Hirdetés

Egyetemek a virtuális térben

|

Teljesen új világ jött el az egyetemeken (is), bár az online ismeretszerzés egyes elemeit sok helyen már alkalmazták. Hosszú távon nem képzelhető el, hogy egy mérnököket képző műszaki felsőoktatási intézmény kizárólag távoktatással működjön, de a mostani kényszerű próbát követően minden bizonnyal a teljes felsőoktatásban gyorsabban hódít majd a távoktatás.

Hirdetés

Mindössze tíz napjuk volt a felsőoktatási intézményeknek, hogy megteremtsék a teljes képzésre kiterjedő távoktatás feltételeit. Jóllehet a többség nem a nulláról indult, a koronavírus-járvány embert próbáló feladat elé állította az egyetemek munkatársait. Mivel a különféle online módszerek alapos tesztelésére jellemzően nem volt mód, a hallgatók tömegeinek részvételével zajló éles üzemben, e sorok írása után derül csak ki, hogy az intézmények milyen sikerrel veszik az akadályt. A felkészülésről, az alkalmazott megoldásokról, az online oktatás módszertani elemeiről, a nehézségekről és a továbblépés lehetőségeiről hat fővárosi egyetemet kérdeztünk.

Rugalmas rendszerek, kötelező alapelvek
Közel 5000 hallgató és 400 oktató érintett a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán (VIK) a távoktatás megszervezésében. Március 20-án Charaf Hassan dékán tartott élő prezentációt. Délelőtt Microsoft Teams live meeting formájában zajlott a tájékoztatás, amelyhez több mint 2500 fő csatlakozott. Délután Cisco Webex rendszeren keresztül, három időpontban volt információközlés. A távoktatással kapcsolatos tájékoztatás céljára külön főhírt nyitottak a kar honlapján.

- Szerencsére a VIK oktatói és hallgatói sok megoldást ismernek és alkalmaznak a gyakorlatban is, kezdve a már régóta rendelkezésre álló és letölthető segédanyagoktól az elektronikus prezentációkon át a Videotóriumban elérhető előadásokig. Személyes konzultációkat, feladatbeadást, kisebb meetingeket korábban is szerveztünk elektronikusan. Nem szeretnénk elbízni magunkat, de eddig nem találkoztunk megoldhatatlan vagy annak látszó feladattal. Kihívások természetesen vannak, ezek leginkább ahhoz kötődnek, hogy a mérnök számára fontos a hardver ismerete. A hardverigényes laborok lebonyolítása nehéz feladat, de vannak megoldások, amelyek az eredeti oktatási célokat is kielégítik, fogalmaz Sujbert László oktatási dékánhelyettes.

Hirdetés

Az előadások, gyakorlatok lebonyolítására a Microsoft Teams és a Cisco Webex Training Center megoldásait ajánlják. Ezek videokonferenciák szervezésére adnak lehetőséget, a résztvevők fájlokat, prezentációkat oszthatnak meg. A rendszerek rugalmasak; például kisebb csoportban mindenki szabadon hozzászólhat, ugyanakkor nagy létszámú előadásnál az előadó moderálhatja a vitát.

Nem kötelező ezeket az eszközöket használni, de bizonyos alapelveket előírtak: bármilyen megoldást is választ az oktató, ezeknek meg kell felelnie. A hallgatók valamennyi foglalkozás előtt értesítést kapnak a tantárgy oktatójától a foglalkozás előtt elvégzendő teendőikről (a felkészülésről), a foglalkozás kezdési időpontjáról, az alkalmazott kommunikációs formáról, továbbá a foglalkozás (leginkább a laborok) után elvégzendő teendőkről, valamint azok határidejéről.

Régóta használja már a BME oktatási segédeszközként a Moodle eLearning keretrendszert. Segítségével a tananyagok hozzáférhetősége, a számonkérések, a feladatkezelés, az információközlés és számos oktatásszervezési feladat is lebonyolítható.

