek hatóköréből. Léteznek ugyan ingyenes megoldások, amelyekkel például otthoni felhőt lehet kialakítani, de a lényeg, hogy a mobileszközökön tárolt adatok mentése alapvetően a felhasználó felelőssége és feladata. A vállalati mobilflották esetén természetesen vannak különféle menedzsmenteszközök (MDM, mobile device management), ám ezek fizetős szoftverek, és inkább az IT-biztonság területéhez tartoznak, és nem ezt a területet fedik le.

Deduplikáció
Nem elhanyagolható kérdés, hogy a mentési szoftver mennyire gazdaságosan bánik a tárhellyel, illetve gondoskodik-e arról, hogy ugyanazt az adatot ne mentse többszörösen. A Baculában például a fizetős rész tartalmazza a deduplikációs lehetőséget, az Amandában pedig egy backup PC-modulon keresztül valósítható meg a funkció. Ezen lehetőségektől függetlenül kialakulóban van egy új irány, az ingyenes NAS (Network-attached Storage). Mind a Baculánál, mind az Amandánál használhatóak az ingyenes NAS-megoldások, amelyek deduplikációs lehetőségeket kínálnak általában zfs fájlrendszer-alapokon (például Freenas).

Kellenek a fizetős változatok
Természetesen az ingyenes nyílt forráskódú szoftverek alkalmazása sem jelenti azt, hogy az adatmentés egyetlen fillérjébe sem kerül a cégnek – hívja fel a figyelmet Szabó Pál. Meg lehet ugyan állni az ingyenes alapszoftvernél, de annak is van installációs és havi karbantartási költsége. Ezen tételek ugyan sokszor rejtve maradnak, hiszen a rendszergazda, ha házon belül van és kellő szakértelemmel rendelkezik, napi munkája részeként elvégzi ezeket a feladatokat. Rögtön kézzel foghatóvá válik azonban a munka értéke, ha külső cég látja el a rendszergazdai tevékenységeket.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy vállalati környezetben szinte kizárt, hogy az open source szoftver – fizetős változata és moduljai nélkül – maradéktalanul kielégítse az igényeket. Ráadásul a fizetős verzióknál az elengedhetetlen és folyamatos szoftverfrissítés költségeivel is számolni kell.

Érdemes a mentési paramétereket átgondolni
Nagyon ritka, hogy az alapértelmezett paraméterekkel bármiféle beállítás nélkül megfelelő legyen a mentési sebesség, illetve a szoftver kielégítse a vállalat minden igényét. Az adatmentést tehát meg kell tervezni. Ilyenkor gyakorlatilag a teljes mentőrendszert érdemes egyben méretezni.

A mentésoptimalizáció tervezésének legjobb módja, ha végignézzük, hogy az adat milyen egységeken folyik keresztül, és ennek megfelelően végezzük el az optimalizációt. A Baculánál például a szervermemória minimális értékét nagyobb kliensszám esetén célszerű 8 gigabájtban meghatározni. Ajánlott, hogy mentéskor az adatok minél kevesebb útválasztón és tűzfalon haladjanak át. Fontos a TCP-paraméterek hangolása, a csomagok méretének, illetve annak beállítása, hogy a rendszer minden TCP-csomagot nyugtázzon, vagy csak szelektíven küldjön elfogadó nyugtát. Lehetőség van a hálózati interfészek összefogására és ezáltal a sávszélesség növelésére.

Elképzelhető, hogy backup-hálózatot célszerű kiépíteni a mentési folyamat számára. Így a napközbeni mentések biztosan nem zavarják a hálózat produktív forgalmát. Az is lehet, hogy olyan sok a mentendő adat a szerveren, hogy helyi diszk alkalmazása a legelőnyösebb.
Érdemes magában a szoftverben is átállítani néhány paramétert. A mentések ütemezésénél például jobb az a megközelítés, amikor nem az alapértelmezett módon, tehát sorban egymás után, hanem párhuzamosan menti a szoftver a szervereket. Ez utóbbi esetben jobban kihasználható a diszkrendszer és a hálózat sebessége. Szintén a mentésoptimalizáció része a lejárt katalógusinformációk optimalizált törlésének beállítása.

Sok esetben a cél a mentési idő csökkentése. Ennek módja lehet például az inkrementális (tehát nem teljes) mentés, vagy a szalagos tárolásnál a blokkméret növelése. Az újabb Bacula verziók arra is képesek, hogy több virtuális mentésből szintetizálnak egy teljes mentést. Ezzel is gyorsítható a folyamat.
„Számtalan egyéb optimalizációs lehetőség is létezik, de már a felsoroltakból is jól látszik, hogy igen széles a skála. Megfelelő szakértelemmel a nyílt forráskódú szoftverekkel is jól működő, költséghatékony mentési rendszert lehet kialakítani” – hangsúlyozza a szakértő.

 

Két külön világ
Elméletileg nincs akadálya, hogy egy vállalaton belül gyártóhoz kötött és nyílt forráskódú mentőszoftvereket is alkalmazzanak. A heterogén környezet azonban óhatatlanul plusz adminisztrációs és karbantartási költségekkel jár. Fontos tudnivaló azonban, hogy egy gyártói és egy open source megoldás között gyakorlatilag nincs átjárás. A két világ szoftverei jellemzően nem képesek együttműködni.

Előtérben a diszk
Sok cég – döntően anyagi okok miatt – egyértelműen a diszkes mentést választja. Az eszközök közötti árkülönbség valóban nagy: míg egy szalagos meghajtó ára több százezer forint körül mozog (plusz szalagköltség), addig egy 1 terabájtos lemezmeghajtót mintegy 20 ezer forintért meg lehet már vásárolni. A Bacula (akárcsak az Amanda) lehetővé teszi, hogy első körben lemezre, majd onnan – igény esetén – szalagra kerüljenek az adatok. A nyílt forráskódú mentőszoftvereknek jelenleg csak a fizetős része támogatja a felhőalapú mentést.

Új irány: Bareos
Miközben a Bacula fejlesztése az utóbbi időben kicsit lelassult, gyökereiből kinőtt egy új irány, a Bareos. Követőinek filozófiája, hogy számos, a Baculában fizetős opciót ingyenesen tesznek elérhetővé a Bareosban. Noha a kezdeményezés egyértelműen pozitív, a szakértő nem rejti véka alá, hogy az open source környezet fejlesztési dinamizmusa egyelőre elmarad egy gyártó dedikált programozói csapatának teljesítményétől. A legújabb funkciókat tekintve tehát a nyílt forráskódú mentési szoftverek ma még nem igazán versenytársai a gyártói rendszereknek.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.