Hirdetés

Repülésbiztonság a drónok korában

|

A drónok térnyerése új forradalmat hoz. Noha a pilóta nélküli repülőgépek hatalmas gazdasági potenciált jelentenek, a szabályozatlan és ellenőrizetlen drónforgalom számos veszélyt is rejt magában.

Egyetlen év alatt megnégyszereződött a szabálysértő drónreptetésekkel kapcsolatos bejelentések száma. A légiforgalmi irányításért felelős HungaroControl - számos egyéb újítás mellett - rövidesen drónfelderítő rendszert állít üzembe. A közelmúltban megvalósított, a folyamatban lévő és a közeljövőben várható innovációkról, a repülésirányítás előtt álló kihívásokról Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója nyilatkozott.

Hirdetés

Computerworld: Mit tehet a légiforgalmi irányítás napjainkban, hogy a forgalomnövekedés, valamint a váratlanul felbukkanó drónok ne veszélyeztessék a repülés biztonságát?

Szepessy Kornél: Légiforgalmi irányítóink tavaly több mint egymillió repülőgép biztonságos közlekedését segítették. Ez társaságunk történetében rekordnak számít. A globális szinten tapasztalható forgalomnövekedés hatására az európai légi navigációs szolgálatok kettős nyomás alatt kénytelenek teljesíteni feladatukat: egyrészt jelentős többletkapacitást kell biztosítaniuk a prognózisokat jóval meghaladó mértékű légi forgalom biztonságos kezelésére, másrészt - az Európai Bizottság erős ösztönzésére - csökkenteniük kell működési költségeiket. Erre a helyzetre egyetlen megoldás van: a folyamatos technológiai fejlesztés. Az előttünk álló évek egyik legnagyobb kihívása és egyben üzletfejlesztési lehetősége a drónok terjedése. A pilóta nélküli légi járművek alkalmazásának azonban repülésbiztonsági szempontból komoly kockázata van. Tavaly több mint egy tucat repülőgép személyzete jelezte a HungaroControl légiforgalmi irányítóinak, hogy drónt láttak a gépek közelében. Úgy ítéljük meg, fontos, hogy létrejöjjön az a megfelelő jogszabályi környezet, amely egyszerre szavatolja a légtér biztonságát, és támogatja az innovációt. A drónok esetében a legfontosabb esemény az Európai Unióban készülő szabályozás megjelenése lesz, amely az Unió teljes területén, közös előírásokkal rendezi a pilóta nélküli légi járművek üzemeltetésének kérdéseit.

Szepessy Kornél vezérigazgató, HungaroControl

CW: Várhatóan hogy alakul a drónok világa a jövőben? Számíthatunk dróninvázióra?

SzK: Nem túlzás, hogy a pilóta nélküli légi járművek térnyerése új forradalmat hoz. A következő 6-7 évben számuk Európában tízmillióra nőhet. Csak Magyarországon napi 27 ezer drónrepülésre számítunk 2025-re - nagyjából annyira, amennyi ma a hagyományos nagygépes napi, európai forgalom. Ugyancsak 2025-re a hazai drónpiac értéke elérheti a 72 milliárd forintot, ami érthetővé teszi, miért költenek az országok egyre többet e terület fejlesztésére. Az óriási gazdasági potenciál és az impozáns számok mögött - a légi forgalom irányításáért felelős szervezeteként - a megoldandó feladatokat, kihívásokat is látjuk.

CW: Mik ezek a feladatok? A HungaroControl netán bekapcsolódik a drónok forgalmi menedzsmentjét ellátó, úgynevezett UTM-rendszerek kutatásába, fejlesztésébe?

SzK: Célunk, hogy a HungaroControl az UTM-iparág megkerülhetetlen szereplőjévé váljon itthon és nemzetközi szinten egyaránt. Olyan rendszer kialakítására kell törekednünk, amely támogatja és elősegíti az üzleti és magáncélú drónalkalmazást. Ehhez számos UTM-funkciót kell biztosítani. Ilyen például az egyes felhasználók és eszközeik regisztrációja, nyilvántartása, a repülési tervek rögzítése, kezelése, jóváhagyása, a meteorológiai és egyéb alapvető légtér-információkról történő egzakt tájékoztatás, a statikus és dinamikus geofencing, a felderítés, nyomon követés vagy azonosítás lehetősége. A HungaroControl elkészítette a drónrepülések regisztrálására és a repülésekhez használt légterek elkülönítésére alkalmas UTM-portál első verzióját, a mydronespace.hu-t, valamint a MyDroneSpace telefonos applikációt. Tavaly novemberben megtartottuk az első hazai Drónkonferencia és expo rendezvényt, továbbá létrehoztuk az UTM Innovation HUB-ot, amelynek alapvető célja a stratégiai együttműködések létrehozása, az innovatív, tudásalapú közösség kialakítása, a technológiafejlesztés támogatása és koordinálása.

CW: Melyek a jelen és a közeljövő fő fejlesztései a HungaroControlnál?

