Hűtés árnyaltan

|

Az üzemeltetési költségek jelentős része az energiafogyasztásból - ezen belül a hűtés áramfelvételéből - adódik, ezért a természeti környezet terhelésének csökkentése is az adatközponti infrastruktúra felügyeletének hatékony támogatását sürgeti, a digitalizációval, a dolgok internetével és a hálózat peremére költöző, feldolgozási kapacitással érkező kihívásokról nem is szólva.

Minden legalább középméretű adatközpontot működtető vállalatnak fontolóra kellene vennie egy DCIM-megoldás bevezetését, különösen akkor, ha költségeit optimalizálná vagy nagyobb átalakítást tervez - hívja fel a figyelmet a Gartner. Az adatközponti infrastruktúramenedzsment- (DCIM-) eszközök monitorozzák, mérik, felügyelik és esetenként vezérlik a létesítmény erőforrásait és energiafogyasztását, beleértve az informatikai eszközöket (szervereket, tárolókat és hálózati kapcsolókat), valamint az épület olyan rendszereit is, mint az elektromos elosztóhálózat és a légkondicionálás. A DCIM-eszközök, az általános célú épületfelügyeleti (BMS-) szoftverektől eltérően, kimondottan adatközpontok menedzselésére szolgálnak, amelyekben az energiafogyasztás, a hűtés, a hálózati erőforrások, valamint az elfoglalt alapterület optimalizálását segítik - határozza meg a megoldásokat a Gartner a piacot és szereplőit értékelő legújabb mágikus négyzetében (2016 Magic Quadrant for Data Center Infrastructure Management Tools).

Nem kell feltétlenül szenzorokkal gyűjtött adatokra támaszkodniuk, de a DCIM-eszközöknek mindenképpen támogatniuk kell az energiafogyasztás és a hőmérséklet-változás közel valós idejű monitorozását. Hasonló módon az erőforrások felügyeletét is el kell látniuk, ami a Gartner szerint ebben az esetben túlmutat az IT-vagyontárgyak klasszikus értelemben vett menedzsmentjén, és kiterjed azok fizikai elhelyezkedésének, egymás közötti kapcsolatának kezelésére is. A DCIM-megoldásnak követnie kell, hogy az IT-eszközök mihez kapcsolódnak, milyen erőforrásokat használnak, és a hasznosítás milyen szintjét érik el - ez ugyanis elengedhetetlen a szükséges alapterület és a feldolgozási kapacitás jobb megtervezéséhez.

Folyamatos finomhangolás
Olyan jelentéskészítő és vizualizációs képességekkel is bírniuk kell a DCIM-eszközöknek, amelyekkel az informatikai környezet és a fizikai létesítmény működéséért felelős menedzserek, valamint a vállalat felsővezetői is számukra értelmes módon elemezhetik a begyűjtött adatokat. Hasznos, ha a DCIM-eszköztár emellett olyan funkciókat is felvonultat, mint például a prediktív analitika, a modellezés és szimulációkészítés, a légáramlás és -nyomás monitorozása, a munkafolyamatok menedzselése, a többlakós (multitenant) környezetek kezelése és a kábelezés felügyelete.

Jól megválasztott DCIM-eszközökre támaszkodva a vállalatok folyamatosan finomhangolhatják és újraoptimalizálhatják adatközpontjuk energiafogyasztását, hűtését, a hálózati eszközök és a fizikai tér hasznosítását. Mindez nagyobb energiahatékonyságot eredményez, de talán még ennél is fontosabb, hogy a vállalatok elodázhatják vagy teljes egészében elkerülhetik az adatközpontok bővítésével vagy az újabbak építésével járó költséges beruházásokat.

A DCIM-eszközöket ennélfogva hasznosnak találják a meglévő adatközpontjukat optimalizáló vállalatok éppúgy, mint az új létesítmény felhúzásához kapacitást tervező vagy a több, földrajzilag egymástól távol elhelyezkedő adatközpontot működtető szervezetek. Egy adatközpont birtoklási összköltségének csupán kis százalékát teszi ki a DCIM-eszköz licenc- és karbantartási díja. Az ár ezzel együtt mindig fontos szempont, de a vállalatok elsősorban a bevezetés bonyolultsága és a kezelés nehézsége miatt aggódnak elsősorban, amikor DCIM-szállítót és -megoldást keresnek - mutat rá a Gartner, amelynek mágikus négyzetében három szereplő - az Nlyte Software, a Schneider Electric és a tavaly december óta Vertiv néven működő Emerson Network Power - jelenik meg piacvezetőként.

Élő, digitális modell
Ugyancsak tavaly tette közzé a Gartner az adatközpontok energiaellátásában, fogyasztásuk és hűtésük felügyeletében szerephez jutó vagy azt befolyásoló technológiák érettségét bemutató görbéjét (Gartner Hype Cycle for Data Center Power and Cooling Technologies, 2016).

