A tavalyi év során a nyilvános és privát piacokon is nagyot estek a vállalati értékeltségek a technológiai szektorokban. Az a cég, amely friss tőkéért folyamodott, jellemzően a korábbinál alacsonyabb részvényár mellett talált befektetőt.
Az egyik legnagyobb privát hitelező, a Silicon Valley Bank bedőlésével a hitelek is drágábbá váltak. Eddig, akinek szüksége volt rá, hitellel tudta fedezni szükségleteit, miközben megtartotta legutóbbi értékeltségét. Ez már kevésbé elérhető opció.
Mivel a makrogazdasági környezet javulása egy fokozatos folyamat lesz, így a piaci szereplőknek hozzá kell szokniuk az új status quóhoz. Egyre többen kezdenek megbarátkozni ezzel a gondolattal, és nyitnak újra a tőzsdére lépés felé.
Újratervezés szükséges
Egyes fintech cégek már korábban elköteleződtek a tőzsdék mellett. Többen is megállapodást kötöttek úgynevezett speciális rendeltetésű akvizíciós vállalatokkal (SPAC). Az ilyen ügyletek keretein belül egy fedőcég lép először tőzsdére, óriási pénzösszeget felhalmozva. Később a fedőcég összeolvad egy másik, értékes tevékenységet folytató céggel, amelynek a részvényei azonnal nyilvánosan kereskedhetővé válnak.
Pár éve óriási népszerűségnek örvendett ez a megoldás, rengeteg cég lépett a nyilvánosságba ezen az úton. Fintech berkekből így tett két amerikai neobank, a Dave és a MoneyLion is. Az utóbbi időben azonban a piaci kihűlésével a SPAC-ügyletek is sorra dőlnek be.
Az Acorns, a Circle és az eToro is visszamondta korábbi egyezségeit - így egy vagyonkezelő alkalmazás, egy kriptovaluta-szolgáltató és egy online bróker felület részvényeivel lett szegényebb a piac. Vélhetően azonban jól döntöttek, hiszen vállalataik értéke a töredékére is zuhanhatott volna, ha idén lépnek tőzsdére. Most van idejük újratervezni és megfontoltan cselekedni.
A legnagyobb durranásra még várhatunk
Év elején szó volt arról, hogy a Stripe fizetési szolgáltató még decemberig megtartja nyilvános tőzsdei bevezetését. A világ legértékesebb privát fintech cége lehetőséget akart adni munkavállalóinak, hogy el tudják adni juttatásként kapott részvényeiket valamilyen ügylet keretein belül.
Végül sikerült a privát piacon megoldást találni. A Stripe saját értéke rovására 6,5 milliárd dollárnyi részvényt adott el főleg kockázati tőke vállalatoknak, melyek között munkavállalói papírokat is értékesített. A tőzsdei bevezetés így várhat. Az eset azonban rávilágít egy problémára. A startup világban gyakori, juttatásként megszerezhető részvényeket a munkavállalók egyszer majd el akarják adni. A Stripe-nál is kialakult idén egy kényszerhelyzet, másoknál is bármikor előfordulhat.
Kikkel számolhatunk a közeljövőben?
Az Egyesült Királyság első neobankja szeretne az ország első tőzsdén jegyzett neobankja is lenni. Az Atom Bank áll legközelebb ahhoz, hogy tőzsdére lépjen a sok helyi digitális szolgáltató közül. A vezérigazgató már több nyilatkozatában is elmondta, hogy egyik fő céljuk a bank olyan szinte emelése, amely lehetővé teszi a nyilvános részvénykibocsátást.
Az Atom Banket akár a Monzo is követheti. Két éve még veszélyben volt a neobank működése, azóta viszont nagyot fordult vele a világ. A bevételek növekednek, a veszteségek csökkennek - mi több, idén már nem elképzelhetetlen egy teljesen nyereséges év sem. A felfutást egy tőzsdei bevezetés koronázhatja meg.
Egy időben a Chime és a Klarna kapcsán is lehetett híreket hallani egy esetleges tőzsdei nyitásról. De a világszerte ismert nevek mellett olyan játékosokat is érdemes megemlíteni, mint a Nium, a YieldStreet vagy a Credit Sesame.
A Peak kutató és tanácsadó csapata minden hónapban átfogó körképet készít a fintech világ mozzanatairól, azok bankszektorra, biztosítókra, IT szektorra és kormányzati szervekre gyakorolt hatásairól. A tanulmányokban részletesen foglalkozunk a nemzetközi fintech fejleményekkel, amelyeket a lehetőségek és a fenyegetések szempontjából is elemzünk. A teljes körképpel, vagy annak egyes elemeivel kapcsolatban felmerülő kérdéseket a science@peakfs.io emailcímre várjuk.
