Hirdetés
. Hirdetés

ELTE - Nyitott ablak az ipar felé

|

Egyre több helyen folyik az egyetemeken felhalmozott tudás átültetése a gyakorlatba. Három ipari szereplő ezúttal pénzügyi, egészségügyi és ipar 4.0 alkalmazások kialakításába kapcsolódott be az ELTE-n. A szolgáltatásportfólió rövidesen nyilvánosságra kerül.

Hirdetés

Az ELTE Szoftver- és Adatintenzív Szolgáltatások Kompetencia Központja (KK) az NKFI Alap támogatásával, ipari partnerek bevonásával, az üzleti hasznosítás lehetőségeit szem előtt tartva fejleszt professzionális szoftvertechnológiai és nagy adatokat kezelni képes, mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat, valamint kutatási infrastruktúrát. Az E-Group Zrt.-vel, a MedisoKft.-vel és a Data-Press Kft.-vel alkotott konzorcium három kiemelt szolgáltatási területre, a pénzügyre, az egészségügyre és az ipar 4.0-ra fókuszál. A több mint 1,8 milliárd forinttal támogatott projekt utolsó, negyedik évéhez közeledik. Vajon hol tartanak a munkában, és hogyan képzelik el a jövőt? Kérdéseinkre Dr. Kovács Attila, az ELTE Informatikai Kar egyetemi tanára, a KK igazgatója válaszol.

Kovács Attila: A projektmenedzsment szempontjából időarányosan haladunk. Biztos vagyok benne, hogy minden szakmai vállalásunkat teljesíteni tudjuk a megadott határidőig. A projektnek azonban egy része infrastrukturális beruházás, ami a gyakorlatban épületfelújítást, eszközbeszerzést jelent. A KK égisze alatt olyan munkateret alakítunk ki, ahol a jelenlegi és jövőbeli ipari partnereinkkel tudunk együtt dolgozni. Sajnos az infrastrukturális beruházása Covid és egyéb okok miatt a vártnál lassabban halad. A beruházás részeként új eszközöket is beszereztünk. Kiemelendő a fejlesztéseket támogató ipari hegesztőrobot, a teljes régióban egyedülálló szélcsatorna, valamint a kutatásokat támogató, nagy kapacitású számításokra és adattudományi kutatásokra alkalmas szerver-infrastruktúra. Mindezek ékes bizonyítékai, hogy karunk egyre több figyelmet szentel az ipari kapcsolatoknak. Fontos feladataink egyike, hogy képesek legyünk képzésünk és kutatásaink eredményeit szolgáltatási portfólióban értékesíteni. A KK erre fókuszál.

Computerworld: Milyen a munkamegosztás az ELTE és a konzorcium ipari partnerei között?
Kovács Attila: A konzorciumban a partnerekkel szerves egységben dolgozunk. Szolgáltatásainkat majd egyként kínáljuk. Az egyetem feladata, hogy a későbbiekben olyan területeken is bővítse a kompetenciákat, amelyek most még nincsenek benne ebben a szerveződésben, de rövid, illetve középtávon nagy jelentőséggel bírnak. Ha például egy vállalatnak vagy az államnak agrárinformatikai adattárházat kell építeni, akkor - ipari partnerünkkel karöltve - ezt meg tudjuk valósítani, hiszen együtt értünk el olyan eredményeket, amelyekre alapozhatunk.

CW: A konzorciumban résztvevő ipari partnereikkel a támogatott projekt befejezése után is folytatják az együttműködést?
Kovács Attila: Egyrészt kötelezettségünk, hogy a támogatott futamidő lejárta után is fenntartsuk a kialakított szolgáltatási portfóliót, másrészt minden partner érdekelt is benne, hogy ameddig csak lehet, együtt dolgozzunk. Mindkét oldal látja benne a win-win helyzetet. Egy ilyen típusú együttműködés kölcsönösen sok előnnyel jár mind az egyetemnek, mind az iparnak. A Mediso Kft.-vel egyébként már jóval a pályázat megnyerése előtt elkezdődött a munka. Van tehát közös múltunk, amire a jövőben is építhetünk.

CW: Az említett három vállalaton kívül vannak más ipari partnereik is?
Kovács Attila: Magában a konzorciumban jelenleg nincsenek, de a bővítés folyamatban van. Már tárgyalunk új ipari partnerrel, aki azonban a futó projekten belül nem részesülhet az NKFI Alap támogatásából. Mégis van jelentkező, hiszen érdeke a velünk való együttműködés.

