Előrelépés a digitális térben

|

Egy olyan szervezetben, amely a digitális gazdaság létrehozásáért, fejlesztéséért tevékenykedik, nem csupán a megoldások szállítói, hanem felhasználói is helyet kapnak.

Közös munkájukról, gondjaikról, terveikről Laufer Tamás, az IVSZ elnöke nyilatkozott a Computerworld évzáró száma, az IT Trendek munkatársának.

COMPUTERWORLD: Mit emelne ki, ha az IVSZ 2018-as tevékenységét szeretné jellemezni? Volt valami szignifikáns változás a korábbiakhoz képest?

LAUFER TAMÁS: Az IVSZ 25 éves múltra tekint vissza, ez idő alatt folyamatosan változtak, alakultak feladatai. A szervezetet néhányszor tíz számítástechnikai és ügyvitel-szervezési vállalat alapította, innen jutottunk el a több mint négyszázas taglétszámhoz, valamint az új, a tevékenységet és célokat jól kifejező névhez: IVSZ - Szövetség a digitális gazdaságért. Mára a klasszikus horizontális tagozódások (mint például hardver, szoftver, szolgáltatások) részben átalakultak, részben átalakulóban vannak. Helyettük egyre inkább a funkcionális és vertikális szegmensek uralják az IVSZ fő tevékenységi köreit. Jó példa erre a Proptech munkacsoport, amely az ingatlannal foglalkozó vállalatokat tömöríti, de említhetem a Fintech vagy az Agrárinformatikai munkacsoportot is.

Hirdetés

Ahogy a digitalizáció eléri a különböző ágazatokat, úgy próbáljuk meg ezeket a folyamatokat katalizálni az egész magyarországi rendszerben. Emellett nyilván vannak olyan fontos területek, például a szabályozással vagy a közbeszerzéssel kapcsolatban, amelyek korábban is megvoltak, csak maga a feladat lényegült át valamilyen szempontból. Ennek megfelelően működnek azért klasszikus munkacsoportjaink is, de azokban is tetten érhető a változás. Oktatási csoportunk például korábban csak az oktatással kapcsolatban álló informatikai vállalatokkal foglalkozott, mára azonban látókörébe került a teljes oktatási terület, azon belül elsősorban a szakképzés, a felnőttképzés és a felsőoktatás. Mindez jól mutatja, hogy az IVSZ mennyivel több lett az utóbbi években.

CW: Vannak olyan ágazatok, amelyek még nem képviseltetik magukat az IVSZ-ben, de jelenlétük kívánatos volna?

LT: Először visszakérdeznék: hogy is értelmezzük itt az ágazatot? Olyan informatikai vállalatokról van szó, amelyek a legkülönbözőbb digitalizálandó területeknek szolgáltatnak, vagy beletartozik ebbe a körbe az összes ágazat, illetve vállalat, amely a digitalizáció mentén az informatikát kritikusnak tartja saját megoldásaiban? Az előbbiek révén nyilván gyakorlatilag minden ágazat megjelenik az IVSZ-ben, de az utóbbiak köre is folyamatosan bővül. Tagjaink sorában - többek között - köszönthetünk már energetikai cégeket, bankokat, pénzintézeteket is. Jóllehet nem minden tagcég sorolható be valamilyen munkacsoportba, egyre több meetupot, spontán szakmai értekezletet tartunk, ahol mindenkinek lehetősége van informálódni, hangját hallatni, kapcsolatokat létesíteni.

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke

CW: Hol tart Magyarországon a digitalizáció, milyen helyzetben vagyunk nemzetközi összehasonlításban?

LT: Az egész világ meglehetősen tagolt ebből a szempontból. Van, ahol a világpiac húzza maga után a rendszereket, és alakítja az egész ökoszisztémát, van, ahol állami beavatkozásra történik az előrelépés. Ez utóbbira jó példa Kína, ahol államilag kapott prioritást a digitalizáció; gyakorlatilag kötelező tényezővé tették az országban a robotikát, az automatizációt, a mesterséges intelligenciát. Európában a digitalizációs mozgások éllovasai között szerepelnek az észtek és a skandináv államok, az automatizációban, az ipar 4.0-ban Németország meghatározó.

