Hirdetés
. Hirdetés

Feltartóztathatatlan digitalizáció

|

Az Ipar 4.0 paradigmaváltást jelent az iparvállalatok gyártási stratégiájában. A negyedik ipari forradalom lehetővé teszi a hatékony tőkefelhasználást. A digitalizációtól - többek között - a szervezeti hatékonyság növekedését és a hibák csökkenését várják el.

Hirdetés

Valamely vállalat digitalizálása nem csupán korszerű szoftverek alkalmazását jelenti. A folyamat szerves részét képezik a megfelelő hardverelemek, továbbá a sikerhez nélkülözhetetlen a teljes rendszer átalakítása, valamint a megváltozott működést lehetővé tevő újfajta szemlélet. Ebből fakadóan a digitalizáció az üzleti környezet egészére hatással van: részét képezi az automatizálás, a folyamatok optimalizálása, valamint az adatok gyűjtése és elemzése - hangzott el a Siemens Zrt. és a GKI Digital Kft. közös kutatásának második, kvalitatív fázisát ismertető tájékoztatón. Noha vannak olyan félelmek, hogy a digitalizálás munkahelyeket szüntet meg, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a folyamat számos új munkahelyet is teremt - hívta fel a figyelmet Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Jöhet a személyre szabott tömegtermelés
A mintegy harminc magyarországi közép- és nagyvállalat (Siemens partnervállalat) körében végzett digitalizációs kutatás eredménye szerint több cég partnerei hatására, illetve az Európai Unió előírásainak teljesítése, avagy a szervezetet érintő egyre nagyobb tömegű információ kezelése érdekében fektet digitalizációs technológiákba. A fejlesztésektől elsősorban a szervezeti hatékonyság növekedését és a hibák csökkenését várják. (A Siemens ambergi, digitalizált PLC gyárában például 1 millió egységből átlagosan csupán 11 gyártási hibás.) - A digitalizáció egyik legnagyobb előnyeként említették a cégvezetők, hogy ugyanaz a szolgáltatási színvonal és mennyiség kevesebb erőforrással érhető el, így növelhető a termelékenység és csökkenthetők a költségek is - emelte ki Madar Norbert, a GKI Digital üzletágvezetője.

A digitalizáció szükségszerűsége természetesen világszerte kihívások elé állítja a vállalatokat: Magyarországon jellemzően a pénzhiánnyal, valamint a nem megfelelő vezetői hozzáállással kell megküzdeniük a fejlesztéseket sürgetőknek, de külföldön sem zökkenőmentes a korszerűsítés. Jól érzékelteti a folyamat nagyságrendjét az a becslés, miszerint 2020-ban 30 milliárd okoseszköz működik majd hálózatba kapcsolva, és az általuk közvetített adatok 40 százalékát felhőalapú szolgáltatásokban tárolják. (Más becslések más, de ugyanilyen nagyságrendű értékeket prognosztizálnak.) - A megfelelő technológiák alkalmazásával csökkenthető egy termék piacra kerülésének ideje, elérhető a személyre szabott tömegtermelés és növelhető a termelékenység - fogalmazott Jeránek Tamás, a Siemens ágazatvezetője.

Zöldmezős beruházások: egyértelmű a digitalizáció
Manapság a zöldmezős beruházásoknál a digitalizáció szinte magától értetődő, más megoldás jellemzően fel sem merül. A meglévő vállalatoknál azonban más a helyzet: ezeknél gyakori, hogy nem éri meg az ilyen jellegű korszerűsítés. Megjegyzendő, hogy az egyes szektorok digitalizáltsága között nagy különbségek tapasztalhatóak. Az okok között - az eltérő pénzügyi lehetőségeken kívül - számos egyéb is fellelhető, így például az illető szektorra vonatkozó, esetenként rendkívül szigorú szabályozási előírások. A jövőre nézve a digitalizált vállalatok sikeres működésének egyik kulcskérdése a megfelelő szakemberképzés. Jelenleg kevés az olyan középfokú szakember, aki a digitalizált gyárakat üzemeltetni tudná.

A zöldmezős beruházásként épülő MCS Vágóhíd Zrt. mohácsi vágóhídján digitalizált gyártást alkalmaznak majd. A Siemens automatizálási megoldásai évente egymillió sertés vágását, csontozását és darabolását teszik lehetővé. A teljes gyár energetikai rendszere két számítógépes alkalmazáson keresztül felügyelhető. Ezekkel gyűjthetők a mérési és fogyasztási adatok. A vágóhíd technológiai területe online kapcsolatban áll a vállalatirányítási rendszerrel.

Hatékony tőkefelhasználás
A digitális átalakulás, azaz az Ipar 4.0 paradigmaváltást jelent az iparvállalatok gyártási stratégiájában, és egyben hatást gyakorol az egyes országok gazdasági és foglalkoztatotti politikájára - állapítja meg a Roland Berger tanulmánya. A lehetséges főbb hatások között említi a virtuális gyárak kialakulását, az automatizált folyamatok terjedését, az okosgépek térhódítását, a kiszámítható fenntarthatóságot, valamint az úgynevezett cyber termelési rendszereket.