Hirdetés

Alapfeltétele a sikeres távoktatásnak, hogy legyen elegendő szerverkapacitás. - Ezzel remélhetőleg nem lesz probléma. A rendszerek működése azonban az egyetemen kívüli infrastruktúra működőképességétől is függ. Mind a közoktatás, mind a felsőoktatás elektronikus kapcsolattartásra tért át, amelynek feltétele a diákok, hallgatók internet-hozzáférése. Szerencsére ez az érintettek többségénél megoldottnak tekinthető, kaptunk azonban már visszajelzéseket olyan diákoktól, akiknél ez akadályba ütközik. A mobilszolgáltatók komoly segítséget tudnak nyújtani a feltételek biztosításában, mutat rá Sujbert László.

A segédanyagok bármikor letölthetők, az élő előadásokat vagy az azokhoz kapcsolódó konzultációkat azonban szigorúan az eredeti órarendi időpontban tartják. Ezzel érik el, hogy ne legyen "ütközés" az egyes tantárgyak között.

A jelenlét ellenőrzését erre az időre felfüggesztették. Egyes laborgyakorlatok teljesítése azonban csak virtuális jelenlét esetén lehetséges.

- Noha az első tapasztalatok alapján bizonyára mindenki igyekszik javítani az először alkalmazott megoldásokon, terveink szerint nem lesz lényeges változás. A szemeszter zárása (kivételesen augusztus 31-ig is tarthat ez a szemeszter) függ attól, hogy meddig tart a veszélyhelyzet. Rugalmasan alkalmazkodunk a körülményekhez, a szorgalmi időszak végét és a vizsgaidőszakot csak a későbbiekben szervezzük meg. Mind az oktatóktól, mind a hallgatóktól partnerséget kérünk, együtt tanuljuk és alakítjuk a digitális oktatás világát, ami természetesen nem pótolhatja a személyes kontaktust, de felszínre hozhat új módszereket, eljárásrendeket. Egy mérnök mindig gondol a kedvezőtlen lehetőségekre, a worst case-re is, de ha sikert akarunk elérni, ne ezeket helyezzük előtérbe, hangsúlyozza az oktatási dékánhelyettes.

Hirdetés

Megsokszorozott szerverkapacitás
Egy évtizede kezdett teret nyerni az ELTE-n a blended learning, azaz a tantermi és digitális eszközöket kombináló oktatás. Napjainkban az ELTE Informatikai Kar (IK) T@T Laborban folynak ezirányú kutatások, amelyekben a jövő informatikatanárai is részt vesznek. Vannak tehát tapasztalataik.

Használatba vettek egy fokozatosan kialakult, több elemből álló, a digitális tanulást segítő modellt. Ennekelemei között szerepel például a Canvas tanulásmenedzsment-rendszer Neptunnal összekötött egyetemi kerete és szabadon felhasználható, tömeges, nyílt, online kurzusokat (MOOC-okat) is üzemeltető rendszere és fejlesztői módszertana.

A veszélyhelyzetben életbe lépett intézkedéscsomagot Turcsányi-Szabó Márta oktatási innovációért felelős dékánhelyettes, a T@T Labor vezetője, az átállás szakmai irányítója tervezte meg.

- A nehézségek elsősorban a munkaerő-piaci helyzetre jellemző kis oktatói létszámból, az oktatók túlterheltségéből fakadtak, habár ők egyre motiváltabbak a digitális oktatási technológiák használata terén. A mostani helyzet egyértelművé tette, hogy az egyetlen lehetséges út a teljes digitális átállás, amely egészen újfajta megközelítést kíván, fogalmaz Horváth Zoltán, az ELTE IK dékánja. - Természetesen mindenki tudja, hogy a technológia nem helyettesítheti az élő oktatást, nem képes kiváltani az oktatók és hallgatók közötti gazdag interakciót. A hétköznapokban nem is ez a célja, hanem az, hogy a tanulási folyamathoz plusz elemet tegyen hozzá, növelje az innovációhoz, a projektmunkához szükséges képességek fejlesztését, bővítse az átadható ismeretek körét, és motiváltabbá tegye a hallgatókat. A jelenlegi körülmények között azonban azért kell bevetnünk ezeket a megoldásokat, hogy az összes órát, az előadásokat és gyakorlatokat is beleértve, online tarthassuk meg.

