Hirdetés
. Hirdetés

Nő a mérnökök súlya a gazdaságban

|

Egyre nehezebb helyzetben vannak a "vegytiszta" mérnökök, ugyanakkor azok, akik fogékonyak az új dolgok, az informatika, a digitalizáció, a különféle határterületek iránt, kedvükre válogathatnak az állások között.

Hirdetés

Az automatizáció, a robottechnológia, a digitalizáció, a big data, a mesterséges intelligencia, a felhőalapú megoldások, a megújuló energetikai fejlesztések, az innovatív infrastruktúrák és az adatfeldolgozás robbanásszerű fellendülése határozza meg az elkövetkező öt évben a gazdaság fejlődésének irányát Magyarországon is - mutat rá az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) és a 20 éves múlttal rendelkező munkaerő-közvetítő vállalat, a Tech People legutóbbi kutatása. A felmérésben 75, száz főnél több műszaki szakembert foglalkoztató gyártó- és termelővállalat felsővezetői vettek részt. A válaszadók egybehangzó véleménye, hogy a jövőben a mérnökök és IT szakértők az eddigieknél hangsúlyosabb szerephez jutnak a gazdaság, az ipar fejlesztésében.

A folyamatosan változó környezetben felértékelődnek a speciális tudással rendelkező mérnökök, mint például a gyártástámogató, az ipari, a folyamat-, az elektromechanikai, a fejlesztő- és tesztmérnökök, a minőségirányítási vagy az automatizálási mérnökök, esetleg az energetikai/környezetvédelmi, valamint az IoT mérnökök.

Hirdetés

Még mindig kevés a gyakorlat a mérnökképzésben

A kutatásból az is kiderül, hogy a nagyvállalatok cégvezetői sem mennyiségében, sem minőségében nem elégedettek a jelenlegi mérnökkínálattal. A válaszadók mintegy 70 százaléka említette, hogy alapvetően kevés a frissen végzett, jó minőségű mérnök, és a demográfia alakulása, valamint a tehetségek külföldre vándorlása eredményeképpen ez a szám egyre kisebb lesz. A helyzet alakulását tovább veszélyezteti a nők alulreprezentáltsága a mérnökképzésben.
Akik végeznek, viszonylag kevés szakmai gyakorlattal rendelkeznek (sokszor a releváns laborgyakorlat is hiányzik), így nincs reális képük az iparról, egy vállalat valódi működéséről, arról, hogy milyen területeken is van szükség mérnökökre. A válaszok szinte mindegyikében fellelhető, hogy az egyetemi képzések túlságosan elméletorientáltak (bár abban többnyire magas színvonalat képviselnek), ezért több ipari tapasztalatra, gyakorlatra (manualitásra) lenne szükség ahhoz, hogy a pályakezdők valóban értéket teremthessenek - már belépésük idején is.

Hiányszakmák - hagyományosak és újak

- Az EJMSZ-szel közösen végzett kutatásunk egyik fő célja, hogy felmérjük a mérnökök felvevőpiacának igényeit. Az eredmény egyértelmű: a tiszta mérnöki szakmák veszítettek piacképességükből, az összlétszámon belül csökken a "vegytiszta" mérnökök aránya. Óriási azonban a kereslet a piacon például a mechatronikai mérnökök iránt, akiknek gépészeti és elektronikai területen is van tudásuk. Iszonyatos hiány van robotizációs mérnökökből, de eddig soha nem látott vákuum tapasztalható a minőségirányítási mérnökökből, amit alapvetően az autóipari standardoknak és az iparban erősödő minőségügyi elvárásoknak való megfelelés eredményezett. Sokkal több informatikai mérnököt, az ipar 4.0-val foglalkozó mérnököt tudna felvenni a piac, de óriási a hiány a MES mérnökökből is (Manufacturing Execution System, gyártás végrehajtási rendszer). Figyelemre méltó azonban, hogy nem csak ezen új területeken hiányoznak a mérnökök. Vannak olyan tradícionális mérnökszakmák, amelyek több évtizede hiányszakmák. Ide tartoznak például a hegesztő-, az olajipari vagy a fröccsöntéssel foglalkozó mérnökök. Természetesen ma már a hagyományos szakterületeken mozgóknak is szükségük van informatikai ismeretekre. Egy mérnök, legyen bármely terület szakértője, nagyon nehezen tud állást kapni alapszintű IT tudás nélkül - mutat rá Berkó Bence, a Tech People szakértője.

A felmérés külön kitért arra, hogy a cégvezetők általánosságban miként látják a mérnökök IT tudásának alakulását. A válaszadók többsége pozitív változást tapasztalt az utóbbi években a pályakezdőknél. - A kutatásban nem kérdeztünk rá, hogy a 25-35 éves tapasztalattal rendelkező mérnökök hogy állnak az informatikai ismeretekkel. Erről tehát most nincsenek friss információink. Az azonban egyértelműen látszik, hogy jó az irány. A frissdiplomásoknál mind az informatikai, mind az idegennyelv-tudás terén pozitív a változás - hangsúlyozza Berkó Bence.