Ugyanakkor az említett országoknak is ugyanazok a gondjaik a kis- és középvállalatokkal, mint nekünk Magyarországon. A rendszer jellemzően kettős: vannak ultramodern technológiák, amelyek hatékonyan integrálják a gépi folyamatokat, és szinte automatikusan történik a termékek előállítása, de a másik oldalon vannak olyan beszállítók, amelyek még mindig kézi vezérléssel, saját tapasztalataikból kiindulva menedzselik a vállalatot. Ez a fajta kettősség a gyártási folyamatoknál is látszik nemcsak Magyarországon, hanem kisebb-nagyobb mértékben Európa-szerte. Ugyanakkor ez a helyzet fejlesztési lehetőségeket is teremt mind az ágazatnak, mind Magyarországnak. Csak azt kell kitalálnunk, mit fejlesszünk.

CW: Mivel tudja támogatni az IVSZ a hazai kis- és középvállalati szektort általánosságban, illetve a sikeres külföldi terjeszkedésben?

LT: Rendkívül sokat teszünk a tudatosításban, megkeressük tagvállalatainkat, felhívjuk figyelmüket a meglévő, nagy részben általunk teremtett lehetőségekre. Több céget vittünk ki például a CEBIT-re, számos tagvállalatunk mutatkozhatott be a londoni Bett Show oktatástechnológiai kiállításon. Bár az IVSZ-nek elsősorban a tudatosítás, a szervezés a feladata, és így próbálja a digitalizáció résztvevőit alakítani, fejleszteni, mi nemcsak beszélünk, hanem cselekszünk is. Így járunk el a Millenáris Startup Campus kapcsán is, ahol nem csupán az infrastruktúra kiadásában vagyunk érdekeltek, hanem abban is, hogy olyan startup-ökoszisztémát alakítsunk ki, amely összekapcsolja a kicsiket a nagyokkal, a kevésbé fejletteket a fejlettebbekkel. Az IVSZ feladata az élet felpezsdítése, a különböző területek mozgatása, összekapcsolása, új területek felkutatása. Az elmúlt években mindezt sikerrel tettük.

CW: Hogyan értékeli régiós szinten a hazai startup-világ alakulását?

LT: Régiós szinten Magyarország elég jó helyzetben van, de nem a régióval kell megküzdenünk, hanem az egész világgal. Nekünk Párizs, Berlin, London a versenytársunk. Budapest egyelőre elmarad e városok startup-ökoszisztémája mögött, a felzárkózáshoz számos tennivalónk van. Nagyon jó hívó szó a különböző koalíciók létrehozása, ilyen például a nemrég megalakult Mesterséges Intelligencia Koalíció. Kellenek olyan kedvcsináló intézkedések, amelyek hatására valóban ki tud alakulni egy hazai, majd pedig nemzetközi ökoszisztéma. Így lehetünk igazából globálisan hatékonyak és összemérhetőek.

CW: Hogy alakult 2018-ban az IVSZ és a kormányzat kapcsolata? Mire törekednek e téren 2019-ben?

LT: Az európai uniós források szétosztásában a kormányzatnak meghatározó szerepe van. Ez már egy kapcsolódási pont. Ezen kívül az IVSZ részt vesz olyan fontos programokban, mint az informatikusképzés vagy az ipar 4.0 digitalizációs program a kis- és középvállalkozások számára. Nagyon fontos olyan forrásokat és ösztönző - elsősorban adózási - elemeket létrehozni, amelyek a digitalizáció területén dolgozó, illetve az abban érintett kkv-kat összekapcsolják a nagyvállalatokkal, a multikkal. A kormányzattal közös kezdeményezések a koalíciók, mint például a már említett MI Koalíció, de ebbe a sorba tartozik az Ipar 4.0 vagy az 5G Koalíció is. A jövőben is rendkívül fontos a területünket érintő szabályozó és ösztönző elemek helyes kombinációja. A kormányzat alapvetően ezzel tud hozzájárulni, hogy a gazdaság a megfelelő irányba mozduljon el.

