Informatikusok kerestetnek

|

Sok a betöltetlen informatikusállás. A cégek keresik a megfelelő szakembert. De vajon megtalálják-e? Választhatnak például egyetemi BSc vagy MSc diplomást, programozó-tanfolyamot végzettet, kezdőt vagy valamelyik területen már tapasztalatot szerzett szakembert. Egyelőre nincsenek elegen, de kétségtelenül színes a paletta. A választás előtt nem árt alaposan körülnézni.

Jóllehet évről évre nő azok száma, akik informatikai tanulmányokat folytatnak, az óriási munkaerő-piaci igényt még távolról sem sikerült kielégíteni. Egyre többen választják ezt a pályát rögtön az érettségi után, és folytatják tanulmányaikat valamelyik felsőoktatási intézményben, ugyanakkor bő a választék a programozóiskolák terén, amelyek főleg a szoftverfejlesztés iránt érdeklődő, sokszor már évek óta más szektorban dolgozók átképzésében vesznek részt.

Hirdetés

Harmincezer hiányzó informatikusról hallani, ám kérdés, miként oszlik meg a különböző tudásszintű, illetve szakértelmű informatikusok iránti igény. Jóllehet a szakmán belül még nem teljesen tiszta a kategorizálás, egyértelmű, hogy más kategóriába esnek például a néhány hónapos programozóiskolákban és a felsőoktatási intézményekben végzettek. Ez utóbbiakban is több szinten képeznek informatikusokat, sőt idén szeptemberben a meglévő BSc, MSc és PhD képzés mellett két egyetemen is elindul egy új alapképzési szak BProf üzemmérnök-informatikus néven. Az informatikust kereső vállalatok szempontjából az sem elhanyagolható, hogy valaki mérnök-, programtervező vagy gazdaságinformatikusnak tanult, mint ahogy a szakmai tapasztalat is fontos a megfelelő szakember kiválasztásakor.

Nincsenek tehát könnyű helyzetben a vállalatok, amikor bővíteni akarják informatikai csapatukat. Ilyen mértékű informatikushiány mellett minden bizonnyal az összes terület szakemberei rendkívül kapósak, és az egyetemi diplomával rendelkezők mellett a programozóiskolákban végzett kódolóknak is nagy a felvevőpiaca. A lényeg, hogy minél többen a helyükre kerüljenek: a cégek olyan szakembereket alkalmazzanak, akik kiválóan meg tudják oldani a feladatukat.

Változó piaci igények
A meglévők mellett folyamatosan jelennek meg új irányok, ennek következtében új munkakörök az IT-munkaerőpiacon. Magyarországon is egyre több nyitott pozíció van adattudós területen, valamint az IoT-fejlesztések kapcsán. Léteznek olyan területek (például a funkcionális programozási nyelvek), ahol már megjelenik a szakemberek iránti igény, de a magyar munkaerőpiac még nem áll készen e munkakörök betöltésére.

Miközben az új, még kevesek által művelt területeken az átlagosnál magasabbak a fizetési sávok, addig a legkeresettebb munkáknál - Java, C#, JavaScript, automatizált tesztelés -, bár továbbra is nőnek a fizetések, az eddig megszokott ugrásszerű növekedés lassulni látszik. Az elmúlt években, a szektorban dolgozók körében megfigyelt fokozott fluktuáció eredményeként egyre szerteágazóbb tapasztalatú szakembereket nevel a piac, de ennek mentén az igény is inkább ebbe az irányba tolódik. Már sokkal nagyobb a kereslet a tapasztalt, akár több iparági ismerettel is rendelkező, több projekttel a háta mögött álló fejlesztőre, mint egy olyan szeniorra, aki ugyanazon a projekten dolgozik évek óta. A cégek számára egyre nagyobb kihívást jelent a mély szakértelemmel rendelkezők megtalálása - állapítja meg a Hays Hungary 2018-as Salary Guide felmérése.

Egyetemi alapokkal
Idén is a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának (VIK) mérnökinformatikus BSc képzésén volt a legmagasabb a felvételi ponthatár (395 pont) (lásd még a táblázatot), a felvettek átlagpontszáma 438,8 pont. A VIK-en 2018 szeptemberében induló gyakorlatorientált üzemmérnök-informatikus, röviden BProf szakra 330 ponttal lehetett bejutni, ahol az átlagpontszám 374 volt. Összességében a két szakon több mint 800-an kezdhetik meg tanulmányaikat. Figyelemre méltó, hogy az idei felvételi eljárásban számottevő átképzési igény mutatkozik. Soha nem látott mennyiségű (59) felvételi pontszámot rögzített a VIK korábban már megszerzett diploma alapján; ebből 28-an üzemmérnök-informatikusnak, 8-an üzemmérnök- vagy mérnökinformatikusnak, 21-en mérnökinformatikusnak, ketten pedig villamosmérnöknek jelentkeztek. Ami a meglévő végzettségüket illeti, nagy számban gazdasági és humán területről jelentkeztek (gazdasági mérnök, bölcsész, politológus stb.), de vannak közöttük műszaki végzettségűek is.

