Hirdetés

A Tér nyerésre áll

|

Az ötlet régen megszületett már. A szigetszerűen működő egészségügyi információs rendszerek azonban nem tettek csodát, az információk nem jutottak el kellő időben, kellő pontossággal az ellátási helyekről a gyógyítás helyeire.

Annak a lehetőségét, hogy a csoda megtörténjen, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) - a továbbiakban Tér - hozta el: a magyar egészségügy egy olyan korszerű és jövőbe mutató platformra támaszkodhat, amely az ágazatban mindenkire, beleértve természetesen a betegeket is, csak pozitív hatással lehet. Szabó Bálinttal, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főosztályvezetőjével, aki az idei SecWorld konferenciánkon tartott nagy szakmai érdeklődéssel fogadott előadást a Térről), és aki a fejlesztés legfőbb irányítója, a projekt eddigi tanulságairól beszélgetünk.

Hirdetés
          

Szolgáltatási portfólió
A főosztályvezető 2014 januárjától részese a munkának, akkor már a tervezési szakaszban járt a projekt, éppen a közbeszerzések kiírása volt a feladat. Külön keretes anyagban részletesen ismertetjük a Tér kialakulásának történetét, de megkérjük Szabó Bálintot, hogy beszélgetésünk elején fogalmazza meg, szerinte milyen koncepció alapján jött létre az EESZT.           

- Az adatok kerüljenek be egy központi rendszerbe, és e rendszer szolgáltassa, tegye elérhetővé az ellátási helyeknek azokat az adatokat, amelyekre éppen szükség van - ez a Tér egyik alapvető gondolata. A másik pedig: ne csak disztribúciós szolgáltatást nyújtson, hanem legyenek benne olyan központi szolgáltatások, amelyek erre az iparágra jellemzőek, mint például az elektronikus recept rendszere, az elektronikus beutaló rendszere, az eProfil rendszer, a dokumentumok megtekintését szolgáló alrendszer - mondja a főosztályvezető, aki nem titkolja, hogy nem találták fel újra a spanyolviaszt, hiszen a munka kezdetétől fogva külföldi példákat vettek figyelembe.

Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főosztályvezetője           

- Milyen kihívásokkal járt eddig az ön számára e projekt irányítása? - kérdezzük Szabó Bálinttól.           

- Vállalatirányítási rendszerek bevezetésével már korábban is foglalkoztam, ott "csak arról van szó", hogy egy jól meghatározott vezetés, jól körülhatárolható csoport munkáját támogatja a rendszer. E csoport lehet akár egy magyar, akár egy nemzetközi vállalat menedzsmentje is, és nem mellesleg a rendszer által kezelt adatkörök is a cég tulajdonában vannak - mondja. - Ezzel szemben a Térben tízezer egészségügyi intézmény (fekvő-, járóbeteg-ellátó intézmény, háziorvos, gyógyszertár stb.) működik együtt, és ebben a környezetben kellett megtalálnunk a legnagyobb közös osztót, ami elfogadható az érdekcsoportok ezen óriási közösségének, de ami még eléggé nagy hatású ahhoz, hogy a rendszer életképes maradjon és a hasznosságát mindenki érezze. Az sem volt egyszerű feladat, hogy a Teret véges idő alatt kellett bevezetnünk a tízezer partnernél, hogy használatát megkezdhessék.           

Egy éven belül kellett beindítanunk a teljes rendszert, amiből egyenesen következett, hogy szóba sem jöhetett a végponti rendszerek, az intézmények informatikai rendszereinek lecserélése. Mindössze bizonyos módosításokra, a háttérszolgáltatások beépítésére jutott idő: ehhez 110 fejlesztő partner áll rendelkezésre.           

- A Tér kialakítását egy nagy kutatás-fejlesztési projektként foghatjuk fel, hiszen ilyet még nem nagyon csináltak korábban. Vannak külföldön is ennek megvalósult részrendszerei, vannak elektronikus receptrendszerek, vannak regionálisan integrált vagy országosan integrált rendszerek, de ezzel a kiterjedtséggel, ilyen szolgáltatási portfólióval ekkora rendszert nem szoktak építeni - fogalmazza meg a főosztályvezető a Tér-projekt egyediségét.           

