Hirdetés

Nyerő kombináció – nyitottság és automatizáció

|

A Fujitsu MetaArc digitális üzleti platformjának egyik kulcseleme, az OpenStack-alapú K5 nyilvános felhőszolgáltatás a világszintű kiterjesztés jegyében Nagy-Britannia után hamarosan Európa több országában is elérhető lesz. A tavaly ősszel bejelentett, moduláris felépítésű platform több eleme korábban is megtalálható volt a Fujitsu palettáján, körük azonban folyamatosan bővül. Réger József, a Fujitsu technológiai igazgatója nyilatkozott lapunknak.

Hirdetés

Réger Józsefet, a Fujitsu technológiai igazgatóját a friss fejlesztésekről, a digitális átalakulás támogatásáról, a folyamat nehézségeiről és lehetőségeiről kérdeztük budapesti látogatásakor.

Computerworld: Melyek a MetaArc legújabb komponensei, különös tekintettel a dolgok internetével (IoT) és a mesterséges intelligenciával (AI) összefüggő képességekre?

Réger József: MetaArc digitális üzleti platformunk átfogó termékcsaládot jelöl, amelyben különféle üzleti helyzetekre megoldást adó szoftvertermékek és szolgáltatások kapnak helyet, a Fujitsu saját fejlesztései mellett partnercégek kínálatából is. Mindegyikük elérhető K5 nyilvános felhőnkben, de házon belül is bevezethetők és hibrid modellben ugyancsak használhatók. Minthogy a K5-öt az OpenStack nyílt forráskódú technológiára építettük, a MetaArc moduljai más, nyilvánosfelhő-infrastruktúrákon szintén futtathatók, bár támogatásukat azokra - a platform összetett felépítése miatt - egyelőre nem terjesztettük ki.

A K5-öt ügyfeleink IaaS szolgáltatásként használhatják, amelyen igény szerint további infrastruktúra-komponenseket, adatbázisokat és üzleti alkalmazásokat vezethetnek be, lépésről lépésre előrehaladva a PaaS és az SaaS szolgáltatások használatában. Olyan MetaArc modulok közül választhatnak, amelyek többek között a dolgok internetéről begyűjtött nagy adathalmazok kezelését és gyors elemzését, illetve a tanuló algoritmusok alkalmazását könnyítik meg.

Utóbbi AI-modul egyelőre Japánban érhető el, a korábbiakhoz hasonlóan ezt a technológiát is több hullámban terjesztjük majd ki más piacokra. Európában júliusban, elsőként Nagy-Britanniában jelentünk meg a K5-tel, és nyilvános felhőszolgáltatásunkkal hamarosan Finnországban, Németországban és Spanyolországban lépünk piacra. A K5-höz azonban a környező országokban működő szervezetek ugyancsak hozzáférhetnek, Spanyolországból például francia ügyfeleinket, Németországból az ausztriai és más, szomszédos országokbeli vállalatokat, Finnországból pedig a skandináv államokat tudjuk kiszolgálni.

 

CW: A MetaArc moduljaiból felépített iparági csomagokat is készít a Fujitsu. Mondana néhány példát ezekre a vertikális megoldásokra?

RJ: A közelmúltban bejelentett REA (retail engagement analytics) megoldásunk az egyik legjobb példa erre, de kínálunk még vertikális megoldásokat a retail management területén, valamint gépgyártó vállalatoknak is. Ezek mindegyike a dolgok internetére épül, és a különböző adatforrásokból - szenzorokról, folyamatokból, tranzakciókból, ügyfél-aktivitásból, a szezonalitást befolyásoló tényezők változásának előrejelzéséből stb. - gyűjtött adatok sokrétű és gyors elemzésével segítik az optimalizálást és a tervezést. Egyik legújabb iparági fejlesztésünk a közlekedés, a forgalomirányítás számára készült, hamarosan elérhető lesz Nagy-Britanniában működő K5 adatközpontunkból.

A leggyorsabb fejlődést egyébként az IaaS és az SaaS szolgáltatások terén látjuk. Az iparág viszonylag lassabban halad a technológiai szempontból összetettebb problémát felvető PaaS szolgáltatások, a migrációs, integrációs, felhőszolgáltatás- és API-menedzsmentképességek területén, ezért fejlesztésükre mi is nagyobb hangsúlyt fektetünk.