Tevesz Gábor oktatási dékánhelyettes mindezt azzal magyarázza, hogy az országos informatikushiány és a kiemelkedő kereseti lehetőségek még a diploma megszerzése után is elgondolkodtatják a munkahelyet nehezen találó végzetteket. A kar vezetése bízik benne, hogy a BSc/BProf képzésben a hallgatók a helyükre kerülnek, és mindenki olyan szinten és mélységben foglalkozhat a tananyaggal, ami teljesíthető a számára. Így remélhetőleg csökken a ma még meglehetősen riasztó mértékű lemorzsolódás.

A BSc szak célja, hogy olyan szakembereket képezzen, akik az informatikustársadalom legmélyebb tudásával rendelkeznek. Ez alkalmassá teszi őket a mesterdiploma vagy akár a doktori fokozat megszerzésére, de a BSc diplomások a munkaerőpiacon is képesek a kreatív munkára, a folyamatos fejlődésre. A BProf-on nagyobb hangsúlyt fektetnek a tananyag gyakorlati oldalára. Az ötödik és hatodik félévben például kooperatív képzés keretében a hallgatók már a vállalatoknál tevékenykednek. Mindezzel azt szeretnék elérni, hogy a hallgatók minél gyorsabban és könnyebben be tudjanak illeszkedni a vállalati közösségbe, illetve a végzést követően azonnal munkaképes szakemberek legyenek.

A VIK vezetésének meggyőződése, hogy a gazdaságnak mind a kutatás-fejlesztésben dolgozó, stabil elméleti alapokkal rendelkező szakemberekre, mind az üzemmérnök-informatikusokra szüksége van. A VIK BSc és BProf képzését tehát nem tekintik egymás konkurenciájának. Mindkettőnek megvan a helye a felsőoktatásban. Ezt támasztja alá az is, hogy bőven volt jelentkező mindkét szakra, így magasan tudták meghúzni a felvételi ponthatárokat.

4 hónap, 1 millió forint
Ha valaki szívesen váltana meglévő szakmájáról a munkaerőpiacon keresett, jól fizető újra, illetve úgy érzi, hogy van affinitása az informatika iránt, de túl nehéznek, túl elméletinek vagy túl hosszúnak tartja az egyetemi képzést, a programozói tanfolyamok széles kínálatából választhat. Az úgynevezett coding bootcampek jellemzően négy hónapos, intenzív, nappali, gyakorlatorientált képzés keretében egy-egy meghatározott terület szoftverfejlesztőjévé képezik ki hallgatóikat. A szervezők egy része gondoskodik végzett hallgatóinak elhelyezkedéséről. A programozói tanfolyamokért jellemzően 1 millió forint körüli tandíjat kell fizetni. Van, ahol nincs pénzügyi garancia, de van, ahol a befizetett összeg egésze vagy egy része visszaigényelhető az elhelyezkedés meghiúsulása esetén. A junior szoftverfejlesztők képzésével foglalkozó PROGmasters tapasztalata szerint az itthoni bootcampek hallgatói alapvetően a munkaerőpiacon már tapasztalatot szerzett, általában 21 és 45 év közötti korosztályból kerülnek ki, s többségük semmilyen szoftverfejlesztői előképzettséggel nem rendelkezik.

A PROGmasters fővárosi, magyar nyelvű bootcampeket hasonlított össze különböző szempontok alapján. Eszerint a piacot uraló négyhónapos képzésektől a Codecool (12 hónap iskolai oktatás, 6 hónap szakmai gyakorlat) és a Braining Hub (6 hónap) tér el. Megjegyzendő, hogy a négyhónapos képzések jellemzően napi 8 órásak, míg a hosszabb tanfolyamok kevésbé intenzívek.

Az összehasonlításban szereplő bootcampek között több olyan is van, amelyik minimum bruttó 350-380 ezer forintos kezdő fizetést ígér végzett hallgatóinak. A PROGmasters statisztikái szerint a náluk végzettek jövedelme a piaci átlagnak megfelelően emelkedik.

Gyorsan elavul a tudás
Az informatika területén hihetetlenül gyors a fejlődés. Ami ma korszerű tudásnak számít, az két-három év múlva esetleg már túlhaladott, használhatatlan. Ahhoz, hogy valaki egy életen át elismert informatikusként dolgozzon, folyamatosan képeznie kell magát, folyamatosan új és új dolgokat kell megtanulnia. Ehhez elengedhetetlen az elméleti alaptudás, amit jellemzően az egyetemeken lehet megszerezni - véli egy szenior IT-tanácsadó (mérnökinformatikus, MSc).

A szakértő nem feltétlenül kötné a fejlődőképességet a BSc vagy MSc diplomához, ám azt elismeri, hogy legjobban az egyetemi képzés keretében lehet a folyamatos továbblépéshez szükséges alapokat, gondolkodásmódot elsajátítani. Ha valaki elvégez egy néhány hónapos tanfolyamot, és sikeresen levizsgázik, jó kódoló lehet a tanult programozási nyelven. Néhány évig bizonyára kiválóan boldogul majd, ám megfelelő elméleti háttér nélkül aligha tud önerőből egy új technikát megtanulni. Fontos tehát, hogy amennyiben lehetősége van rá, munkája során folyamatosan próbáljon újdonságokat tanulni. A piac ugyanis nem kíméletes: olyan szakembereket keres, akik az új, kurrens technikákat művelik. Amelyeket természetesen el lehet sajátítani újabb tanfolyamokon.

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.