Hirdetés
. Hirdetés

Nincs ima, ami Julian Assange-on segíthetne

|

A Wikileaks társalapítóját a szavazatokért kétségbeesett politikusok kirakatperére ítélték.

Hirdetés

Miután évekig menekült a különböző kormányok elől, a Wikileaks szerkesztője, Julian Assange most úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokba tart, ahol nem sok jóra számíthat.

A héten a brit belügyminisztérium nem kis iróniával bejelentette, hogy Assange kiadatása az Egyesült Államoknak - ahol a több ezer bizalmas kormányzati dokumentum kiszivárogtatásában játszott szerepe miatt körözik -, nem sérti "a tisztességes eljáráshoz és a szabad véleménynyilvánítás való jogát sem".

Hirdetés

Ez azért hangzik furán, mert éppen a "véleménynyilvánítás szabadságának" kérdése tette az ausztrál származású szivárogtatót és aktivistát a világ legkeresettebb emberévé. Nehéz kiszámítani, hogy Assange kiadatása milyen hatással lesz a sajtószabadságra világszerte.

Julian Assange 2010-ben lépett a világ színpadára, amikor is a neve alatt futó WikiLeaks közel 750 000 titkos katonai és diplomáciai dokumentumot tett közzé, amelyeket az amerikai hadsereg hírszerzési elemzője, Chelsea Manning adott át.

Vitathatatlanul a legpusztítóbb tétel az iraki háborús iratok voltak, amely az Egyesült Államok történetének legnagyobb katonai kiszivárogtatását jelentette. A feljegyzések cáfolhatatlan bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy az amerikai és brit tisztviselők megtévesztették a világot, amikor azt állították, hogy az iraki háborúban nem volt hivatalos összeírás a civil halálesetekről. A Wikileaks emberek milliói számára tette lehetővé, hogy a 2004. január 1. és 2009. december 1. közötti időszakra vonatkozó, összesen 109 000 halálos áldozatból 66 081 civil halálesetét megtalálják. Ez az a fajta átláthatóság, amelyet kevés hadsereg élvez.

Bár az iraki polgári halálesetekről szóló felfedezések sokkolóak voltak, nem feltétlenül meglepőek. Végül is az amerikai közvélemény ekkorra már megismerkedett olyan szörnyű helyekkel, mint a Guantánamo-öböl és Abu Ghraib, humanitárius tiltott zónák, ahol a foglyok kínzása és bántalmazása rántotta le a leplet a katonai elme egy olyan beteg és elborult oldaláról, amelyet kevesen tudtak volna elképzelni. Ráadásul az Egyesült Államoknak nem volt módja arra, hogy kimagyarázza magát ezekből az állításokból, amelyeket mindenki láthatott feketén-fehéren.

Mi az tehát, ami Julian Assange-ot valóban Amerika legkeresettebb emberévé tette, akire akár 175 év börtönbüntetés is várhat pusztán azért, mert hírvivőt játszott? Ne felejtsük el, hogy más hírmédiumok, többek között a The Guardian, a New York Times és a Der Spiegel is közzétette a terhelő információkat, mégis Assange az, akinek kémkedési vádakkal kell szembenéznie az Egyesült Államokban.

Mi a valódi oka annak, hogy Julian Assange 2012 júniusában kénytelen volt Ecuador londoni nagykövetségén menedéket keresni, miután Svédország elfogatóparancsot adott ki ellene szexuális visszaéléssel kapcsolatos, azóta már ejtett vádak miatt? Talán több köze van valami máshoz, mint az iraki és afganisztáni harcmezőkön történt túlzott halálesetekhez és atrocitásokhoz...

Egy biztos, a jelenlegi politikai helyzetben Julian Assange nem számíthat igazságszolgáltatásra az Egyesült Államokban, de még csak együttérzésre sem.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.