Kórházak a felhő szélén

|

A novemberi éles indulást megelőzően folyik az e-egészségügyi szolgáltatási rendszer tesztelése. A csatlakoztatandó kórházi informatikai rendszerek szállítói már sok tapasztalattal rendelkeznek, ám az érintett felhasználók, az orvosok mintha még kevés információt kaptak volna.

Novembertől minden közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónak csatlakoznia kell az e-egészségügyi szolgáltatási rendszerhez. A jogszabály szerint a magánintézményeknek további egy év áll rendelkezésükre a kötelező csatlakozáshoz. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) irányításával kifejlesztett, felhőalapú rendszerbe a kórházakból, szakorvosi járóbeteg-rendelőkből, az alapellátásban dolgozóktól, valamint a gyógyszertárakból kerülnek be a betegek egészségügyi állapotával, illetve ellátásával kapcsolatos adatok. Az így létrejövő központi elektronikus rendszernek köszönhetően az orvosok - webes felületről - bárhol és bármikor azonnal hozzájuthatnak a beteggel kapcsolatos minden fontos információhoz. Előbb-utóbb tehát teljesen feleslegessé válnak a papíralapú dokumentációk - leletek, receptek stb.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára sajtótájékoztatón elmondta: a kórházak 69 százaléka, a háziorvosi praxisok 72 százaléka és a gyógyszertárak 85 százaléka már rendelkezik a rendszerhez való csatlakozáshoz szükséges informatikai kapacitással. Korábban az ÁEEK elindított egy 7,2 milliárd forintos informatikai eszközfejlesztési programot. Ennek keretében 191 közfinanszírozott egészségügyi intézményben építették ki a szükséges informatikai bázist. Éves szinten a rendszer működtetésére 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben.

Vartus Gergely, az e-health koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos rámutatott: a kormányzati adatközpont, ahová a betegadatokat tartalmazó egészségügyi felhő költözik, a jelenlegi legmagasabb biztonsági szintnek felel meg. Tájékoztatása szerint eddig 90 ezer személyiigazolvány-olvasó berendezést szerzett be az ÁEEK; ezeket az eszközöket az alapellátásban, a járóbeteg-ellátásban és a gyógyszertárakban helyezik el.

Sikeres tesztek
Az e-egészségügyi szolgáltatási rendszer próbaüzeme 2016 tavasza óta folyik. A projektben tevékeny részt vállalnak a kórházi informatikai rendszerek (HIS) szállítói is, amelyek a pilotot összességében pozitívnak, a csatlakozási teszteket kidolgozottaknak, a funkcionális teszteket sikereseknek ítélik - tájékoztat Engi Csaba, az IVSZ e-health munkacsoportjának vezetőhelyettese. Közös álláspontjuk, hogy egy ilyen rendszer bevezetése és elterjesztése időigényes, az új szolgáltatásoknak és funkcióknak érniük kell. Ezért elképzelhető, hogy gyorsabb eredményre vezetett volna, ha eleve több funkciócsoportot képeztek volna, és azokat fokozatosan, egymás után fejlesztették volna ki, és valósították volna meg.

A rendszer sikeresen teljesített többek között terheléses teszten is, de az éles indulás minden új rendszer esetében izgalmas időszak. Komoly problémától nem kell tartani, hiszen az első hónapokban nem várható a használat meredek felfutása: a jogszabály csak a csatlakozásra, illetve az adatfeltöltésre kötelezi az intézményeket, a teljes integráció, valamint az adatok hasznosítása fokozatosan történik majd.

A HIS-ek csatlakoztatása és integrációja az e-egészségügyi szolgáltatási rendszerbe óriási erőforrásokat igényel a szállítók részéről. Ennek a rendkívüli tehernek az esetleges enyhítése projektforrásokból felgyorsíthatná és megkönnyíthetné a csatlakozási eljárást és a használatbavételt.

Fontos a felhasználói élmény
Ami a kórházi folyamatokat illeti, azok átalakítása a legfelső, üzleti szinten a felhőalapú rendszer egyik tervezési peremfeltétele volt. Első körben olyan funkciókat építettek be a rendszerbe, amelyek nem befolyásolják lényegesen a kórházak működését, az orvosok munkáját. Ezt a feladatot sikeresen végrehajtották.

Lefelé haladva, a technológia szintjén sokféle változás történik majd, hiszen megváltozik az azonosítási eljárás, adatokat kell feltölteni a felhőbe, adatokat kell fogadni más intézményektől, megjelennek az e-receptek, az e-beutalók stb. Ezek a változások azonban magukat az üzleti folyamatokat nem befolyásolják olyan szinten, hogy azokat lényegesen át kellene tervezni.

A HIS-ek integrálása, a funkciócsoportok ésszerű kialakítása alapvető fontosságú, ám az sem elhanyagolható szempont, hogy az orvosok megfelelő felhasználói élményben részesüljenek a különböző e-funkciók használatakor, illetve a lehető legkönnyebben igazodjanak el a képernyőn. A jelen gyakorlatban a szállítók maguk alakíthatják ki azokat a felületeket, amelyeken felhasználóik a rendszerrel kommunikálnak. Egyes vélemények szerint hasznos lenne olyan előírásokat, specifikációkat kidolgozni, amelyek egységesítenék a felhasználói felületeket. Ez megkönnyítené az orvosok munkáját, illetve felgyorsítaná a rendszer terjedését.