A kutatás másik fontos célja, hogy kezdődjön párbeszéd a mérnökök felvevőpiacának gerincét képező nagyvállalatok és a mérnökképzésben részt vevő oktatási intézmények között. Az EJMSZ több egyetemmel már megkezdte a tárgyalásokat. A stratégiai együttműködési megállapodások célja, hogy országszerte több száz általános- és középiskolában kaphassanak figyelmet, bemutatkozási lehetőséget a műszaki, mérnöki szakmák, illetve a vállalatok által kínált karrierlehetőségek. Az első megállapodás a Miskolci Egyetemmel már megszületett. Az EJMSZ várhatóan még 2021-ben aláírja az együttműködési szerződést egy fővárosi és egy kelet-magyarországi egyetemmel is.

Van, ahol fontos a papír, van, ahol nem

Noha a felmérés nem tért ki rá, a témához kapcsolódóan érdekes kérdés, hogy vajon a piac aszerint is válogat-e, hogy a jelentkező hol, illetve milyen szintű képesítést szerzett. Ez a kérdés főként az informatika területén vetődik fel. Berkó Bence 16 éves fejvadász tapasztalata alapján úgy látja, hogy az egyik végletet azok a szervezetek képviselik, amelyek BSc-diplomával rendelkezőket egyáltalán nem alkalmaznak, de még olyanokat sem vesznek fel, akik az MSc-képzést ugyan már megkezdték, de diplomájukat még nem szerezték meg. Ebbe a körbe jellemzően a kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató szervezetek tartoznak. Számukra fontos, hogy már kezdő mérnökeik is rendelkezzenek tudományos múlttal, esetleg PhD fokozattal. Ezek a szervezetek előszeretettel alkalmaznak programozó matematikusokat is. Itt (is) egyértelműen visszaköszön az a korábbi megállapítás, hogy a "tiszta" mérnökök nem felelnek meg az elvárásoknak.

Természetesen mások az igényei egy nagy árréssel dolgozó, saját termékeket nagy automatizáltsággal előállító, kevés embert alkalmazó cégnek, illetve egy több ezer főt foglalkoztató elektronikai gyárnak. Náluk jellemzően a tudás, a tapasztalat számít, nem a diploma szintje a meghatározó. - Azt látom, hogy a legtöbb esetben, amikor valamilyen specifikus nyelvben programozó munkatársat keresnek, senkit sem érdekel, hogy hol végzett a jelölt, hogy egyáltalán van-e valamilyen papírja. Ha esetleg csak autodidakta módon képezte magát, és rendelkezik néhány éves munkatapasztalattal, akkor is pillanatok alatt elkel a munkaerőpiacon - fogalmaz a Tech People szakértője.

A tudás hatalmas érték

Aktuális kérdés az is, hogy vajon a pályakezdők vagy a sokéves gyakorlattal rendelkező mérnökök a keresettebbek a munkarőpiacon. A kutatás erre ugyan nem tért ki, a fejvadászoknak azonban vannak ilyen irányú információi.

- Úgy látom, hogy a hiányterületeken nagy tapasztalattal rendelkező mérnököknek nincsenek elhelyezkedési gondjaik. Vegyünk például egy 30 éves olajipari tapasztalattal rendelkező szakembert. Meggyőződésem, hogy - hacsak ő maga nem úgy akarja - egyetlen napot sem kell munka nélkül töltenie. A tudás a jelen piaci körülmények között felbecsülhetetlen érték. Természetesen meghatározó, hogy egy-egy cégnek mire, milyen szakértelemre van szüksége. Egyértelmű, hogy a senior mérnököknek és a junioroknak is megvannak a maguk előnyei, és ezek az előnyök jellemzően sehol sem találkoznak. Párhuzamosan futnak. A juniorok könnyen alakíthatóak, nincsenek bennük bemerevedett sémák, szellemi gátló tényezők. Úgy is fogalmazhatunk, hogy jó értelemben véve gátlástalanabbak idősebb kollégáiknál. Ezen kívül sokkal jobban fel vannak készülve a nemzetközi környezetre, jobban beszélnek idegen nyelveket, ráadásul otthonosan mozognak az informatika világában. Ugyanakkor egy senior mérnök 25-30 éves szakirányú tapasztalatának felbecsülhetetlen értéke van a cég számára. Ez semmivel sem pótolható. De: az idősebb generáció tagjai kevésbé beszélnek nyelveket, kevésbé ismerik az informatikai rendszereket, és talán a kulturális változásokra is gyengébben reagálnak, mint fiatalabb kollégáik - mutat rá Berkó Bence.

A seniorok esetében egyébként általában két szcenárió szokott lezajlani a vállalatoknál. Az egyik, amikor a cég egyszerűen nem alkalmaz olyan mérnököt, aki nem tudja használni a munkájához nélkülözhetetlen informatikai eszközöket. A másik, hogy a szóban forgó informatikai rendszereket különböző eszközökkel és módszerekkel felhasználóbaráttá teszik. Ehhez természetesen egyfajta cégkultúrára, illetve olyan árbevételre és árrésre van szükség, ami lehetővé teszi a szükséges változtatásokat. A fejvadász tapasztalata szerint ezek lesznek azok a cégek, amelyek egyszerre meg tudják tartani a senior és a junior munkatársakat is, így a nap végén a piaci verseny nyerteseivé válnak.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.