A csalók megbízhatónak álcázott prémium fiókokról terjesztik az álhíreket, ami nemcsak az X-en okoz problémát.

Elsősorban 13-16 éves gyerekeknek szóló oktatási oldalt indított a kritikai médiaműveltség iskolai fejlesztését segítő Idea Alapítvány. A Detekto.hu felhasználói a hamis információk felismerését, ellenőrzését és értelmezését gyakorolhatják.

Kiszűrés helyett extra nézettséget adott az álhíreknek a Facebook rangsoroló algoritmusa, hónapokig nem tudták kijavítani a hibát.

Közel egymilliárd forintnak megfelelő összeggel támogatja a keresőóriás a koronavírus-oltóanyagokkal kapcsolatban megjelelő álhírek és félretájékoztatások elleni harcot.

Ellophatják-e a képmásunkat vagy a hangunkat deepfake technológiával? Hihetünk-e annak, amit az online térben látunk? Hogyan védekezhetünk az egyre gyakoribb álhírek ellen? Erről volt szó a Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány alapszakos hallgatói által szervezett, FAKEzd meg című online kerekasztal-beszélgetésén.

Miután a Facebook elkezdte letiltani az amerikai választási csalásokkal kapcsolatos összeesküvés-elméleteket, a felhergelt közönség újabb platformokat keresett magának.

A COVID-19-cel kapcsolatos megosztásoknál egy felugró üzenet megmutatja, milyen régi a hír forrása. Így talán vissza lehet fogni a lejárt szavatosságú információk és ostobaságok áramlását.

A késlekedés viszont azt jelenti, hogy az amerikai választások alatt még nem ellenőrzi a bizottság az álhíreket terjesztő oldalakat, melyek négy évvel ezelőtt is komoly problémát okoztak.

A cég ugyan nem csatlakozik a közösségi platform elleni bojkotthoz, de nem örül, hogy kétes eredetű tartalmak mellett jelennek meg a hirdetései.

A Facebook kérdés nélkül tiltja a rasszok vagy vallások ellen gyűlöletet szító hirdetéseket és megbélyegzi a politikusok vitatható posztjait is.

A közösségi hálózat a jelek szerint feladta a harcot az álhírek ellen. Lényegében bármilyen politikai reklámnak helyet adnak, és az amerikai választások előtt nem fogják ellenőrizni a hirdetések valóságtartalmát.

Bár a Twitter cenzúrája miatt elsősorban az Egyesült Államokban számíthatnak komolyabb ellenőrzésre a közösségi szolgáltatók, a következményeket világszerte érezhetjük.

A téves információk terjedését próbálják megakadályozni.

A koronavírus (COVID-19) globális terjedése kapcsán egyre több és több felhasználót bombáznak álhírekkel a kiberbűnözők arra számítva, hogy kihasználhatják a gyanútlan internetezőket.

Az interneten megjelenő tartalmak forrásának, módosításának nyilvántartásával megváltoztathatatlan főkönyvben, a megbízható hírszolgáltatók konszenzuson alapuló együttműködésével jelentősen csökkenthető lesz a hamis hírek száma.

A Microsoft Edge jelzi az álhírgyanús weboldalakat.

A mesterséges intelligencia is hozzájárul ahhoz, hogy a webre kerülő álhírek és nem valós tényeket bemutató videók kamu voltára ne derüljön fény. Kevés még a hatásos védőeszköz, egyelőre tudatos magatartással lehet legjobban ellenállni a nem kívánt befolyásolásnak

Az álhírekkel kapcsolatos interakciók száma 65 százalékkal csökkent.

Egyre növekvő mértékben használják a hackerek rosszindulatú programok terjesztésére a hamis, megtévesztő történeteket.

A Trend Micro nemrégiben közzétett, "Az álhírek és kiberpropaganda: így lehet használni és kihasználni a közösségi médiát" című kutatása szerint a megfelelő összeg ellenében még egy jó hírnevű újságíró is könnyen lejáratható a kiberpropaganda segítségével.