CW: Az egyetem részéről hallgatók is részt vesznek a KK munkájában?
Kovács Attila: A doktori hallgatók igen. A támogatás elsősorban a kutatóknak szól, a reguláris hallgatók tehát - elméletben legalábbis - nem kapcsolódhatnak be. Az ipari partnerekkel együttműködve azonban üzemeltetünk az Informatikai Karon olyan laborokat, ahol bevonhatjuk a hallgatókat a kutatásokba. Tehát hallgatók is részt vesznek a KK munkájában, nem is kis létszámban, de finanszírozásuk - ösztöndíjuk - nem a pályázat büdzséjéből, hanem az ipari partnereink által finanszírozott laborokon keresztül történik.

Hirdetés

CW: A projektbe bekapcsolódó egyetemi oktatók, kutatók a napi munkájuk mellett vesznek részt a KK tevékenységében, vagy a futamidő alatt csak a KK-ban dolgoznak?
Kovács Attila: Mindkettőre van példa. A magam részéről arra törekszem, hogy a kollégák valamilyen arányban maradjanak a reguláris képzés keretein belül is. A legjellemzőbb, hogy az érintettek munkaidejük 50-60 százalékában a KK-ban dolgoznak, a maradék idejükben pedig a tanszékükön látják el hagyományos egyetemi feladataikat. Nem tehetjük meg, hogy minden munkatársat 100 százalékig bevonunk a KK kutatásaiba, hiszen akkor nem maradna elég oktatónk. A kar elemi érdeke, hogy összhangot teremtsen az oktatás és a kutatás között. Annál is inkább fontos ez, mert a hallgatókat a reguláris órákon lehet a legjobban megszólítani. Ott láthatják, hogy milyen érdekes témák, milyen kihívások vannak az IT-ben. Nem szabad tehát éket verni az oktatás és a kutatás közé azáltal, hogy bizonyos kollégákat az egyik, másokat a másik oldalra állítunk. Az vezet a legjobb eredményre, ha a kollégák a KK-ban kutatói munkát végeznek, miközben tanítanak a tanszékükön.

CW: Van már konkrét érdeklődés a KK-ban folyó fejlesztések nyomán létrejövő termékek iránt?
Kovács Attila: Mostanra jutottunk el oda, hogy van kínálható szolgáltatás-portfóliónk, amit már feltehetünk a honlapunkra. Fél éven belül láthatóvá válik a kar ablakán keresztül, hogy mit kínálunk az ipar számára. Eddig építkeztünk, most kezdjük el a láttatást, a marketing tervezését, és rövidesen elkezdhetünk úgymond az eladással foglalkozni. Elérhetőségünk: https://kk.inf.elte.hu

CW: A marketingben, az értékesítésben az ipari partnereké lesz a főszerep, nem?
Kovács Attila: Igen, ők ebben nagy segítséget tudnak nekünk adni, de azért a marketing feladatokat is közösen látjuk el. Annál is inkább, mert az egyetemet nagy figyelemmel monitorozza az ipar. A cégek látni akarják, hogy mit tudnak hasznosítani az egyetemen felhalmozott tudásból. Egyébként nem kizárólag szolgáltatási portfólióban gondolkozunk, hanem esetleg képzéseket is kínálunk majd az iparnak. Nem hagyományos, akkreditált egyetemi kurzusokról van szó, hanem valamilyen szűkebb területet érintő, rövidebb távú, kisebb létszámú, tanácsadás jellegű képzésről, olyan témákban, amelyekre az iparnak nagy szüksége van. Ez is fontos szempont lesz a jövőben. Az ilyen típusú képzések hátterének kidolgozása folyamatban van.

CW: Az eddigiek alapján vannak-e olyan tanulságok, hogy valamit másképpen csinálnának, ha most kezdenék el a projektet?
Kovács Attila: Három év alatt nyilván sokat tapasztal és tanul az ember. Bizonyára vannak olyan, jellemzően menedzsment jellegű kihívások, amelyeket most már jobban tudnánk kezelni, mint kezdetben. Az ilyen méretű, projekt jellegű ipari együttműködés nem mindennapos a karon. A menedzsment és szervezeti kereteket nekünk kellett kialakítani. Szakmai szempontból azonban nem látok korrigálnivalót, pontosan követtük a terveinket. Jó a szolgáltatásportfólió-választás, nem változtatnék rajta. A partnerekkel való együttműködés kifogástalan, példaértékű.