A digitális átalakuláshoz egyre kiterjedtebb és hatékonyabb, nagyobb feldolgozási képességeket adó IT-infrastruktúra szükséges, amellyel párhuzamosan a kockázatok szintje is emelkedik, ezért az adatközpontok energiaellátását, fogyasztását és hűtését megvalósító technológiáknak is tovább kell fejlődniük. Kulcsszerep hárul rájuk ugyanis az informatikai környezet átalakításában és optimalizálásában. A közel két tucat technológiát felvonultató görbén a Gartner az adatközpont-modellező és szimulációs eszközöket, az új akkumulátor-technológiákat, a hálózat peremére települő feldolgozási kapacitást (angolul edge computing) és a továbbfejlesztett mérőszámokat sorolja a feltörekvő megoldások közé.

Már jelenleg is fejlett szimulációs képességekkel bír a Schneider Electric moduláris kialakítású StruxureWare for Data Centers DCIM-megoldása, amely az energia- és a rendszermenedzsment, valamint az épületfelügyeleti összetevőkkel begyűjtött adatokból felépíti az adatközpont élő, digitális modelljét. Beépített mesterséges intelligenciájával és adatvizualizációs képességeivel a StruxureWare egyrészt valós idejű rálátást ad az adatközpont működésének minden területére, másrészt a modellen szimulációk készíthetők vele. Az adatközpont üzemeltetéséért felelő vezetők így pillanatok alatt pontos választ kaphatnak a tervezett változtatások várható hatásával összefüggő kérdéseikre, akár új szervereket készülnek beilleszteni az IT-környezetbe, akár javítanák a meglévő kiszolgálók kihasználtságát.

A StruxureWare egyik legújabb modulja, a Data Center Operation Cooling Optimize is erre a modellre támaszkodik, és intelligenciával ruházza fel az adatközpontok meglévő hűtési rendszerét, jelentősen javítva hatékonyságukat. A vállalatok így anélkül csökkenthetik az energiafogyasztás és a működés költségeit, valamint a hűtési problémákkal összefüggő kockázatokat, hogy beruházniuk kellene eszközparkjuk frissítésébe.

Forró peremvidék
Mindinkább elosztottá válik az informatikai környezet többek között a dolgok ipari internetének (industrial internet of things, IIoT) elterjedésével, amely egyre közelebb tolja az IT-erőforrásokat a felhasználókhoz és az ipari folyamatokhoz, azaz a hálózat pereméhez, ahol az adatok keletkeznek - mutatott rá a Vertiv az adatközponti infrastruktúra fejlődését befolyásoló idei trendekről adott áttekintésében (Data Center Infrastructure Trends to Watch in 2017). Jóllehet az adatközpontok változatlanul kulcsszerepet töltenek be az alkalmazások és szolgáltatások működtetésében, amelyek többek között az értékesítési pontokat és a raktárkezelést támogatják, ahogy bővül az internetre csatlakozó érzékelők és eszközök száma, és a távoli felhasználók szeretnének minél gyorsabban hozzáférni az információkhoz, egyre több helyen bukkannak fel a kisebb hálózati szekrények és mikroadatközpontok. A fejlődő üzleti igények kiszolgálására a vállalatok olyan előre konfigurált mikroadatközpontokat választanak, amelyek gyorsan telepíthetők, és hathatósan támogatják az elosztott IT-környezet távoli felügyeletét is.

Ugyancsak tavalyi felmérésében (2016 Cooling the Edge Survey) a Vertiv azonban arra is fényt derített, hogy a vállalatok 50 százaléka aggódik amiatt, hogy nem tudja megfelelően hűteni a hálózat peremére telepített eszközeit. A válaszadók 44 százaléka a távoli eszközök megfelelő karbantartásában, 35 százaléka monitorozásukban is problémát lát. Minthogy az adatokat a hálózat peremén, helyben gyűjtő és valós időben elemző távoli IT-környezetek üzleti szempontból egyre fontosabbakká válnak, a szállítóknak meggyőző megoldást kell adniuk hűtésükre, monitorozásukra és felügyeletükre. A szabványosítás ezért a hálózat peremén éppúgy megkerülhetetlen lesz, mint a nagy adatközpontokban.

Legyen szó központi vagy távoli, nagy- vagy mikroadatközpontról, a fogyasztás monitorozása és mérése, az energiahatékonyság megállapítása is egyre összetettebbé válik - emlékeztetett rá a Rittal, amely stratégiai technológiai partnerként működött közre a norvégiai Lefdal Mine adatközpont létrehozásában (bővebben lásd lapszámunk 13. oldalán). A májusban átadott létesítmény PUE energiahatékonysági értéke 1,15 alatti, amivel Európa jelenlegi legzöldebb adatközpontjának címére pályázhat.

Egyetlen szám, mint a PUE érték, azonban nem adhat részletes információt az adatközponti infrastruktúra energiahatékonyságáról. A Green Grid konzorcium ezért kidolgozott egy sor új mérőszámot, mint például a pPUE (Partial Power Usage Effectiveness), a DCiE (Data Center Infrastructure Efficiency), a CUE (Carbon Usage Effectiveness), a WUE (Water Usage Effectiveness), a COP (Coefficient of Performance), az ESEER (European Seasonal Energy Efficiency Ratio) és mások. Az újabb mérőszámok segítségével a vállalatok nemcsak az energiafogyasztásról, hanem többek között a szén-dioxid-kibocsátásról és a víz fenntartható felhasználásáról is adatokat kapnak, így sokkal árnyaltabb képet látnak adatközpontjuk valódi energiahatékonyságáról.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!