Hirdetés

Emberközpontú digitalizáció a gyakorlatban

|

Sokan aggódnak, hogy a piacokat, az üzleti modelleket és a vállalati szerepköröket átformáló digitalizáció következtében elveszíthetik munkahelyüket. Csakhogy élő példák bizonyítják, hogy a most zajló legújabb technológiai forradalom sem veszi el az emberek kenyerét. Interjú Juan Porcarral, a Fujitsu Kelet-Európát, Oroszországot és a többi FÁK-államot, valamint Afrikát felölelő EERA régióját vezető alelnökével.

A vállalatok több mint egyharmada máris élvezi a digitális átalakulás növekvő bevételekben, szorosabb ügyfélkapcsolatokban és erősebb versenyképességben megmutatkozó előnyeit - derült ki abból a felmérésből, amelynek során a Fujitsu több mint 1600 közép- és nagyvállalati vezetőt kérdezett Európa, Észak-Amerika, valamint az ázsiai és csendes-óceáni térség tizenöt országában. Szembetűnő módon az EMEIA-régió piacai kimaradtak az elemzésből. Juan Porcar szerint azonban, aki a cég éves partner- és ügyféltalálkozóján vett részt Budapesten, ez pusztán felmérés-technikai okokból alakulhatott így, semmi esetre sem azért, mert a digitális átalakulás útján annyira lemaradtunk volna a világ más térségei mögött.

Computerworld: Tapasztalataiból ítélve milyennek látja a digitalizáció helyzetét az EMEIA-országokban, különös tekintettel Kelet-Európára? Melyországok, piaci szektorok vagy iparágak voltak eddig a legsikeresebb átalakítók?

Juan Porcar: Statisztikai adatokra valóban nem hivatkozhatok, de az ügyfelekkel, felhasználókkal folytatott beszélgetéseim alapján egyértelműen az a kép alakult ki bennem, hogy ami a digitalizációt illeti, a kelet-európai országok homogén alrégiót alkotnak. Más EMEIA-piacok között nagyobb eltéréseket is tapasztalunk, de szűkebb térségünk országaiban a digitalizáció pilléreit képező újgenerációs (mobil-, felhő-, biztonsági, IoT-, bigdata-analitikai és AI-) technológiák egyaránt jól hozzáférhetők. A mobil- és a felhőszolgáltatások kínálata széles - a hozzájuk kötődő professzionális szolgáltatásokéval együtt -, így adottak a feltételek a rájuk épülő további digitalizációs technológiák elterjedéséhez.

           

Ha tényleges alkalmazásukat nézzük, akkor térségünkben azok a nagyvállalatok a legaktívabbak, amelyek a piac globális szereplőivel versenyeznek, míg a kis- és középvállalatok körében az átalakulás mértéke eltérő lehet. Az elmúlt négy hétben a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban is tartottam előadást, Varsóban például több mint nyolcszáz üzleti és informatikai vezető előtt. Mindkét alkalommal megkérdeztem a résztvevőket, hogy vállalatuk indított-e már digitalizációs projektet, és több mint 90 százalékuk válaszolt kézfeltartással, ami nagyon meggyőző visszajelzés.

Különösen a cégvezetőkről mondható el, hogy hamar felismerték az üzlet digitális átalakításának szükségességét. Korábban a technológia fejlődésé-vel időszerűvé váló verzióváltást vagy migrációt, tehát az elsősorban IT-projektnek minősített beru-házásokat gyakran túl költségesnek tartották, fontosságukat jellemzően nehezebben értették meg. A digitalizáció esetében ez sokkal gyorsabban megy, mert itt az üzlet átalakításáról beszélünk, ami létfontosságú. A piacokat átformáló globális szereplők térségünkben is lépésre késztetik a nagyvállalatokat, amelyek azután hatnak a helyi közép- és kisvállalatok átalakulására.

A Fujitsu szerint ez a folyamat még inkább felgyorsítható, ha a szállító és partnerköre nemcsak a technológiát adja felhasználóinak, hanem az üzlet átalakításában is partnerként vesz részt. Olyan műhelymunkát végzünk ezért, amelyben együtt gondolkodunk, közösen alkotunk ügyfeleinkkel, segítünk a meglévő alapötlet kidolgozásában, az adott üzleti terület digitalizálásában. Minthogy a kezdeményezés a vállalat üzleti vezetőitől indul ki, a konkrét célok elérésére indított digitalizációs projektek esetében a költségkeret hozzárendelése kevésbé problémás. Nehezíti viszont a megvalósítást, ha a vállalat túl nagynak látja a kiberbiztonsági kockázatot, folyamatai nem eléggé szervezettek és transzparensek, vagy alkalmazottai bizonytalanok a fejlesztések várható eredményét illetően.

CW: Egymást érik a piacelemzői előrejelzések a digitalizáció piacokat, munkahelyeket és vállalati szerepköröket átformáló hatásáról. Nem mindenki lelkesedik a kilátásba helyezett változásokért, sokan attól tartanak, hogy a robotok, a mesterséges intelligenciával felruházott digitális asszisztensek el fogják venni a munkájukat. A Fujitsu jövőképe viszont az emberközpontú digitális innováció. Hogyan működik ez a gyakorlatban?

JP: Magam is olvasom az előrejelzéseket, de a gyakorlatban valami egészen mást látok. Az IT-iparágon belül például óriási a szakemberhiány, a digitalizáció itt egyértelműen munkahelyeket teremt. De más területek vonatkozásában is túlzás, a valóság durva leegyszerűsítése azt állítani, hogy az automatizáció, a mesterséges intelligencia, egyáltalán az új távlatokat nyitó fejlett technológia el fogja venni az emberek kenyerét. Megélt az emberiség már több ipari forradalmat, amelyek rendre rácáfoltak az efféle aggodalmakra, és a történelem ismételni fogja magát a digitalizáció esetében is.