CW: Mi lesz a Kompetencia Központ sorsa, ha befejeződik a támogatott projekt?
Kovács Attila: Jó hír, hogy a kar vezetése teljes mellszélességgel kiáll amellett, hogy a KK-t minél hosszabb ideig, mondhatni "forever" tartsuk meg. Azt szeretnénk, hogy a KK legyen az ablakunk az ipar felé. Itt jelenik majd meg minden, amit a szolgáltatás-portfóliónkból kifelé szeretnénk láttatni magunkról. Tehát a KK-ból kiindulva egyfajta ökoszisztémát szeretnénk építeni, az ipari és piaci partnereinkkel együttműködve. Megpróbálunk kooperálni más kompetencia központokkal is, akár az ELTE-n belül, akár más egyetemeken. Minden KK más-más területre szakosodik, a szinergiákból sok jó dolog születhet. Ezt a törekvésünket már elkezdtük megvalósítani, a projektből hátralévő egy év alatt már eredményekre számítunk. Távlati tervünk, hogy Európa más országaiban is keresünk kompetencia központokat, amelyekkel együtt tudunk majd működni. Az építkezés tehát folyik, hosszú távon gondolkozunk.

Fő eredmények

• Döntéstámogató alkalmazás speciális gépipari monitoring rendszerhez. A kidolgozott módszer a szenzorinformációk alapján mesterséges intelligencia algoritmusok segítségével felismeri az ipari berendezések különböző üzemállapotait, amelyekből következtetni lehet a rendszer jövőbeli viselkedésére.
• Innovatív megoldás arra, hogy miként lehet egy nagy méretű, monolitikus szoftveralkalmazást modularizálni oly módon, hogy a vállalat számára a fejlesztési ágon nem érzékelhető változás, nincs szükség egy "régi" és egy "új" ágra. Az eljárás nem doménspecifikus, a módszer hasonló problémákkal küszködő vállalatok számára is alkalmazható.
• Nyílt forráskódú keretrendszer teszttervezés-automatizáláshoz. A teszttervezésen belül a világon elsőként létrehozott módszer alkalmas a szoftverek határértékhibáinak teljes bizonyossággal történő hatékony felderítésére, ami a biztonságkritikus rendszerekben kiemelten fontos.
• A nukleáris medicina alkalmazási területei közül olyan módszereket dolgoztak ki, amelyek a mozgáskorrekció és reorientáció hatékony megvalósításához képesek konzisztensen megbízható kvantitatív mennyiségek származtatására SPECT szív bal kamrai felvételekből. Ehhez speciális optimalizációs és mesterséges intelligencia metódusokat fejlesztettek.
• A biztonság növelése érdekében a mozgó alkatrészeket tartalmazó orvosi képalkotó eszközök fejlesztésének támogatásához szimulátor létrehozása.
• Az üzleti intelligencia támogatásához az elkülönítetten kezelt, érzékeny adatok közös hasznosítása érdekében gépi tanulási algoritmusok, biztonságot megőrző protokollok kidolgozása (federált tanulás). A folyamatosan bővülő adatvagyon hasznosításának támogatása adatintegrációs, adattárolási, adat-analitikai és döntéstámogató szolgáltatásokkal.
• Biztonsági vonatkozásokban a klasszikus kriptográfiáról a "quantum-safe" ("post-quantum") kriptográfiára való átállás, a hiteles GNSS ("geolocation" és "date-time") felhasználási lehetőségek és a digitális jegybankpénz (CBDC) adaptálási lehetőségeinek vizsgálata.
• A közép-európai régióban egyedülálló szélcsatorna kialakítása, amely jegesedési folyamatok modellezésére is alkalmas a vízcseppek hideg levegőbe történő befecskendezésével; egy COORD 3 UNIVERSAL portálos felépítésű koordináta mérőgép, ami a technológia legújabb generációját képviseli, valamint egy hattengelyes Yaskawa ipari hegesztő-robotcella, aminek a segítségével a hegesztett kötésben részt vevő anyagok szövetszerkezet-alakulását lehet vizsgálni.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.