- Az Ipar 4.0-t nem szabad összekeverni az automatizálással. Bár az utóbbi a termelést is hatékonyabbá teszi, azt csak úgy lehet elérni, ha hatalmas tőkét fektetünk bele. A negyedik ipari forradalom a hatékony tőkefelhasználást teszi lehetővé - fogalmazott Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője.

Eltérő utak
Az Ipar 4.0 a vállalatok működésére számos hatást gyakorolhat: a lekötött tőke megtérülését (ROCE) 25, a profitabilitást közel 7, az üzemkihasználás hatékonyságát 25 százalékkal növelheti. Ezen túlmenően az eszközök megtérülése is nőhet, továbbá a géppark 30, a munkavállalói létszám 45 százalékkal csökkenhet.

A digitális átállás támogatása, illetve az Ipar 4.0 várható negatív hatásainak mérséklése érdekében több ország politikai intézkedéseket hozott. Németországban például a gyártás digitalizációja a politikai napirend fókuszában szerepel, és e lépés - a világon egyedülálló módon - a 2000-es 12 százalékról 2014-re 30 százalékra emelte a ROCE-t. Eközben a francia iparban ugyanezen időszak alatt - az elöregedő géppark, a megszűnő munkahelyek, a csökkenő profitabilitás, a helytelen befektetések hatására - 20 százalékról 8 százalékra esett vissza a lekötött tőke megtérülése. Az Egyesült Államokban a vállalatok már évekkel ezelőtt átállították gyártóberendezéseiket, és ezzel több mint ötmillió új munkahelyet teremtettek 2000 és 2014 között. Annak ellenére, hogy a befektetések mértéke megduplázódott, és a nagyobb automatizálás hatására a nyereség 54 százalékkal nőtt, a ROCE ugyanebben az időszakban nem emelkedett. Ennek okát a tanulmány készítői abban látják, hogy az ipar szereplői nem tudtak javítani gépparkjuk hatékonyságán. A japán ipar 80 százalékos profitveszteséget és több millió munkahely megszűnését könyvelhette el 2010 és 2014 között. A szigetország kormánya most - a németek példáját követve - az Ipar 4.0-ra fókuszál, hogy lökést adjon az iparnak és új munkalehetőségeket teremtsen. Kínának is paradigmaváltásra van szüksége ahhoz, hogy globális szinten versenyképes tudjon maradni. Az olcsó termékek iránt ugyanis csökken a kereslet, a bérek és az energiaárak pedig nőnek. A probléma orvoslása érdekében a kormány kiadta az Intelligens Gyártás 2025 rendeletet. A cél, hogy Kína a minőségi termékekről legyen ismert.

- Az Ipar 4.0-nak köszönhetően Nyugat-Európában a jelenlegi 18 százalékról 28 százalékra prognosztizáljuk a lekötött tőke megtérülést 2035-re. Ez 420 milliárd euró hozzáadott értéket jelenthet - emelte ki Schannen Frigyes.

Megszűnő és új munkahelyek
Valós veszély, hogy az Ipar 4.0 terjedésével bizonyos munkahelyek megszűnnek. E kedvezőtlen hatás különösen az alacsonyabb képzettségű munkavállalókat érintheti. További, a munkaerőpiacot érintő változás lehet a kiszervezett szolgáltatások iránti igény növekedése is. - A fejlett gyártási technológia azonban újabb szerepeket, feladatokat és munkaköröket teremt. Az Ipar 4.0-nak köszönhetően akár 10 millió új munkahely is létrejöhet Nyugat-Európában - mutatott rá Schannen Frigyes. Az új munkakörök elsősorban az IT- és a szolgáltató szektorokban születnek, ezek betöltéséhez magasabban képzett munkaerőre lesz szükség. A közösségi gazdaság (sharing economy) terjedésének hatására elsősorban az oktatás, az egészségügy és a mobilitás területén várható új szolgáltatók megjelenése.

Újabb négyszáz pozíció
Budapesten nyitja meg hat globális digitális fejlesztési központjának egyikét a General Electric. A 8 milliárd forintos beruházással létrehozott központ révén a GE jelenlegi, 10 ezer főt meghaladó magyarországi alkalmazotti létszáma 2017 végére további 400, magasan képzett szakértői pozícióval bővül az ipari internetmegoldások területén. A GE célja, hogy hagyományos ipari vállalatból 2020-ra a világ egyik legnagyobb digitális szoftvervállalatává váljon. Az átalakulás kulcsa a kifejezetten az ipar szereplői számára kifejlesztett felhőalapú informatikai platform, a Predix, amit a GE 2016 februárjában vezetett be. A Predix adatelemzési és analitikai megoldásokkal segíti az energetika, az egészségügy, a járműipar, a vegyipar, a szállítás és közlekedés, az olaj- és gázipar, valamint a gépgyártás területén működő GE ügyfeleket abban, hogy nagy értékű gépeik és eszközeik üzemeltetési hatékonyságát javítsák. A platform használatának és az arra épülő alkalmazások fejlesztésének támogatásához a GE digitális központokat nyitott Detroitban, New Orleansban, Glen Allenben, Bangalore-ban, Rijádban - és most Budapesten.

Hirdetés
Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.