A különféle funkciók a Tér bevezetése előtt többnyire papíralapon működtek, és úgy kellett leképezni őket elektronikusra, hogy a lehető legkisebb mértékben módosítsák az eredeti folyamatokat. Ha még a folyamatokat is módosították volna, akkor nem ott tartanának ma, ahol tartanak: ezek összehangolását, pályán tartását is a nagy kihívások közé sorolja Szabó Bálint.           

- A betegbiztonság szempontjából a Tér sokat jelent. Tételezzük fel, hogy kezelnek egy beteget valamilyen gyógyszereléssel, és fellép egy másik betegség, amellyel elmegy egy másik orvoshoz. Ha ez a másik doktor nincs tisztában azzal, hogy a beteg egyébként milyen medicinákat szed, és felír egy olyan gyógyszert, amely a többi gyógyszerrel együttesen károsan hat, az óriási problémákat okozhat. A Térrel ki lehet küszöbölni a túlgyógyszerelést, és láthatóvá teszi azt is, ha a beteg nem váltja ki a gyógyszereket.           

Dokumentumok áramoltatása
A Tér folytonosan változik, fejlődik. Amikor azt kérdezzük, melyek a közeljövő feladatai, Szabó Bálint felsorolásba kezd.           

A most folyó fejlesztések eredményeként megvalósul a mobilhozzáférés lehetősége a Térhez (most a kórházi rendszerek, a patikai rendszerek és a háziorvosi rendszerek férnek hozzá), továbbá a mérés-adatgyűjtő rendszerek is csatlakoztathatók lesznek a Térhez.           

A másik nagy feladat az egészségügyi dokumentumok egységes strukturáltságának megteremtése. Jelenleg sokféle zárójelentést és vizsgálati lapot használnak, ahány kórház, annyiféle módon alakítják ki ezeket, annyiféle formátumban, ami megnehezíti a gépi feldolgozásukat.           

- A tíz legnagyobb hatású dokumentumtípust szabványosítjuk - mondja, majd hozzáteszi: - Öt évre visszamenőleg betöltünk bizonyos információkat a Térbe. 2017. november 1-től él a rendszer, azóta töltődnek bele adatok, de az indulás előtti időkről nincsen információ benne. Úgy döntött az orvosszakma, hogy a 2017 előtti öt év is tartalmazhat fontos és releváns információkat, így ezek visszamenőleges feltöltése is meg fog történni, 2020 első negyedévére megvalósulnak ezek a fejlesztések - ígéri.           

Beszélgetésünk végén így fogalmaz:           

- A mi közeli jövőképünk az, hogy az ágazatban mindenki elfogadja alapinfrastruktúra-elemnek, egészségügyi közműnek a Teret, amelyen keresztül áramoltatni lehet a dokumentumokat, információkat, és ezen információs bázisra alapozva a Térben tevékenykedők egyre több mindent építenek. Nyilvánvaló számunkra, hogy csak központi erőforrásokkal nem lehet elég jó hatásfokkal fejleszteni ezt a rendszert. Mi konnektorokat, csatlakozási lehetőségeket építünk. A következő nagy ugrás minden bizonnyal az lesz, hogy különböző intelligens orvostámogató elemző informatikai rendszereket engedünk rácsatlakozni a Térre. Már most is elképesztő mennyiségű információ van benne, az orvosok számára ma nem az információhiány a fő probléma, hanem az információdömping. Fontossá vált az áttekinthetőség, az, hogy a Tér releváns információkat ajánljon fel az orvos számára.

AZ EESZT ELŐZMÉNYEI
Évezredünk első évtizedének elejére világossá vált, hogy a 2007-2013-as uniós programozási időszakban a hazai egészségügy fejlesztésére fordítható források felhasználásának üteme és mértéke jelentősen elmaradt a tervezettől. Ezt felismerve, és a nemzetközi példákat is figyelembe véve, a hazai és uniós fejlesztéspolitika törekvéseivel összhangban, a Semmelweis Terv szakított azokkal a korábbi elképzelésekkel, hogy izolált termékfejlesztésekre fordítsa a forrásokat. Olyan fejlődési utat jelölt ki, amely az egészségügyben merőben újszerű, de a progresszív ipari ágazatokban már bevált integrációs eszközrendszer, tulajdonképpen egy ágazati információtovábbító és -feldolgozó közmű létrehozására irányult.
           