Alátámaszthatom ezt például a madridi San Carlos Klinikai Kórházzal megvalósított projektünk tapasztalataival. A mentális betegeket kezelő intézmény 35 ezer páciens adatait elemezte a Fujitsu Laboratories of Europe által fejlesztett, mesterséges intelligenciára épülő, felhőalapú HIKARI egészségügyi megoldással, hogy jobban megértse és időben észlelje az öngyilkosság növekvő kockázatára utaló jeleket. A kórház a járóbetegeket is beleszámítva mintegy ezer beteget kezel, azonban nyolc orvosa napi szinten csak a legkritikusabb esetekkel foglalkozhat behatóbban. Megoldásunk viszont naponta elemzi az összes beteg adatait, így azonnal jelzi, ha fokozott kockázatnak kitett páciensre bukkan. A technológia találati pontossága már most 95 százalékos, és a gépi tanulásnak köszönhetően egyre nagyobb lesz, de nem váltja ki az orvosokat, hanem sokkal eredményesebbé teszi a munkájukat.

Említenék még egy példát a kereskedelem területéről. Üzemanyagtöltő-állomások hálózatát működtető finnországi ügyfelünk a kiszolgálás színvonalán kívánt emelni digitális technológiákkal. Felhőalapú mobilalkalmazást készítettünk, amelyen keresztül a fogyasztók kiválaszthatják a közelükben levő töltőállomást, és pumpát foglalhatnak. Miután tankoltak és visszahelyezték a töltőpisztolyt, egyszerűen visszaülhetnek az autójukba, és távozhatnak - a foglalás feloldódik, és a rendszerben végbemegy a fizetési tranzakció, a hűségpontok kezelésével együtt, amit sms nyugtáz. Az első pár hétben több mint hatszázan töltötték le az alkalmazást, ami a fogyasztók nyitottságát mutatja. De a cég vezetői is elégedettek a megoldással, mert nyolc hónap alatt ötszörösére növelte a tranzakciók számát, amelyek alkalmanként kisebb értékűvé váltak, összességében azonban jelentősen növelték a bevételeket. Ugyanakkor a töltőállomások POS-terminálokat kezelő alkalmazottai sem kerültek az utcára, hanem kiképezték őket értékesítés-orientált feladatok ellátására. Mi több, a cég a töltőállomás-hálózat bővítését tervezi, ami még több munkahelyet jelent.

CW: Az üzlet digitális átalakításában számos technológia jut szerephez, és kombinációjuk vállalatonként eltérő. A Fujitsu moduláris felépítésű MetaArc digitális üzleti platformját kínálja a projektek megvalósításához. Miért ajánlanak platformstratégiát a kategóriájukban legjobb megoldások összeválogatásával szemben?

JP: Nyomós érvek szólnak amellett, hogy a vállalatok platformmal alapozzák meg digitális átalakulásukat. A MetaArc számos, hibrid szolgáltatási modellben is működő, egymással integrált elemből épül fel. Segítségével a vállalatok gyorsabban és kevésbé kockázatosan valósíthatják meg projektjeiket, amelyek megtervezéséhez is jó iránymutató a platform-megközelítés. Bár a MetaArc komponenseinek köre folyamatosan bővül, egyetlen platform sem tartalmazhat minden szükséges elemet az összes digitalizációs projekthez, ezért nagy gondot fordítunk a nyitottságra. MetaArc platformunk OpenStack-alapú, keretrendszerébe más szállítók technológiái is jól beilleszthetők, és saját fejlesztésű elemeihez is megfelelő alkalmazásprogramozási felületeket (API-kat) adunk. Úgy fogalmaznék ezért, hogy a MetaArc kívülről nézve egységes platform, amelyet belülről a kategóriájukban legjobb összekapcsolt technológiák alkotnak.

CW: A MetaArc platformot meghajtó K5 felhőszolgáltatását a Fujitsu egy éve, tavaly júliusban indította el az EMEIA-régióban, és azóta több európai adatközpontot is épített az Egyesült Királyságban, Németországban, Finnországban, valamint Spanyolországban. Készülnek-e hasonló beruházásra valamely kelet-európai országban?

JP: Térségünkben is felismerték a vállalatok, hogy új alkalmazásaik zömét érdemesebb a nyilvános felhőben fejleszteniük és üzemeltetniük, mivel a legtöbb esetben a törvényi szabályozás nem követeli meg, hogy a kezelt adatokat az országhatárokon belül tartsák, és az elérhető válaszidők is megfelelnek az üzlet elvárásainak. Első körben itteni ügyfeleink is ilyen alkalmazásokat visznek majd K5 felhőnkbe, de a felhasználói kör bővülésével elképzelhetően telepítünk majd adatközpontot Kelet-Európába is.

CW: Középtávon milyen tervei, elvárásai vannak az EMEIA-régióra nézve?

JP: Technológiai szállítói szerepünket megtartva tovább bővítjük az itteni piacokon az adatközpontokba, hibrid és szoftvervezérelt környezetekbe szánt, valamint AI-alkalmazásokhoz készült speciális termékeink portfólióját. Partnereinket ezzel egy időben felkészítjük, hogy az újgenerációs szolgáltatásokat értékesítve még szorosabban együtt tudjanak működni ügyfeleinkkel a digitalizációs projektek megvalósításában. Felhőalapú technológiákkal kezdtük az oktatást, amelyeket hamarosan követ majd az IoT- és AI-megoldásokhoz fűződő kompetenciák átadása.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!