Hirdetés

Gőzerővel kezdett dolgozni az ELTE Informatikai Kar a meglévő tervek technológiai megvalósításán, és dékáni utasításban írt elő több dolgot. Így például a kurzusok részleteikben követhető kialakítását, adminisztrálását, interaktív feldolgozhatóságát, értékelő visszajelzés lehetővé tételét Canvas és Moodle felületen. Előírták az órák tanrend szerinti folytatását, az előadások virtuális megtartását valós időben, videófolyam segítségével, továbbá interaktív párbeszéd biztosítását. A gyakorlatokat, szemináriumokat, laborgyakorlatokat, projektlaborokat és konzultációkat is valós időben, virtuális platformon, interaktív módon kell megtartani.

Mindehhez támogatásképpen saját, terhelhető OBS streaming rendszert építettek ki, lehetővé tették a meglévő saját doménen lévő Office 365 Teams rendszerében strukturáltan kialakítható kurzuscsoportok létrehozását. A távoktatást többek között azzal támogatják, hogy teljes körű leírást készítettek az eszközök használatáról és a leghatékonyabb módszertan kiválasztásáról.

- Körülbelül egy hónapja kezdtük meg a felkészülést, azóta teszteljük a különféle rendszereket. A szabályozási, tájékoztatási környezet kialakítása már otthoni munkavégzés keretében történt, így mire letelt az egyhetes tavaszi szünet, karunk készen állt az oktatás online folytatására. A tesztidőszakban a próbaórák megtartása zavartalanul zajlott, a tesztek végére megsokszoroztuk a szerverkapacitást. A rendszert úgy építettük fel, hogy probléma esetén tovább legyen méretezhető, mutat rá a dékán.

Előírás az egységes oktatási keretrendszer
Az Óbudai Egyetemen 2014-ben vezették be kötelezően a Moodle oktatási keretrendszert. A 2017-es, legutóbbi tantervi átalakításkor már előírták, hogy minden alapképzési szakon egy alaptárgyat kötelezően, minimum 50 százalékban e-learningben kell tartani. - A 2014-2017-es intervallumban jó néhány kurzus már online futott. Szintén 2014-ben indítottuk el Kárpát-medencei Online Oktatási Centrumunkat (K-MOOC), amelyhez mára 22 hazai és 14 határon túli intézmény csatlakozott. A K-MOOC magyar egyrészt kredittel elismert online oktatási formát biztosít, másrészt egy újabb oktatási formát kínál az élethosszig tartó tanulásra a határokon túli magyarság számára. Mindebből következik, hogy a távoktatás általános bevezetését nem a nulláról kellett kezdenünk. A metodika megvolt, az alaptantárgyaknál már alkalmazott módszereket "csak" ki kell terjesztenünk a többi tárgyra, tájékoztat Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora.

Hirdetés

Az oktatott tárgyak mintegy 20 százaléka teljes mértékben elő volt már készítve a távoktatásra. Valamivel több mint 50 százaléknál részleges online oktatási verziók állnak rendelkezésre. Távoktatásra átállni csak a fennmaradó hányadnál kell.

- Az első tapasztalatok szerint jól vizsgázott a rendszer. A rendelkezésre álló egy hét alatt az oktatók a már meglévő, kötelezően alkalmazandó keretrendszerre építve, szigorú ütemterv szerint, minden kurzusra kialakították az online koncepciót, és elkezdték a tananyag "online-osítását". Azon tárgyaknál, amelyeknél eddig nem alkalmaztak e-learninget, előírtuk, hogy heti bontásban haladjanak a megfelelő online tananyagok elkészítésével, mondja Kovács Levente.

A kiindulópont az volt, hogy az online oktatásban is teljes mértékben tartani kell az eredeti kontaktórás órarendet. Ettől csak a labortárgyaknál lehet eltérni. Az előadások, szemináriumok, gyakorlatok, illetve a projektmunkák (konzultációk, felkészítés szakdolgozatra stb.) a megszokott órarend szerint zajlanak. Más a helyzet a személyes jelenlétet, manuális tevékenységet igénylő labortárgyaknál. Ezeket minden kurzusnál egyedileg vizsgálják meg és értékelik át a tantárgyfelelőssel és szakfelelőssel egyeztetve.