CW: Iparágakról szólva, a magyar gazdaság teljesítményét nagymértékben befolyásolja az autóipar, amely gyors digitális átalakuláson megy keresztül. A Tesla már kilátásba helyezte, hogy száz százalékban automatizált gyárat épít, amelyben kizárólag robotok készítik majd a járműveket. Hogyan segíthet a Fujitsu Magyarországnak és az ide települt autógyáraknak, hogy az Ipar 4.0 munkahelyek megszűnése helyett nagyobb értékteremtéshez segítse mindkét felet? Egyáltalán mennyiben múlik ez a technológián?

RJ: Elsősorban nem technológiai kérdés, hogy mit hoz ki egy vállalat vagy egy gazdaság az negyedik ipari forradalomból, de a technológia is fontos. Számítanak például a szenzorok. Említette a Teslát, amelynek Autopilot üzemmódban haladó autója idén halálos kimenetelű balesetet okozott. A Fujitsu olyan, 79 GHz-es hullámhosszon működő radartechnológiát fejlesztett ki, amely nagyságrenddel növeli a távolságérzékelés felbontását, a vezetőtámogató rendszerek és az önvezető autók megbízhatóságát. De a legjobb, univerzális szenzor a kamera, amely nagyon sok alkalmazásban felhasználható. Ráadásul nincs szükség mindig nagy felbontású videóra, sőt a kamerát sem kell feltétlenül a járművekbe építeni, mivel azok már ott vannak a közterületeken. A hangsúly a videojelek valós idejű elemzésén, minták és anomáliák azonosításán, és a mindebből következtetéseket levonó tanuló algoritmusokon van, amelyek által rengeteg információ nyerhető ki és hasznosítható, a közlekedésen túl más területeken is. Mindehhez számos megoldást kínálunk MetaArc platformunkon, a K5 felhőben.

Sokkal bonyolultabb ennél a digitális átalakulás üzleti vetülete. Az autógyártók ugyanis kevéssé érdeklődnek az IT-cégek megoldásai iránt, mert a hálózatba kapcsolt okosautókba és önvezető járművekbe épített technológiákat maguk fejlesztenék ki. Egyrészt azon megfontolásból, hogy az egy kézből származó megoldás jobban integrált és biztonságosabb, másrészt gondolniuk kell a jövőjükre. Az elektromos autók túlsúlyba kerülésével ugyanis nagyrészt értékét veszíti majd a tudás, amelyet az autógyártók a hagyományos meghajtású járművek tervezése és gyártása terén felhalmoztak. A szoftverfejlesztés válik az értékteremtés területévé, ha azt is kiadnák a kezükből, kisemmiznék magukat. Önállósági törekvéseiket példázza, hogy az Audi, a BMW és a Daimler közösen megvette a Nokiától a Here térkép-technológiát, hogy ne kelljen valami hasonlót a Google-től vagy más szolgáltatótól licencelniük.

Az IT-cégek ugyanakkor óriási előnnyel bírnak a biztonságosabb szoftverek fejlesztésében és karbantartásában, a kód integritásának megőrzésében. Úgy gondolom ezért, hogy az érvek az együttműködés mellett szólnak, bár a nagy találkozások egyelőre még váratnak magukra.

CW: Autóiparról beszélve az önvezető autókkal kapcsolatos vélemények nagyon eltérőek. Egyesek szerint még az évtized vége előtt megjelennek a közúti forgalomban, mások, például a BMW szerint ez csak jóval későbbre várható, míg a Ferrari egyenesen kijelentette, hogy sohasem fog önvezető autókat készíteni. Lakossági felmérések azt mutatják, hogy a többséget egyelőre nem hozza lázba a koncepció, illetve nem érezné magát biztonságban egy ilyen járműben. Milyennek látja az önvezető autók jövőjét?

RJ: Meggyőződésem, hogy a Ferrari idővel változtatni fog mostani álláspontján, és igény szerint bekapcsolható funkcióként beépíti majd modelljeibe az önvezetés funkcióját. Kezdetleges formában a szükséges szenzor- és szoftvertechnológiák már megtalálhatók több gyártó autóiban - önállóan tartják a követési távolságot, autópályán, bizonyos sebességhatár alatt átveszik a kormányzást, segítenek a parkolásnál stb. -, de arról még sokáig vitatkozni fogunk, hogy hol ér véget a vezetőtámogatás, és hol kezdődik az igazi önvezetés. Ráadásul az önvezető gépjárművek közúti forgalomba bocsátásához szükséges törvényi szabályozás kialakítása jóval lemaradt a technológiai fejlesztések mögött. Véleményem szerint ezért az évtized vége túl közeli időpont, az önvezető személyautók elterjedése előtt inkább tízéves időhorizontot látok. Egy évtized alatt biztosan eljut az iparág oda, hogy az önvezető autók a közúti forgalomban adódó helyzetekben már jobb döntéseket fognak hozni, mint a gépkocsivezetésben nem jeleskedő emberek, további tíz év múltán pedig a legjobb sofőrök képességeit is felülmúlhatják.

