Útmutató a költséghatékony katasztrófa-helyreállítási tervezéshez

|

Napjainkban egyre nagyobb nyomás nehezedik a szervezetekre azon a téren, hogy létrehozzák, újragondolják és frissítsék katasztrófa-helyreállítási terveiket, hiszen a folyamatos és hatékony működés minden vállalat számára kiemelten fontos a gyors reagálást kívánó, erős versenyhelyzetben. De pontosan mit kell átgondolni a tervezéssel kapcsolatban? Ebben segít a Novell, a PlateSpin Forge és Protect katasztrófa-védelmi megoldások szállítója néhány hasznos gondolattal.

Számtalan olyan megoldás létezik a piacon, ami helyreállítási lehetőséget kínál egy esetleges katasztrófahelyzet után, ám mindegyik három fő tényező alapján mérhető: költség, teljesítmény és kockázat. Döntsünk: a költség vagy a hatékonyság! A katasztrófa-helyreállítási megoldások esetében általában a költség a legfontosabb tényező az ügyfelek számára, különösen ezekben a gazdaságilag nehéz időkben. Ideális esetben a katasztrófa az a probléma, ami soha nem merül fel, ezért nehéz olyan célra elkülöníteni egy összeget, amit valószínűleg soha nem használunk fel. Azonban az adatközpontok esetében minden egyes szervert érdemes védeni, hiszen mindegyik rendelkezik valamilyen szintű üzleti értékkel. Ha ezt tartjuk szem előtt, átlátjuk annak kritikus fontosságát, hogy megfelelően rendelkezzünk a költségekkel, és megtaláljuk az egyensúlyt a védekezésre szánt összegek terén, az adatközpont egyes elemeinek üzleti jelentőségének megfelelően. Az utóbbi időben a szervervédelemmel foglalkozó piacon két fő megközelítés alakult ki, ami tovább fokozta a költségekhez kapcsolódó aggodalmakat. Az első megközelítés az infrastruktúra tükrözése és redundancia koncepciója köré épülő megoldásokat tartalmazza: a teljes szerver környezet tükrözésével a szervezetek a legmagasabb fokú védelmet képesek elérni. A második megközelítés pedig szimplán annyit jelent, hogy biztonsági mentés készül az adatközpontban található összes adatról. Az infrastruktúra-tükrözési megközelítés teljesen redundáns infrastruktúrát eredményez, amely óriási teljesítményt biztosít mind az RTO (Recovery Time Objective, azaz a kieséstől az újraindításig eltelt idő), mind az RPO (Recovery Point Objective, azaz az adatvesztési tűrés) terén. Ezen megközelítéssel kapcsolatban a teljes birtoklási költség a probléma. Ha mindent duplikálunk, az az eredeti költséget is megduplázza, nem beszélve a harmadfokú összetevők további költségeiről, valamint a bevezetéshez és karbantartáshoz társuló összegekről. A vállalatok többnyire indokoltnak találják az olyan, a működés szempontjából kritikus munkafolyamatok duplikálásának költségeit, mint például a szervezet ügyfelei által közvetlenül látható alkalmazások (például webszerverek vagy online rendelést lehetővé tevő folyamatok). Ám az ilyen redundáns módszer mellett nehéz forrásokat találni a kevéssé kritikusnak ítélt munkafolyamatok védelmére. Az archiválás-alapú megoldások RTO teljesítményét tekintve a legtöbb elég rossz eredményt produkál. Ez leginkább abból ered, hogy hosszadalmas és összetett folyamat a biztonsági mentés kinyerése és visszaállítása használható munkafolyamatokká. A vásárlók számára tehát két választás marad: a drága, redundáns infrastruktúra és az olcsó biztonsági mentés, ez pedig megnehezíti az ügyfelek számára a költségek elosztását illető döntéseket. A statisztikák szerint a legtöbb vállalat végül a költségvetésének nyolcvan százalékát költi a szerverek mindössze húsz százalékának védelmére. Rendszeres teszteléssel mérjük fel a kockázatokat! Az általános katasztrófa-helyreállítási tervek többnyire éves tesztelési időszakokra vagy eseményekre vonatkoznak. A felgyorsult üzleti és a technológiai folyamatok mellett egy teljes év túl hosszúnak tűnhet, és az adatközpontokban végbemenő változások mennyisége óriásira nőhet 12 hónap alatt. A tesztelési gyakorlat emellett sokszor azért is szakszerűtlen, mert a legtöbb megoldás esetében a katasztrófa-helyreállítás első fázisára, a másolatok készítésére fókuszálnak, és az esetleges katasztrófa utáni átmeneti működés és a visszaállás már nem kap akkora hangsúlyt. Gyakorlati szempontból nézve csak az alaposan tesztelt katasztrófa-helyreállítási terv számít megbízhatónak. A tesztelés gyakran nem megfelelő, így a tervben előforduló hibák addig nem jelentkeznek, amíg a visszaállítási folyamatokat végre nem hajtják, ami többnyire már túl késő. Szintén problémát jelenthet, hogy az a katasztrófa-helyreállítási infrastruktúra, amellyel évente egyszer foglalkoznak, folyamatosan veszít értékéből. Ha a szervezetek gyakrabban tudják tesztelni a rendszert, akkor nem csupán biztonságosabb és megbízhatóbb tervekkel rendelkeznek, de a katasztrófa-helyreállításhoz kapcsolódó infrastruktúrájukhoz is nagyobb érték társul. Változtassunk a virtualizáció segítségével! A virtualizáció térnyerése óta másként tekintenek az informatikai szakemberek a katasztrófa-helyreállításra is. Ennek ellenére a virtualizációt még mindig nem alkalmazzák széles körben, minden bizonnyal a megoldással járó költségek, szabályozások vagy házirendek miatt, illetve azért, mert a technológia még mindig a kezdeti szakaszában jár. A távoli vagy a katasztrófa-helyreállításra szánt területek viszonylag biztonságos környezetet jelenthetnek a vállalatok számára, ahol üzembe helyezhetik a virtualizációs technológiát (ugyanúgy ahogyan az első virtuális gépeket üzembe helyezik a tesztkörnyezetben). A virtualizáció segítségével elért költségcsökkentés még meggyőzőbbnek tűnik ezeken a másodlagos területeken, hiszen a katasztrófa-helyreállítással kapcsolatos legfontosabb aggályok a költségekhez kapcsolódnak, ahogyan már korábban is említettük. A virtualizáció révén az informatikai részlegek hatékonyan közelíthetik meg az infrastruktúra-tükrözési koncepciót, és a lehető legkisebb infrastruktúra befektetés segítségével érhetik el a célt, egy virtuális infrastruktúra képében. Ez jóval alacsonyabb költségekkel jár, mint ami korábban ehhez a stratégiához társult. Akár egyetlen egyszerű virtuális szervert is fel lehet használni arra, hogy tükrözzünk több nagyobb, az üzletmenet szempontjából kritikus fontosságú, fizikai szervert. A tesztelési szempontból nézve, a virtuális gépek pillanatképeit kihasználva a virtualizáció lehetővé teszi, hogy másolatot készítsünk az egyik archívum pillanatképéről, és a folyamat nagyon könnyen és gyorsan tesztelhető, ráadásul semmilyen hatással nincs a mindennapos működésre. A virtualizációra épülő új generációs technológiák segítségével tehát a szervezetek hatékonyan hidalhatják át a szakadékot a tükrözés és a biztonsági mentés között az adatközpontjaikban található fizikai szerverek védelme során.

0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.computertrends.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.