Miután az elmúlt évek arról szóltak, hogy a netes hirdetők mindent meg akartak tudni rólunk, kiderülhet, hogy nem is ez a leghatékonyabb hirdetési módszer. Persze ettől még nem rögtön áll földbe az adatgyűjtő-követő rendszer, de látszik, hogy van más út.

A cég ugyan nem csatlakozik a közösségi platform elleni bojkotthoz, de nem örül, hogy kétes eredetű tartalmak mellett jelennek meg a hirdetései.

Olyan óriásvállalatok alkalmazottai kínálnak ajánlóleveleket egy kis pénzért cserébe, mint a Google, az Amazon vagy a Facebook.

Kémkedési célzattal indították azokat az adathalász támadásokat, amelyek a LinkedIn-ről indultak, álláshirdetésnek álcázva. Az új támadási forma a social engineeringre épít.

A Facebook kérdés nélkül tiltja a rasszok vagy vallások ellen gyűlöletet szító hirdetéseket és megbélyegzi a politikusok vitatható posztjait is.

A cég több álláshirdetést is közzétett, melyek arra utalnak, hogy nagy erőkkel dolgoznak a kriptovalutákhoz köthető szolgáltatások elindításán.

Mobilvásárláskor sokféle tulajdonság és lehetőség között választhatunk, partnerünk tanácsadó cikke segíthet tisztázni a kérdéseket.

A közösségi hálózat a jelek szerint feladta a harcot az álhírek ellen. Lényegében bármilyen politikai reklámnak helyet adnak, és az amerikai választások előtt nem fogják ellenőrizni a hirdetések valóságtartalmát.

Teljesen várható módon a Facebook nem állt meg annál, hogy két és félmilliárd ember agórája és találkahelye legyen, és a bevétel nagyját a külső hirdetésekből szerezze. Elindult a Facebook Shops, a közösségi oldal saját e-kereskedelmi szolgáltatása.

Megelégelte, hogy egyes hirdetések visszaélnek a számítógépes erőforrásokkal, ezért nem fogja megjeleníti őket.

Az első negyedévben nem volt különösebb hatással a hirdetésbevételekre a koronavírus-járvány.

Hadat üzen az Edge böngészőben a kéretlen hirdetéseknek és a kriptobányász programoknak a szoftvergyártó óriás.

Nem engedi meg a Google az olyan appok terjesztését, amelyek a mobilok rendeltetésszerű használatát akadályozó módon jelentenek meg hirdetéseket.

A bűnözők hamis álláshirdetésekkel csalják lépre áldozataikat.

Örökérvényű kérdés, hogy szükség van-e vírusírtókra, de az elmúlt években nem vált kevésbé fenyegető veszéllyé a személyes adatok elvesztése, nem beszélve a bizalmasabb adatokhoz való hozzáférésről. A digitalizált világunkban még a legártalmatlanabbnak tűnő weboldalakon is belefuthatunk egy olyan pop-up hirdetésbe vagy linkbe, amire naivan rákattintva ajtót nyitunk a rosszfiúknak a gépünkhöz.

A Microsoft saját hirdetése a rendszer beépített levelező appjában jelenik meg.

A Google Play Pass előfizetői havi díjért több mint 350 appot és játékot futtathatnak hirdetések és alkalmazáson belüli vásárlások nélkül.

Kéretlen hirdetések jelennek meg az okostelefonok záróképernyőjén.

A Microsoft hirdetési hálózatán keresztül olyan megtévesztő hirdetések jutnak el a felhasználókhoz, amelyeken kattintva kártékony kód kerül a rendszerre.

A munkáltatók versenyeznek az informatikusokért, a hagyományos hirdetésekkel azonban egyre nehezebb kitűnniük a tömegből és egyre kevésbé érik el a pályakezdőket.