- A részvétel ellenőrzése szempontjából is fontos volt, hogy egységes oktatási keretrendszert használjunk; erre már megvolt a módszertanunk. A számonkérés folyamatát azonban még nem sikerült minden elemében teljesen lefednünk. A már korábban is online oktatott tárgyaknál megvannak a lehetőségek, de a távoktatásba frissen bevont tárgyak online számonkérési rendszerének elemeit még ki kell dolgoznunk. A számonkéréseket, elsősorban a vizsgaidőszak rendjét egy későbbi rendelkezés határozza majd meg, fogalmaz a rektor.

Hirdetés

Arra a kérdésre, hogy mely pontoktól függ a távoktatás sikere, Kovács Levente így válaszolt: - Kulcsfontosságú, hogy elegendő szerverkapacitás/infrastruktúra álljon az egyetem rendelkezésére, és az oktatók pontosan kövessék a meghatározott ütemrendet és elfogadott szempontrendszert. A felkészülés egy hete alatt sikerült újabb nagyteljesítményű eszközzel bővíteni szerverparkunkat. Egyelőre lefedtük az igényeket, jelenlegi kapacitásunkkal meg tudjuk oldani ezt a félévet. Elhúzódó folyamat esetén azonban tovább kell fejlesztenünk infrastruktúránkat. Oktatóink tudása megvan, illetve kellő tapasztalattal rendelkezünk ahhoz, hogy online is biztosítani tudjuk a megfelelő oktatási színvonalat.

Vajon a veszélyhelyzet elmúltával minden visszaáll a megszokott kerékvágásba? A korábbi, mérsékelt tempóban folyik az online oktatás térhódítása, vagy robbanásszerűen terjed majd a távoktatás a felsőoktatásban?

Kovács Levente szerint az már most látszik, hogy az egyetem, ha kényszerűen is, de képes a tantárgyak nagyobb részénél átállni a távoktatásra, és egyre bővebb online oktatási anyagot kínálni a hallgatóknak. Ez jó hír, hiszen a világ a jelenlegi vészhelyzettől függetlenül ebbe az irányba halad. Viszont tény, hogy vannak olyan elemek, például a laborgyakorlatok, amelyekhez elengedhetetlen a személyes jelenlét. - Hosszú távon arra számítok, hogy felgyorsul az egyetemi képzésben az online oktatás térhódítása, de mindig maradnak olyan területek, amelyeket csak a hagyományos formában lehet oktatni. Teljes mértékben távoktatással nem lehet műszaki felsőoktatási intézményt üzemeltetni, hangsúlyozza a rektor.

Átlátható struktúra, hatékony döntések
Jóllehet voltak már meglévő módszertani elemek, a koronavírus olyan krízishelyzetet teremtett, amelyben a kollégáknak másfél hetük volt teljesen online formára átállítani az oktatást, és megteremteni ennek a teljes infrastrukturális keretrendszerét, tájékoztat a Budapesti Corvinus Egyetem. Ez ebben a félévben 1337 tantárgy 3051 kurzusát érintette. A fő kihívás az idő szorítása volt. Módszertani útmutatót készítettek az oktatóknak, amelyben három választható oktatási alternatívát kínáltak fel: a hallgatók önálló vagy egyéni tanulásának támogatása; videófolyam, szinkron és aszinkron videóanyagok alkalmazása; online (e-learning) kurzusok létrehozása. Az útmutató tartalmazza mindhárom oktatási módszer részletes leírását, előnyeit, hátrányait, a kivitelezésükhöz szükséges technikai feltételeket, illetve online rendszereket (például Moodle, Microsoft Teams) és azok elérhetőségét. Mind oktatóik, mind a támogató-szolgáltató területen dolgozó kollégáik számára informatikai segédanyagot is összeállítottak.

