Az IVSZ - Szövetség a Digitális Gazdaságért éves közgyűlése Vinnai Balázst választotta meg elnökké, aki a pozíciót 10 éven át betöltő Laufer Tamást váltja a szervezet élén.

Személyes hangú levélben köszönt le posztjáról 2020. augusztus 3-án az IVSZ elnöke, Laufer Tamás.

Átfogó kutatás indult Magyarországon az informatikai szakmában dolgozók helyzetének vizsgálatára. Ennek része egy kérdőív, melynek kitöltésével akár nyerni is lehet.

Rendhagyó online sajtótájékoztatón ismertették a Digitális Összefogás részleteit március 24-én.

A magyar gazdaság csak úgy lehet sikeres, ha a lehető legjobban használjuk ki a digitalizációban rejlő lehetőségeket. Ami ehhez elengedhetetlen: több tízezer jól képzett fejlesztő és üzemeltető, több százezer olyan ember, aki munkája során rendszeresen használja a digitális eszközöket, továbbá a lakosság alapvető informatikai ismeretekkel rendelkező, több milliós tábora.

Napjainkban a mesterséges intelligenciát alkalmazó robotszolgáltatásokat leginkább azokban az ágazatokban tudják hasznosítani, amelyekben sok adat áll rendelkezésre. Idetartozik például a pénzügyi szektor, a távközlés, az energetika, a logisztika és az online kereskedelem. A mezőgazdaság egyelőre adathiánnyal küzd.

A Mesterséges Intelligencia Koalíció és az IVSZ - Szövetség a Digitális Gazdaságért felmérése a magyar MI-ről kíván átfogó helyzetképet adni az ökoszisztéma szereplőinek azonosítása és tevékenységeinek vizsgálata, valamint az ígéretes iparági irányok meghatározása révén. Az október végére lezáruló projekt a készülő MI országstratégiához is fontos adatokkal szolgál.

Megnyitotta kapuit a 10. SMART konferencia, az IVSZ (Szövetség a digitális gazdaságért) szervezésében.

Új hűtési technológiák, korszerű energiaellátás, egyre biztonságosabb tűzjelzők és oltórendszerek, mesterséges intelligencia: manapság az adatközpontokban mindezekkel találkozhatunk. Emellett az egyik legszembetűnőbb trend a hideg éghajlat vonzó hatása.

Egy olyan szervezetben, amely a digitális gazdaság létrehozásáért, fejlesztéséért tevékenykedik, nem csupán a megoldások szállítói, hanem felhasználói is helyet kapnak.

A blockchain technológia világszerte működik, jóllehet nagy áttörésről még nem beszélhetünk. Széleskörű használatának egyik alapfeltétele Magyarországon is a tiszta jogszabályi háttér.

1038 fővel több diák tanulhat a hazai informatikai felsőoktatásban, állami finanszírozásban a 2018-2019-es tanévben. Ez közel ötödével több mint az előző tanévben.

Idén ősszel 10 százalékkal többen kezdték meg tanulmányaikat informatikai szakokon az egyetemeken.

Még sok a tisztázatlan kérdés arról, hogy kinek-kinek milyen lehetőségeket kínálnak az adatközpontok és a felhőpiac. A Datarena konferencia sok kérdésre keresett és adott választ.

Idén ősszel 10 százalékkal többen kezdhették meg tanulmányaikat informatikai szakokon az egyetemeken.

Egy termelővállalat számára a sikeres versenypiaci szereplés elképzelhetetlen az Ipar 4.0 nélkül. A kivárás egyenlő a lemaradással. Az informatikai szállítók felismerték: sokat segíthetnek a szemléletváltásban, a tudástranszferben, azaz a folyamat előrehaladásában.

Fejlesztések nélkül a régebbi adatközpontok nem vehetik fel a versenyt az utóbbi években épültekkel. Zöldmezős beruházásokról csak elvétve hallani, a nagy nemzetközi szolgáltatók magyarországi beruházásai még váratnak magukra. Hajmási Gergely, az IVSZ Adatközpont és Felhő munkacsoportjának vezetőhelyettese válaszolt a Computerworld kérdéseire.

Május közepén az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) Marton Lászlót, az Invitech Solutions nagyvállalati és kormányzati igazgatóját választotta meg a Távközlési tagozat új vezetőjének és ezzel együtt a szövetség elnökségi tagjának a következő három évre. Az infokommunikációs szakember kiemelt fontosságúnak tartja, hogy legyenek olyan szakmai műhelyek, amelyek a szolgáltatói érdekeken túlmutatva tudják képviselni a teljes ágazatot.

Napjainkban az innováció, a vállalati digitalizáció fő kihívása, hogy kevesen látják annak lényegét - hangzott el az IVSZ Vállalati innováció konferenciáján.

Az informatikusok több szinten mozognak, számos területre specializálódnak. Gondjaik azonban közösek: kevesebben vannak, mint ahány munkakört el kellene látniuk. Ráadásul a piac olyan informatikusokat keres, akik profik, naprakészek és fejlődőképesek a maguk területén. Ma már egyre több egyetemen kívüli képzőhely is dolgozik a probléma orvoslásán.