Hirdetés
. Hirdetés

Megjelent az Ubuntu 16.04 LTS

|

A Canonical kiadta a hatodik hosszú távon támogatott Ubuntut, a 16.04 LTS-t.

Hirdetés

Az új kiadás, az LTS jellegéből megszokott stabilitás mellett számos új funkcióval jelentkezik. Több saját fejlesztés mutatkozik be az új kiadásban. Bekerült a cég újdonsült csomagformátuma a "snap", az LXC konténerek kezelését megkönnyítő hypervisor, az LXD, illetve felhő- és IoT-fronton is számos újítás történt.

"A vezető felhő alapú megoldások, és a legtöbb fejlett robotikából származó termékek mind-mind Ubuntut használnak, és ez az új kiadás lehet az elkövetkező évek innovációinak alapja. Büszkék vagyunk rá, hogy kielégíthetjük az üzleti élet, a különböző kutatási területek és az otthoni felhasználók millióinak igényeit, egyetlen, szabadon elérhető termékünkkel." - nyilatkozta Mark Shuttleworth, az Ubuntu mögött álló cég, a Canonical alapítója.

A most megjelent kiadás hosszan támogatott (LTS), azaz a Canonical öt évig tartja karban és biztosít biztonsági frissítéseket a 16.04-hez. Így egy stabil, megbízható, biztonságos és költséghatékony Linux platformot nyújt a hosszabb távú, skálázódásra építő fejlesztésekhez. Ez a hatodik LTS, és az első olyan kiadás amely a mainframe-eken is támogatott.

Az új kiadásban mutatkozik be a szoftverterjesztést leegyszerűsítő és meggyorsító megoldás, a korábban már szóba került "snap" csomagformátum. Mellyel a cégnek leginkább a közeljövőben vannak tervei, azzal engedélyezné a konvergenciát az IoT, a mobil és az asztali kiadások között. A új megoldás a már jól megszokott deb formátum mellé érkezik, ugyanis a két rendszer tökéletesen működik egymás mellett.

A snappel sokkal könnyebb biztonságosabb csomagokat készíteni, és sokkal könnyebb előállítani is azokat, így számos előnyt nyújt az Ubuntut használó cégeknek a minél robusztusabb szoftverfrissítésekhez. A fejlesztők életének megkönnyítése érdekében vezették be a "snapcraft" névre keresztelt alkalmazást. Ennek köszönhetően a forrás- és a deb-fájl meglétével igencsak leegyszerűsödik a csomagkészítés. Aminek köszönhetőn a 16.04-et használó felhasználók évekig élvezhetik a stabil alapot, de mégis telepíthetik a legfrissebb alkalmazásokat is.

Az új biztonsági megoldások a terjesztést is könnyebbé teszik a különböző Ubuntu verziók között, ugyanis a snap csomagok teljesen el vannak izolálva a rendszer többi részétől. A felhasználók anélkül telepíthetnek alkalmazásokat, hogy aggódniuk kellene, hogy az milyen kihatással lesz a rendszerre, illetve a többi alkalmazásra. Emellett a fejlesztőknek is könnyebb dolguk van, hiszen eldönthetik, hogy milyen külső függőségeket csomagolnak az alkalmazásuk mellé.

A snap egy fontos mérföldkő a Canonical azon törekvésében, hogy elhozza a konvergenciát a különböző eszközökhöz. Először az IoT eszközökhöz készült Ubuntu Core-ban találkozhattunk vele, most már viszont az asztali változatban is élvezhetjük minden előnyét, illetve a nemrég kiadott első hivatalos Ubuntu tablet is, mely egy külső kijelzőre kötve egy teljes értékű PC-vé változik, erre a technológiára épít.

További nagy újdonság, hogy ebben a kiadásban debütál az LXC konténerekhez készített hypervisor, az LXD. Mely technológiák egyes mérések szerint 14-szer gyorsabb megoldást jelentenek a korábbi, hagyományos virtualizációkhoz képest. Az LXD a nemrég megjelent LXC 2.0 része, mely konténeres virtualizáció számos PAAS megoldásra építő cég alapja. A Canonical vezeti az LXC fejlesztését már évek óta, de a 2.0-ás verzióhoz több mint 80 cég járult hozzá.

A legutóbbi OpenStack felmérésből kiderült, hogy az OpenStackes megoldásokkal publikus, illetve privát felhőket építő cégek nagyrészt az Ubuntut választják operációs rendszenek.

"Az OpenStack és az LXD kombinációja egy teljesítményben és felépítésben verhetetlen megoldást biztosít a felhő alapú fejlesztéshez." - nyilatkozta Mark Baker, a Canonical OpenStackkért felelős termékmenedzsere.

Az LXD használata az OpenStackhez lehetővé teszi rengeteg munkafolyamat futtatását sokkal kisebb késleltetéssel, mint a piacon elérhető más felhő infrastruktúra-megoldások esetén. Ez számos előnnyel jár olyan cégeknek, akik időérzékeny folyamatokkal dolgoznak, mint például a telekommunikációs hálózatfunkciók virtualizációja, a valós idejű pénzügyi tranzakciók elemzése vagy a médiakódolás és streamelés.

Az új kiadásban érhető el először támogatottan a ZFS kötetkezelő és fájlrendszer Linuxra optimalizált változata, elhozva a pillanatfelvétel készítést, a copy-on-write klónozást, az adatsérülés elleni folyamatos integritás-ellenőrzést, az automatikus fájlrendszerjavítást és az adattömörítést. A ZFS-on-Linux egy stabil fájlrendszer, amely a Sun Microsystems munkáján alapul és nagyjából egy évtizede érhető el szabad licenc alatt. Több cég is használja már mind a felhő körüli, mind a konténerekkel kapcsolatos fejlesztéseknél.

A tárolási témánál maradva, szintén a 16.04-es kiadás hozza el a CephFS-t, egy elosztott fájlrendszert, amely ideális választás a nagy-skálázódású vállalatoknak.

Az Ubuntu 16.04 LTS egy közös platformot jelent a felhőalapú és a konténeres fejlesztésekhez, eszközök széles skáláján át, úgymint a beágyazott ARM rendszerek, például a RaspberryPi, a szabványos 32, illetve 64 bites Intel/AMD szerverek és a legerősebb IBM Z, LinuxONE vagy POWER8 rendszerek.

Az Ubuntu 16.04 LTS letölthető a hivatalos (http://ubuntu.com/download), illetve a magyar közösségi (http://ubuntu.hu/letoltes) oldalról.

Hirdetés

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.