Hirdetés

A Corvinus minden munkatársa hozzáfér a Microsoft Office szolgáltatásokhoz, köztük például a Microsoft Teamshez, amelyben konferencia-beszélgetésekre, a dokumentumok egyidejű megosztására van lehetőség.

Minthogy a szerverkapacitást a felkészülési időben nem tudták élesben, nagy terhelés mellett tesztelni, menet közben derül csak ki, bírják-e az egyetem szerverei a megnövekedett terhelést. Egyébként folyamatosan vizsgálják az online oktatási rendszer működését; ha szükségessé válik, módosítanak, korrigálnak.

A Corvinus 2019. július 1. óta alapítványi fenntartású egyetemként működik. Tavaly megszüntették a kari struktúrát, egységesítették a szervezeti rendszert. A képzési portfóliókhoz (alap-, mester-, szakirányú és posztgraduális, valamint doktori képzés) rendelt dékánok felelnek az adott portfólióhoz tartozó összes szak irányításáért. Az átláthatóbb és központosítottabb szervezeti struktúra a koronavírus okozta válsághelyzetben lényegesen meggyorsította és hatékonyabbá tette a döntési folyamatokat, tájékoztatott az egyetem.

A módszertan a siker kulcsa
A Budapesti Metropolitan Egyetemen (METU) Kis Márta, a METU Módszertani Intézetének vezetője dolgozta ki a digitális oktatási módszertan alapjait. E módszertan segítette az oktatók gyors átállását. - Ezért is tudtunk egy nap alatt átállni a távoktatásra, míg a legtöbb egyetemen tíznapos rendkívüli szünet után indultak el vele. - Már az első napon a kurzusok legtöbbjét, több mint kétszáz órát tartottunk meg a hallgatók online részvételével, mondja Papp-Váry Árpád, a METU Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Karának dékánja.

Hirdetés

A tananyagok digitális megosztására évek óta egységesen a CooSpace nevű platformot használják, ez a felület központi szerepet kap az online oktatási módszertanban is. Ezen kívül egyszerűen kezelhető, az oktatás szempontjából praktikus funkciókkal bíró programokat és alkalmazásokat (például Zoom, Skype, Facebook Messenger, Microsoft Teams) javasoltak oktatóiknak, amelyeket saját igényeik szerint egészíthetnek ki további eszközökkel.

- Mindannyian értjük, hogy közösen kell megoldanunk ezt a helyzetet. Az esetleges technikai nehézségekkel kapcsolatban a hallgatók is türelmesek. Ennek ellenére egyes óratípusokkal nehezebb dolgunk van. Jellemzően ilyenek a művészeti képzések, ahol kreatív módon kell újragondolnunk az alkotói feladatokat. Nagy kihívást jelent még a turizmus és vendéglátás szakok gasztronómiai specializációja, ahol az órák eredetileg tankonyhában zajlanak. Most azzal kísérletezünk, hogy a hallgatók a saját konyhájukból jelentkezzenek be. A nagyelőadásokat és elméletibb jellegű kurzusokat értelemszerűen különösebb nehézség nélkül meg lehet tartani az online felületeken, és a szemináriumok jelentős része is megoldható az üzleti és kommunikációs szakjainkon. Jelenleg úgy látjuk, hogy minden kurzust színvonalasan meg tudunk tartani online formában is, fogalmaz Papp-Váry Árpád.

A meglévő keretrendszer, a CooSpace már eddig is alkalmas volt az otthoni tanulásra. Ehhez kapcsoltak most újabb, felhőben futó rendszereket. Így számottevően nem emelkedett sem a szerverkapacitás, sem a sávszélesség-igény. Mivel többen az előadások videós rögzítése mellett döntöttek, nekik is javasolták a felhőalapú tárolást, és azt, hogy a keretrendszerben csak a feltöltött állományokra mutató linkeket helyezzék el.

Az oktatás március 13. óta a korábban érvényes tanrend, illetve órarend alapján, de online felületeken zajlik. A távórák az eredetileg meghirdetett időpontokban, az adott tantárgy CooSpace színterén érhetők el. Az oktatók egyébként minden szükséges tananyagot feltöltenek a CooSpace-re, így azok bármikor hozzáférhetők. A legtöbb tanórára élőben csatlakozhatnak be a hallgatók, többnyire a Zoom segítségével, a tanárok azonban maguk dönthetik el, hogy a rögzített videókat későbbi felhasználásra is feltöltik-e, vagy sem.