CW: Van rá reális esély, hogy további multinacionális vállalatok hozzanak Magyarországra fejlesztést?

LT: Látok rá esélyt, ha a terület továbbra is a fókuszban marad, és sikerül kedvet csinálnunk a multiknak. A kedvcsináláshoz azonban referenciaországgá kell válnunk. A jó referencia alapfeltétele az emberi erőforrás. Ma a műszakiszakember-kibocsájtásunk éppen csak fedezi a szükségleteket. Ki kell dolgozni egy szisztémát, amivel az informatikában, a műszaki területen végzők számát növelni lehet. Ma Magyarországon tízből mindössze ketten végeznek a STEM területén, miközben Kínában ez a szám négy. Természetesen varázslattal nem változtatható meg a helyzet, lépésről lépésre kell haladni. Már a közoktatásban szükség lenne a kompetencia-alapú szemléletre, amibe beletartozik a digitális kompetencia és a projektszemlélet. Az idő sürget, minden egyes év késlekedéssel veszítünk a lehetőségeinkből.

CW: A közoktatásból kiinduló, nagyobb ívű reformra tett javaslatokon kívül történtek lépések az égető informatikushiány rövidebb távú orvoslására is. Hol tartunk ezen az úton?

LT: Örömteli, hogy idén ősszel elindult az üzemmérnök-informatikus szak. A jelentkezők nagy száma is jól jelzi, hogy a Műegyetem és az IVSZ közös kezdeményezése valóban hozzájárul majd az informatikushiány enyhítéséhez. Szintén meghatározó szerepet játszott az IVSZ a Digitális Munkaerő Program kidolgozásában. Már látszanak az első sikerek, de az is egyértelmű, hogy elengedhetetlen a felnőttképzés támogatása. Kritikus pont, hogy a felnőttképzés résztvevői hogyan tudják finanszírozni a képzés költségeit abban az időszakban, amikor kiesnek a munkából. Megoldást jelenthetne a problémára egy speciális diákhitelprogram. Hasonlóképpen jótékony hatást váltana ki, ha a szakképzési hozzájárulást az iparban dolgozó vállalatok saját kollégáik szakképzésére fordíthatnák. Ehhez viszont át kell alakítani a teljes akkreditációs rendszert. A folyamat már elindult, de várhatóan sokáig tart majd. Az IVSZ sokkal rövidebb átmenetet szeretne, célunk, hogy a lehetőségek munkatársaik képzésére ösztönözzék a multikat és a nagyvállalatokat. Kívülről ugyanis nagyon nehezen találnak megfelelő munkaerőt, saját érdekük, hogy házon belül oldják meg szakembergondjaikat.

CW: A hazai szakemberhiányt az is enyhítené, ha kevesebben mennének külföldre dolgozni. Hogy lehetne maradásra bírni az informatikusokat?

LT: A világjárás vonzza a fiatalokat, és ma megvan erre a lehetőségük. Ezt a trendet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ugyanakkor Magyarországon az informatika területén majdnem ugyanazok a lehetőségek, mint külföldön, ráadásul nem csak Budapesten. Több városban működnek olyan centrumok, amelyek a világ különböző pontjaira nyújtanak támogatói vagy fejlesztői szolgáltatást. Véleményem szerint annak van a legnagyobb megtartó hatása, ha érdekes, szakmai kihívást jelentő feladatokat tudunk kínálni informatikusainknak. A fizetések terén már versenyképesek vagyunk a külfölddel, a vonzó feladatok körét kell tehát tovább bővíteni.

Hirdetés
Hirdetés
X

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.