Tovább gyűrűzik a megfigyelési botrány

|

A német belső elhárítás is vizsgálná az ügyet.

Németországban a belső elhárítást végző alkotmányvédelmi hivatal (BfV) is vizsgálná a külföldi hírszerző szolgálat (BND) és az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) együttműködését - értesült a Die Welt.

Hirdetés

A német lap online kiadásában szerdán megjelent beszámoló szerint a BfV kémelhárításért felelős osztálya felkérte a BND-t, hogy adja át az NSA-tól kapott keresőkifejezések listáját. A kémelhárítók azt kívánják megvizsgálni, hogy a BND és az amerikai szolgálat együttműködése érintett-e német állampolgárokat, intézményeket vagy cégeket. A BND egyelőre nem tett eleget a kérésnek.

A kancellári hivatal politikai felügyelete alatt működő hírszerzés egyelőre a törvényhozás alsóházának (Bundestag) sem adta át a listát. Angela Merkel kancellár egy keddi rádióinterjúban azt mondta, konzultálnak az amerikai partnerekkel, mielőtt döntést hoznak arról, hogy betekinthet-e az úgynevezett szelektorok listájába az NSA Edward Snowden által leleplezett titkos adatgyűjtő programjainak német vonatkozásait vizsgáló parlamenti bizottság.

Az ügy feszültséget okoz a német kormánykoalícióban. Szerdán a Bundestagban a BND-NSA-együttműködésről tartott vitában a Merkel vezette konzervatívokkal kormányzó szociáldemokraták sürgették, hogy a kancellária adja át a listát a vizsgálóbizottságnak. "Nem szükséges, hogy az amerikaiak ezt leokézzák" - fogalmazott Christine Lambrecht, az SPD-frakció parlamenti ügyvezetője.

 

Az ellenzék a vitában azzal vádolta a kancelláriát, hogy az megpróbálja "eltusolni és agyonhallgatni" a BND és az NSA európai célpontokat is érintő együttműködése körüli ügyet.
A BND és az informatikai hírszerzésre szakosodott NSA közös munkája egy 2002-ben kötött megállapodáson alapul, amely a terrorellenes erőfeszítésekről szól. Elsőként a Spiegel Online - a Der Spiegel című hírmagazin hírportálja - számolt be arról, hogy az NSA túlterjeszkedett a megállapodásban rögzített kereteken.

Az április végén közölt beszámoló szerint a BND rendszereit, adatbázisait éveken keresztül fésülték át az NSA-tól kapott keresőkifejezések - például mobiltelefonok száma, e-mail-címek és számítógépek azonosítására szolgáló IP-címek - alapján. Az amerikai szolgálat így német és más nyugat-európai cégekről és személyekről szerezhetett adatokat, illetve folytathatott megfigyelést, ami ellentétes a BND tevékenységét szabályozó előírásokkal és a 2002-es megállapodással.
Az eddigi lapjelentések szerint az NSA a francia külügyminisztérium, a francia államfő hivatal, az Európai Bizottság, Ausztria, valamint a német-francia légi- és űripari konszern, az EADS- (jelenlegi nevén Airbus-) csoport és az Eurocopter után kémkedhetett a BND bajorországi megfigyelő, lehallgató központjában folytatott együttműködés révén.

Thomas de Maiziere belügyminiszter, korábbi kancelláriaminiszter szerdán a nemzetbiztonsági szolgálatokat a törvényhozás részéről felügyelő bizottság - az úgynevezett parlamenti ellenőrző testület (PKG) - előtt számolt be az ügyről. A zárt ülés után újságíróknak azt mondta, hogy tisztázta a vele szemben megfogalmazott alaptalan állításokat. Így 2008-ban kancelláriaminiszterként a vádakkal ellentétben nem volt tudomása az amerikai féltől származó, Németországban folytatandó ipari kémkedésre szolgáló keresőkifejezésekről, és elhárította az amerikai fél kezdeményezését, amely a "problematikus" együttműködés kiterjesztésére irányult.

A PKG ellenzéki tagjai az ülés után azt mondták, hogy a miniszter nem adott kellően alapos tájékoztatást és nem sikerült eloszlatni a tevékenysége körüli valamennyi kételyt.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.