A Lincoln College a tervek szerint pénteken bezárja kapuit, és ezzel az első amerikai felsőoktatási intézmény lesz, amely részben egy zsarolóvírus-támadás miatt húzza le a rolót.

Pedig egyre nehezebb a rosszindulatú kódolókat megállítani.

Az Egyesült Államok 30 másik országot kíván bevonni az egyre gyakoribb váltságdíjas támadások és más kiberbűncselekmények - köztük a kriptopénzek illegális használata - elleni küzdelembe.

A zsarolóprogram-támadások száma az egekbe szökött, és a trend korántsem áll meg, sőt egyre kifinomultabbakká válnak a rosszindulatú károkozók.

A RansomEXX kiadta az Intel és az AMD forráskódjait is a zsarolóvírusos támadást követően, mivel a Gigabyte nem akart váltságdíjat fizetni. A hackercsapat több fórumon is publikálta az ellopott adatokat.

Sikeres a bűnüldöző szervek és az iparág vezetői által létrehozott PPP társulás.

A zsarolóvírus-támadások száma folyamatosan csökken, de a váltságdíjkövetelések és a helyreállítás költségei is növekedtek.

A repülőgépgyártó nem volt hajlandó váltságdíjat fizetni.

A hackerek SQL adatbázisokat támadnak meg, az adatokat letöltik, az eredetijüket pedig törlik, és a tulaj csak váltságdíj ellenében kaphatja vissza, ami az övé. Ha nem fizet 9 napon belül, az adatbázist licitre bocsátják.

A Bitfender tavalyhoz képest idén több, mint hétszeres növekedés tapasztalt. A bűnözők előszeretettel támadnak olyan célpontokat, ahonnan többszázezer vagy akár millió dolláros váltságdíjat is kicsikarhatnak.

A Kaspersky frissítette RakhniDecryptor elnevezésű eszközét, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók, akiknek fájljait a Yatron és a FortuneCrypt zsarolóvírus titkosította, váltságdíj kifizetése nélkül szerezhessék vissza az adataikat. A frissített eszköz a Nomoreransom.org webhelyen érhető el

A zsarolóvírusok fejlesztése, terjesztése és a váltságdíj beszedése voltaképpen egy jól szervezett illegális üzleti vállalkozásnak tekinthető.

Mit tegyen egy vállalkozás, ha egy vagy több számítógépét zsarolóvírus fertőzi meg?

A hazai vállalatok az elmúlt két évben félmilliárd forintot fizethettek ki váltságdíjként a zsarolóvírusok fejlesztőinek. Egy amerikai felmérés szerint a cégek nagyobb valószínűséggel engednek a zsarolásnak, mint a magánemberek.

Az adathalászati támadások felhasználók általi hatékonyabb felismerése, jobb antivírus technológiák, szélesebb körű információ-megosztás és a rendvédelmi szervezetek kibővített nemzetközi együttműködése szükséges az idén a zsarolóvírusok elleni sikeres küzdelemhez.

Járványszerűen a terjednek a zsarolóprogramok, amelyek évente több százmillió dollárral csapolják meg a vállalatok bankszámláját. Cikkünkből kiderül, hogyan lehet védekezni ellenük.

Lehet, hogy a zsarolóvírus szóról emberrablók vagy váltságdíjat követelő levelek jutnak eszünkbe, olykor azonban a zsarolót sem könnyű tetten érni.

A zsarolóprogramok új fajtája, a Ranscam rávilágít arra, hogy miért nem érdemes kifizetni a váltságdíjat.

Ötszáz dollár körüli összeget kér a titkosított fájlok dekódolásáért a Cerber.

A cégek sokkal hamarabb felfedezik az illetéktelen behatolásokat, de egyre komolyabb veszélyeknek vannak kitéve.