A stratégiai tervezésre, majd a részletes megvalósíthatósági követelmények kidolgozására - a 2011-ben létrehozott GYEMSZI bázisán - szakmai munkacsoportokat hívtak életre, amelyekbe gyakorló kórházi egészségügyi informatikai szakembereket vontak be. Ők - más területeken kevésbé megszokott módon - azóta is folyamatosan biztosítják a fejlesztések konzisztens megvalósulását és a szakmai összehangolást az ágazati szereplőkkel. A szakmai munkacsoportok elsődleges célja volt, hogy a nemzetközi jó gyakorlatok alapján, a más ágazatokban már bevált vezető technológiák felhasználásával a hazai egészségügyi környezet nemzeti sajátosságait figyelembe vevő, sőt azokat kihasználó megoldást készítsenek elő. A tervezés számára kiemelten fontos szakmai forrásként szolgált a közel egy évtizeddel korábban lezajlott eEgészség Program, amelynek eredményei, például az unióban idehaza elsőként honosított egészségügyiadatcsere-szabvány, beépültek a létrejövő modellbe. Az ágazatvezetés elvárásaival összhangban - az erre a célra létrejött eHealth Programiroda alatt - a fejlesztés anyagi forrásait több, korábban széttagoltan kialakult TIOP és TÁMOP projektkonstrukció szinergiába hozásával sikerült megteremteni, amelyet kiegészített az egyes uniós projektekben külön-külön létrejövő rendszerkomponensek maximális technikai és ütemezésbeli összehangolásának feladata.           

Az ágazatban széles körben elfogadott az a vélemény, hogy az EESZT sikeres felfutásában és számottevő zökkenők nélküli működésbe állításában jelentős szerepet játszik, hogy a tervezés és kivitelezés az ágazati szereplők, a rendszer felhasználói-

nak folyamatos bevonásával, tájékoztatásával és igényeik közvetlen megjelenítésével valósul meg. E megközelítés lényeges eleme, hogy a rendszert kidolgozó és fenntartó - a GYEMSZI-ből átalakult - Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) folyamatosan kiemelten kezeli az egészségügy elektronizálásának feladatában az eredeti koncepció következetes végigvitelét, és megadja azt a szervezeti hátteret, amely egy tervezett menetrend mentén hajtja végre az ágazati bevezetés lépéseit.           

Az EESZT (évekig használt munkanevén Kooperatív Tér) alapelve, hogy - ahelyett, hogy lecserélné az elmúlt évtizedekben kiérlelődött ellátó intézményi folyamatokat kiszolgáló helyi informatikai rendszereket, és ezzel jelentős betegellátási kockázatot vinne be a teljes ellátórendszerbe -, olyan központi ágazati szolgáltatásorientált platformot hoz létre, amely kettős célt szolgál. Egyrészt a meglévő, kiforrott, de szigetszerűen működő intézményi rendszerek között korszerű, a legmagasabb szintű biztonságot megcélzó összekapcsolódási lehetőséget teremt meg, amely nemcsak a kórházak, szakrendelők, háziorvosok és gyógyszertárak közötti technikai adatátvitelt, de az egészségügyi információk gépi feldolgozhatóságát is megcélozza, amivel egységes szakmai adattartalmak (dokumentumok, képek, leletek, receptek stb.) átadhatóságát és elérhetőségét is lehetővé teszi. Másrészt olyan központi szakmai szolgáltatásokat - például az eRecept infrastruktúrát vagy az ágazatban használt törzsek és nyilvántartások közzétételi rendszerét - valósítja meg, amelyek létrejötte csak egy ágazati szintű fejlesztés keretében valósítható meg olyan egységes módon, amely elkerülhetővé teszi a divergáló, heterogén helyi megoldások keletkezését, és garantálja a hosszútávú fenntarthatóság költséghatékonyságát és szakmai egyenszilárdságát.           

Mindezeket a szolgáltatásokat az EESZT egységes keretrendszeren belül és egységes automatikus elérési felületen biztosítja, ami hozzájárul a kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztési kockázatának, időigényének és költségének minimalizálásához.

Hirdetés
Hirdetés
X

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.