Ipari alkalmazások kontrollált környezetében, a logisztika, a szállítmányozás területén azonban az önvezető járművek ennél sokkal gyorsabban fognak teret hódítani. Nem véletlen, hogy a Mercedes előbb fejlesztett önvezető teherautót, mint személygépkocsit. A teherautósofőröknek a kormánykerék mögött töltött meghatározott óraszám után kötelezően pihenőt kell tartaniuk, ezért üzleti szempontból óriási jelentőséggel bír majd, ha az önvezetés funkciójával az állásidő részben vagy teljesen kiváltható lesz.

CW: A kiterjesztett valóság és a virtuális valóság két olyan technológia, amely szintén a figyelem középpontjába került. A Fujitsu milyen K+F projekteken dolgozik, keresi-e például annak lehetőségét, hogy az AR- és a VR-technológiát üzleti és ipari környezetben alkalmazza?

RJ: Ipari alkalmazásokban, legalábbis a technológia mai fejlettségi szintjén, az AR-megoldások életképesek, és ilyeneket mi is fejlesztünk, többek között gépek karbantartásához és javításához, ipari berendezések kezeléséhez. A közelmúltban egy nagyváros vízművénél vezettünk be AR-alkalmazást a közműhálózat felügyeletének és karbantartásának támogatására. Az alkalmazottak által viselt AR-szemüvegbe épített szenzorok folyamatosan adatokat továbbítanak a felhőbe, ahol a háttérrendszerek azokat valós időben kiértékelik, és automatikusan a kontextusnak megfelelő, releváns információkat jelenítenek meg a felhasználók látómezőjében.

CW: Visszatérve a K5-höz, az IDC felmérései szerint a vállalatok a mi régiónkban is releváns platformként tekintenek a felhőre, amikor új projekteket terveznek. Ma már nem a felhő biztonságossága aggasztja őket, leginkább az integráció nehézségeitől tartanak, illetve attól, hogy a szolgáltató magához fogja láncolni őket. A Fujitsu el tudja oszlatni ezeket a félelmeket az OpenStack alapú K5-tel?

RJ: A K5 nyitottságának legfőbb biztosítéka az OpenStack technológia. Az OpenStack-disztribúciók között persze vannak eltérések, de ha a vállalat szolgáltatót váltana, akkor egy hozzáértő IT-csapattal ezt egy-két hónap leforgása alatt megteheti. Házon belül leteszteltük, és informatikusaink kellemes meglepetéssel tapasztalták, hogy a disztribúcióváltás könnyebben ment, mint várták.

Az Egyesült Királyságban több ügyfelünk IaaS-ként használja a K5-öt, de már most van közöttük olyan szervezet, amely saját, egyedi fejlesztésű alkalmazásait viszi nyilvános felhőnkbe. Nagyon fontosnak tartjuk ezt a nyitottságot, és messzemenően támogatjuk a házon belül fejlesztő, illetve független szoftverfejlesztő cégek alkalmazásait használó vállalatokat a migrációban és integrációban. A korábban felvásárolt UForge technológiával majdnem teljes mértékben automatizálni tudjuk a házon belüli adatközpontokban működő alkalmazások K5-be vitelét.

A MetaArc adminisztrációs rétegében olyan csatolófelületeket alakítottunk ki, amelyeken keresztül a más felhőkben futó szolgáltatások - például a Microsoft Office 365, a Salesforce - egyaránt integrálhatók a K5-re épülő, digitális üzleti platformunkba, és azzal együtt egységes felhőalapú rendszerként menedzselhetők.

Mindez ráfordítást igényel a vállalat részéről, és a korábbi, rendszerintegrátori modellhez hasonlóan külső tanácsadók bevonását teheti szükségessé. A feladatok többségét azonban ma már automatizálni tudjuk, ami mindenképpen megkönnyíti a szervezetek digitális átalakítását.

Ügyfélszolgálati változás!
--
Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.