Mint a pilot során kiderült, az e-egészségügyi szolgáltatási rendszer működésének kritikus eleme a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG). A korábban felmerült ütemezési problémák megoldódni látszódnak, az NTG fejlesztése várhatóan időben lezárul.

Rendszeres audit
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság adatvédelmi szempontból auditálta és megfelelőnek találta a rendszert, amely a ma használt azonosítási eljárások egyik legmagasabb szintjét alkalmazza: a felhasználóknak kétfaktorú azonosításon kell átesniük, hogy hozzáférjenek a rendszer funkcióihoz. A digitális önrendelkezési platform tesztje is sikerrel zárult. A rendszer a tervezés és a működési folyamatok szintjén is megfelel az elvárásoknak, teljesíti azokat a biztonsági szinteket, amelyek elvárhatók egy egészségügyi adatokat kezelő rendszertől. Annak érdekében, hogy ez így is maradjon, az IVSZ e-health munkacsoportja megfontolandónak tartja a kórházi informatikai rendszerekre vonatkozó feltételek átgondolását, a rendszeres audit esetleges bevezetését.

Hogyan tovább?
Az e-egészségügyi szolgáltatási rendszer továbbfejlesztése több irányban is indokolt. Még kérdéses, hogy az éles indulást megelőzően keletkezett adatok mikor és hogyan kerülnek majd be az adatbázisba. Egyelőre ennek a jogszabályi feltételei sem tiszták. A múltbeli adatok elektronizálása növelné a rendszer használati értékét, jóllehet a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kezelések szempontjából leginkább releváns adatok fél-egy évnél nem régebbiek.

Az IVSZ régóta kardoskodik amellett, hogy a távegészségügy - bizonyos betegségcsoportoknál - bekerülhessen a magyar ellátórendszerbe. Ennek egyik alapfeltétele, hogy az e-egészségügyi szolgáltatási rendszert felkészítsék a távegészségügyi szolgáltatóktól, de akár a fitnesz- és különféle orvostechnikai eszközökből származó adatok fogadására, kezelésére, elérhetővé tételére. A következő időszakban várhatóan lesznek erre források, így elkezdődhetnek a fejlesztések.

Napirenden van, hogy a rendszert mobilalkalmazással is el lehessen érni.

Egy lehetőség, hogy a már működő, alapvetően egészségnaplónak használható Menta mobilappot fejlesztik tovább úgy, hogy az az e-egészségügyi szolgáltatási rendszer mobilkiterjesztése legyen.

Valid adatbázis készülhet a betegekről
- Ha az e-egészségügyi szolgáltatási rendszer valóban úgy működik majd, ahogy azt jelezték nekünk, akkor bevezetését egyértelműen üdvözöljük. Egyrészt rengeteg pénzt lehet így megtakarítani, másrészt gyorsabban tudnánk hozzájutni a páciensek adataihoz. A rendszer legfontosabb hozadéka azonban az, hogy fokozatosan valid adatbázis képződik a betegekről - fogalmaz Éger István. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke példaként a törzskartonok körül dúló csatározást, illetve annak reménybeli megnyugtató lezárását említi. A sok-sok éve kötelező törzskarton-kitöltés ugyanis gyakorlatilag intézményesített hazudozásra szorította az alapellátásban dolgozókat. A feladat elvégzésének könnyítésére különféle számítógépes programok születtek, amelyek néhány gombnyomásra állítottak elő törzskartonokat. Ezek adatainak valóságtartalma azonban távolról sem tekinthető százszázalékosnak. A közeljövőben bevezetendő rendszer magában hordozza a megoldás lehetőségét. Ha a döntéshozó elfogadja, hogy a törzskarton a legkülönbözőbb helyeken valóban megtörtént orvosi vizsgálatok adatainak összességéből álljon össze, akkor ez komoly értékké, valóban informatívvá válhat.

Éger István azt is rendkívül pozitív lépésnek tartja, hogy a Magyarországon működési engedéllyel rendelkező, magánkézben lévő egészségügyi szolgáltatókra is vonatkozik a csatlakozási, illetve adatszolgáltatási kötelezettség. Jelenleg a magánellátásban keletkező betegadatok gyakorlatilag elvesznek; ez mérhetetlen pazarlás és tarthatatlan állapot. Itt az ideje, hogy a köz- és magánellátásban keletkező adatokat végre egységben kezeljék.

Minthogy az adat alapvetően a betegé, mindenki maga rendelkezhet arról (a kormányablakoknál), kinek teszi hozzáférhetővé az adatait, illetve kit foszt meg ettől a lehetőségtől. A rendszer opt-out jellegű, tehát arról kell nyilatkozni, ha valaki az adataihoz való hozzáférést le akarja tiltani vagy finomhangolni akarja (kiknek, milyen szintű hozzáférést enged meg).

Éger István, aki az alapellátásban dolgozik, továbbá mentőorvosi feladatokat is ellát, még nem szerzett közvetlen tapasztalatot az e-egészségügyi szolgáltatási rendszerről, és nem is találkozott olyan kollégával, aki részt vett volna a próbaüzemben.

- A különböző kommunikációs csatornákat figyelve nem látom, hogy a kollégák a bevezetendő elektronikus rendszerrel kapcsolatban tapasztalatokat osztanának meg egymással. Olyan eszközökkel sem találkoztam még, amelyek a szolgáltatóknál az elektronikus azonosítást, például a TAJ-számot is tartalmazó új személyi igazolványok olvasását teszik lehetővé. Várjuk az eszközöket, valamint a tájékoztatást azok használati módjáról - hangsúlyozza a MOK elnöke.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!