Az új uniós kibervédelmi irányelv, a NIS2 számos szervezet számára támaszt új követelményeket több különféle területen. Nehéz eligazodni, kinek milyen teendői vannak, mely rendszereket és folyamatokat kell átvizsgálni, és milyen fejlesztéseket muszáj véghezvinni a megfeleléshez.

A cégek egyre nagyobb arányban helyezik át a fókuszt a mennyiségről a minőségre a szoftverek esetében is.

Napjainkban rengeteg szó esik a generatív mesterséges intelligenciáról. Mióta hozzáférhetővé vált a nagyközönség számára a ChatGPT, szinte bárki első kézből tapasztalhatja meg, mire képes a technológia, és milyen gyökeres változásokat hozhat akár az üzleti életben.

Napjainkban rendkívül lendületes technológiai fejlődésnek lehetünk szemtanúi, és ez különösen nagy hatással van a kiberbiztonság területére.

Szinte nincs olyan cég, ahol ne merülne fel 2024-ben kérdésként, hogy hogyan tudják felhasználni a mesterséges intelligenciát (MI) a működés támogatására. A vállalatok szeretnék az MI-t a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban alkalmazni, ugyanakkor a bizalmas adataik védelme is kiemelt fontosságú

A vállalatoknak muszáj kiemelt figyelmet fordítaniuk a szoftvereikben rejlő sebezhetőségekre, mivel akár egyetlen biztonsági rés is kaput nyithat a kiberbűnözők előtt a rendszereikhez.

A vállalatok busás árat fizethetnek, ha akár csak egyetlen olyan szoftvert is igénybe vesznek, amely a kiberbűnözők által kihasználható sebezhetőséget tartalmaz. Hiszen ezen keresztül a rosszindulatú támadók akár a teljes rendszerükhöz hozzáférhetnek, és komoly károkat okozhatnak.

Sok helyen még mindig nem engedik el a hagyományos üzleti alkalmazásokat és az alattuk futó hosztrendszereket, és inkább megpróbálják egyesíteni a régi és új technológiákat, hogy a maximumot hozzák ki mindkettőből. Ez azonban fontos biztonsági problémákat is felvet, amelyeket orvosolni kell.

A vállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik az adatvédelem terén, ezért a zero trust megközelítés ma már szinte kötelező elemmé vált a kockázatok minimalizálása érdekében. Ám a szigorú ellenőrzést megkövetelő koncepció alkalmazása során a szervezetek gyakran ütköznek nehézségekbe.

A biztonsági szakértők évtizedek óta jövendölik a "jelszómentes jövőt", amely a jelek szerint már valóban a küszöbön áll. A FIDO 2 szabvány terjedésével ugyanis hamarosan tényleg búcsút inthetünk végre a jelszavaknak.

Ön tisztában van vele, vajon mennyi elavult és felesleges adatot tárolnak a cégénél, és ezek hol találhatók a vállalat rendszereiben? Meg tudja becsülni, mennyi tárhelyet és költséget emésztenek fel ezek a fájlok? A legtöbb informatikai döntéshozó nem tud határozott igennel válaszolni a kérdésekre.

A mesterséges intelligencia (MI) a legújabb fegyver a macska-egér harcban a kiberbűnözők és az IT-biztonsági szakemberek között. A rosszindulatú támadók még rafináltabb módszereket eszelhetnek ki a segítségével arra, hogy betörjenek a cégek rendszereibe.

Egy friss kiberbiztonsági jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy riasztó ütemben jelennek meg az új típusú online fenyegetések, mert a kiberbűnözők folyamatosan újítanak módszereiken.

Változik a világ, és ezzel együtt változnak az adatok. Már nem csupán adatbázisokkal dolgoznak a vállalatok, amelyekben strukturáltan tárolják az információkat.

Az adatok napjainkban nagyobb értéket jelentenek a legtöbb vállalat számára, mint az arany - ha megfelelően tudják értelmezni és hasznosítani azokat.

Sokan tartanak attól, hogy a robotok elveszik a munkájukat, és ezek az aggályok az elmúlt időszakban csak felerősödtek annak kapcsán, hogy a ChatGPT széles körben ismertté vált.

Minél több alkalmazott dolgozik egy vállalatnál, annál nehezebb naprakészen tartani a felhasználók személyazonosságait és hozzáféréseit.

A legújabb telefon, a legfrissebb applikáció, a legmodernebb alkalmazásfunkció -minden új dolog azonnal kell a felhasználóknak, természetesen hibátlan kivitelben, a legmagasabb színvonalon.

Háború, járvány, recesszió, válság. Vállalat legyen a talpán, aki ilyen körülmények között jól tud teljesíteni.

Elsőre furcsa kijelentésnek tűnhet, de a vállalati digitalizáció hasonló kihívás, mint a zongoratanulás. Rengeteg dologgal kell egyszerre foglalkozni, miközben a show nem állhat le.