Hirdetés

Jelenleg azt tartják prioritásnak, hogy aki szeretne részt venni az órákon, annak legyen erre lehetősége. Elsősorban a végeredményre koncentrálnak: a jelenlét ellenőrzése helyett a kiadott feladat elvégzésével tekintik teljesítettnek az órát.

A METU munkatársai az online oktatás megkezdése előtti héten az intézmény oktatói számára javasolt összes online platformot tesztelték. Ezekhez Hinek Mátyás, a METU Turizmus és Marketing Intézetének vezetője készített szöveges és videós útmutatókat, hogy az eddig ismeretlen eszközök használata is gördülékeny legyen. - Tapasztalataink összességében sokkal kedvezőbbek, mint azt előzetesen vártuk, a rekordidejű átállás jól sikerült. Kiderült, hogy nem a tananyagok digitális megosztása, hanem a módszertan kialakítása volt a siker kulcsa: ennek fókuszában a heti célkitűzés, a feladat megfogalmazása áll, amihez számtalan segédanyagot kell a diákok rendelkezésére bocsátani, kommunikációs csatornákat nyitni, biztosítani a kérdezés lehetőségét, illetve rendszeresen értékelni az elvégzett munkájukat. Folyamatosan kapcsolatban állunk a többi egyetemmel, mindenki igyekszik segíteni a másikat. Pár nappal az online átállás után a METU nyilvánosan elérhetővé tette saját weboldalán online oktatási módszertanát és az ahhoz kapcsolódó összes oktatói útmutatót; ezek oktatási intézménytől függetlenül szinte egy az egyben adaptálhatók. E segédanyagokat néhány nap alatt már több mint tízezren töltötték le vagy tekintették meg, mondja a dékán.

Élő, visszanézhető előadások
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) a tantárgyfelelősök, illetve az általuk felkért oktatók a Neptun rendszerben teszik közé, hogy a hallgatók számára milyen dokumentumok tanulmányozása kötelező feladat, illetve milyen egyéni feladatmegoldást kell elvégezniük. A távoktatás ideje alatt a tantárgyfelelős (oktató) heti rendszerességgel követi a szorgalmi időszakban elvégzendő tantárgyi feladatokat, aktívan orientálja az évfolyamot, illetve csoportját. A kötelező feladatok teljesítéséhez a Neptun mellett a Moodle és az Outlook online platformokat használhatják a hallgatók.

Az NKE egyéb online megoldásokat is kínál a hallgatóknak. Március 23-án távoktatási előadássorozat indult, amelynek felvételeit az intézmény saját tévéstúdiójában készítik. Az online előadások élőben követhetőek a távoktatási portál Ludovika webinár rendszerében, és rögzített formában visszanézhetők.

Hirdetés

Március 30-án indult az EDUHOME rendszer, amelynek segítségével az oktatók nyílt forrású, letölthető előadás-készítő szoftver segítségével, az egyetemen kívül is készíthetnek legfeljebb 45 perces előadásokat. Ezek a beküldés után szintén a Ludovika webinár rendszerében érhetők el.

Évek óta fejleszti ProBono távoktatási rendszerét az NKE, amelyben több mint száz e-tananyag érhető el olyan témákban, mint az e-közigazgatás, közpénzügyek, hatósági eljárások, közszolgálati kommunikáció vagy a modern szervezetek irányításához szükséges vezetői kompetenciák fejlesztése. Emellett a Víztudományi Kar oktatóinak, hallgatóinak a Vízügyi Digitális Tudástár használatát, illetve a honvédtisztképzésben, a speciális katonai tantárgyak távoktatása érdekében a Katonai Vizsgaközpont által felügyelt és működtetett ILIAS kormányhivatali e-learning rendszert ajánlja az egyetem.

Ügyfélszolgálati változás!
--
Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.