SzK: Folyamatban lévő fejlesztéseink közül mindenképp megemlítendő a mirTWR projekt, amelyre tavaly a cég történetében páratlan nagyságú európai uniós támogatást nyertünk. E beruházásra a következő években mintegy 6 milliárd forintot fordítunk. A projekt eredményeként a repülőtéri légiforgalmi irányító szolgálat ellátásához szükséges technológiai rendszerek a jövőben is az elvárt színvonalon működnek majd, illetve alkalmasak lesznek a várhatóan növekvő forgalom kezelésére. Több külföldi és hazai díjjal elismert Remote Tower megoldásunk továbbra is kiemelt érdeklődésre tart számot. Jelenleg a szingapúri Changi repülőtér a budapestihez hasonló távoli toronyirányító központ prototípusát teszteli, de ez a megoldás már a NATO érdeklődését is felkeltette. Szintén nemzetközi elismerésben részesült új forgalomszervezési koncepciónk: a szabad légtérhasználatnak (Hungarian Free Route, HUFRA) köszönhetően a repülőgépek a lehető legrövidebb úton repülhetnek át a magyar légtéren. Ezáltal nemcsak üzemanyag-fogyasztásuk csökken, hanem jelentős mennyiségű káros anyagtól megkímélik környezetünket.

CW: Beavatna kicsit mélyebben is a vállalatnál folyó innovációk részleteibe?

SzK: Innovációs tevékenységünkkel lefedjük a teljes innovációs életciklust, az alap- és alkalmazott kutatásoktól kezdve a kísérleti fejlesztéseken át egészen a termék- és szolgáltatásfejlesztésig. A vállalat olyan technológiák területén végez alapkutatásokat, mint a gesztusvezérlés vagy az EEG (elektroenkefalográfia). E projektek célja az ATM-iparágon belüli felhasználási lehetőségek feltárása és kiaknázása.

Kiemelt alkalmazott kutatási projektünk az úgynevezett Virtual Pseudo Pilot. Ez egy olyan célszoftver, amely a légiforgalmi szimulációk során a hangfelismerő technológiát alkalmazva végrehajtja az álpilóta-feladatokat. A program felismeri az irányítók által a fónia szabályai szerint adott szóbeli utasításokat, azokat informatikai értelemben vett paranccsá konvertálja, valamint a szövegből átalakított hangon visszamondja az álpilóta helyett az utasítást az irányítónak. A fejlesztés jelentős szimulációs költségcsökkentést eredményezhet az érintett vállalatok, így a HungaroControl számára is.

Szintén ígéretes eredményeket értünk el a Ködszűrő elnevezésű megoldás kísérleti fejlesztése során. A sikeres prototípus-fejlesztési projektet követően elindult termékfejlesztés célja a szoftveres láthatóság-javítás. Ennek alkalmazása a repülőtereken segít a látástávolság növelésében rossz időjárási körülmények között.

CW: A kutatás-fejlesztési projektek mellett milyen szolgáltatás- és termékfejlesztési projekteken dolgozik a vállalat?

SzK: Első önálló termékfejlesztéseink egyike a 3D repülőtér-modellezési eljárás, amely a Remote Tower megoldás részeként a kamerapozíciók meghatározásának eszköze lehet, illetve klasszikus toronyépület esetében segíti az épület elhelyezését, valamint új reptéri épületek takarásvizsgálatára is alkalmas. A termék hosszú távon megfelelő alapja lehet a 3D toronyszimulátoroknak.

Feltétlenül meg kell még említenem a MergeStripet, amely a HungaroControl forgalomtervezési koncepciója, valamint landolást támogató eszköz is egyben, amely a leszállás előtt álló légi járműveket állítja optimális sorrendbe, figyelembe véve aktuális pozíciójukat és sebességüket. A program által végzett kalkuláció alapján az irányítók egyszerűen és gyorsan tudják azonosítani a szükséges lépéseket, hogy a repülőgépek landolása folyamatos legyen.

Végül, de nem utolsósorban ismét kitérnék a HungaroControl két zászlóshajójának nevezhető szolgáltatási területre, az UTM-re (UAS Traffic Management), vagyis a pilóta/vezető nélküli légi járművek forgalommenedzsmentjére, valamint a Remote Towerre, más néven a távoli toronyirányítási szolgáltatásokra. E területeken a vállalat komoly erőfeszítéseket tett és tesz a jövőben is azért, hogy a világpiacon élenjáró, innovatív szolgáltatásokkal tudjon válaszolni a piaci szereplők problémáira. Mindezen felül megkezdtük egy olyan felderítőrendszer beszerzését, amely a repülőtér környezetében képes érzékelni a drónokat, és azok adatait megjeleníteni a légiforgalmi irányítók számára, akik így megtehetik a szükséges intézkedéseket a repülésbiztonságot esetlegesen fenyegető helyzet megoldására. Fejlesztéseink és kutatásaink során igyekszünk alkalmazni és felhasználni a legmodernebb technológiákat, így több kutatást végzünk és tervezünk indítani a jövőben olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, az IoT vagy a big data.

CW: Egyedül végzik a fejlesztéseket, vagy vannak együttműködő partnereik?

SzK: Fejlesztéseink során számos esetben működünk együtt különböző iparági partnerekkel vagy akadémiai szereplőkkel. A közös munkára egy teljes körű innovációt támogató keretrendszert dolgoztunk ki. Ezek a programok olyan, a külső és belső innovációs ötletek gondozását és megvalósítását elősegítő kezdeményezések, amelyek lehetővé teszik, hogy minden esetben megtaláljuk a megfelelő együttműködő partnert, legyen szó a kis- és középvállalati szektorról, egyetemekről vagy akár multinacionális nagyvállalatokról. Az említett programokon túl az elmúlt évben a kulcsfontosságú innovációs területeken stratégiai megállapodásokat is kötöttünk, illetve beléptünk a Zalai Önvezető Jármű Klaszterbe, továbbá megalapítottuk az UTM Innovation HUB-ot és a CybAIR Klasztert.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.