Hirdetés
. Hirdetés

​A digitalizáció az új jövedelmezőségi motor

|

Az IT ágazatban zajló, folyamatos innovációknak köszönhetően a digitalizáció tartós növekedése nem fogja az üvegházhatású gázkibocsátást jelentősen megnövelni, sőt újabb lehetőségeket nyit az energiahatékonyság kiaknázásában.

Hirdetés

Az év elején a Schneider Electric elnyerte a világ legfenntarthatóbb vállalata elismerést a Corporate Knights-tól, a vállalat globális szinten az elmúlt öt évben folyamatosan fogalmazott meg egyre ambiciózusabb célkitűzéseket a fenntarthatóság kapcsán. A cég az év elején úgy döntött, hogy a klímavédelem kapcsán tovább gyorsítja fenntarthatósági stratégiája megvalósítását is. Veres Zsoltot, a Schneider Electric Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük a fenntarthatóságról, illetve a világ gyorsuló digitális átalakulásának következményeiről és a megoldási lehetőségekről.

Computerworld: A növekvő környezeti kockázatok arra ösztönzik a kormányokat és a vállalatokat, hogy fenntarthatóbb üzleti tevékenységet folytassanak. Milyen lehetőségek vannak az informatikai innováció és a digitális jövő követelményeinek kielégítésére, fenntarthatóvá és alkalmazkodó képessé tételére?

Veres Zsolt: Nem kérdés, hogy van-e klímaváltozás, hiszen nyakig ülünk benne. Az, hogy az informatikának milyen hatása van erre, arra nagyon jó példa lehet az előző egy-másfél év. Ugyanis a pandémia jelentősen felgyorsította az informatikai innovációt és a digitális megoldások fejlődését, amely révén, bár sikerült átvészelni ezt a megváltozott időszakot, arra is felhívta a figyelmet, hogy milyen fontos, hogy az IT eszközeinket és az ehhez szükséges infrastruktúrát jól kezeljük, hiszen az internethasználat már így is 3-4%-kal hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Bár az eszközök, hálózati elemek gyártásának energiaigénye csökkenő trendet mutat, az adatközponti energiaigény drámaian megugrott és nincs megállás. Egyes tanulmányok szerint az USA-ban csúcsidőben a Netflix és a YouTube használata az internetforgalom akár 40-50%-át is kiteszi, ami jól mutatja a tendenciát. Mindezt tovább súlyosbítja, hogy az egyre népszerűbb kriptovaluta-bányászat villamos energia igénye felér egy kisebb afrikai országéval.

Vezetőként azt javaslom, hogy mindenképpen legyen egy konkrét elképzelés, egy stratégia, amely felöleli az adott vállalatfenntarthatósági céljait. Fontos, hogy ezek ambiciózus, de teljesíthető célok legyenek, amiket a kormányok, cégek, állampolgárok és dolgozók is magukénak tudnak érezni.

Jó példa erre, hogy a Schneider Electric a fenntarthatóságot sokkal tágabban kezeli a megszokottnál, hiszen az nem csak és kizárólag a karbonkibocsátást foglalja magában. A vállalati fenntarthatósági stratégiákat is ehhez hasonlóan egy szélesebb körben érdemes meghatározni. Vállalatunknál hat fő pillért határoztunk meg, hogy tegyünk egy szebb, fenntarthatóbb világért: klímapozitív világkép kialakítása, hatékony gazdálkodás az erőforrásokkal, bizalmi alapú környezet megteremtése, azaz mind az etika sztenderdekben, mind a működési modellekben, mind a környezeti beilleszkedésben a bizalmi alapú megközelítés váljon alapelvvé. Tovább folytatva a felsorolást, ide tartozik még az egyenlő lehetőségek biztosítása mindennek és mindenkinek, beleértve a környezeti tényezőket is, továbbá a generációk kiegyensúlyozása, valamint a helyi közösségek támogatása, olyan lehetőségek biztosításával, amelyek révén jól és hatékonyan tudnak értéket teremteni.

Tehát érdemes olyan komplex rendszert kialakítani, amelyben az újratervezést, a megvalósítást és a végrehajtás ellenőrzését az informatikai stratégiával kombinálva egy digitális innováció keretén belül lehet végrehajtani. Hiszen az IT mindig is sikeresen szedte ráncba a cégek működését, gondoljunk csak a vállalatirányítási rendszerekre, a termelési vagy logisztikai megoldásokra, a fenntarthatóság pedig szintén egy olyan terület, ahol jól megtervezett IT-eszközökkel hatékonyan lehet tervezni, továbbfejleszteni és végrehajtani.

Veres Zsolt, a Schneider Electric Zrt. vezérigazgatója

CW: Egyes előrejelzések szerint az IT-szektorhoz kapcsolódó villamosenergia-igény 2030-ra várhatóan közel 50%-kal nő. A digitális élet folyamatosan halad előre, hogyan lehet ezt kezelni, úgy, hogy a rugalmasság növelése mellett az iparágak előrelépjenek a fenntarthatósági célok teljesítésében?

Veres Zsolt: Célszerű a digitalizáció térhódítását fenntarthatóvá tenni, hiszen akkor nem korlátozó tényező lesz, hanem jövedelmezőségi motorrá válik, amennyiben megfelelő IT-stratégiával kezelik. Mindazonáltal, az adatközpontok mérete és energiaigénye drámaian nő, méretben és mennyiségben ez mind nagy kihívás a világ számára, ezért az egyik legnagyobb kérdés az, hogy milyennek kell lennie a jövő adatközpontjának?

A Schneider Electric az energiatermelés és elosztás területének a szakértője, ennek érdekében néhány évvel ezelőtt megvásároltuk az APC-t, így a vállalati stratégiánkban megjelentek az adatközponti megoldások is, amelyek nemcsak az áramellátást és a hűtéstechnikát foglalják magukban. A jövő adatközpontjának a Schneider Electric szerint négy fő pontnak kell megfelelnie. Az első az ellenállóképesség, azaz reziliencia. Ez egy olyan nagyfokú megbízhatóságot jelent, amely magában foglalja az adatközpontok elérhetőségét, távoli elérését és menedzsmentjét. Ugyanilyen fontos az adaptivitás, azaz a nagyfokú rugalmasság és alkalmazkodóképesség, amivel hatékonyan kezelhetők az olyan helyzetek, amikor hirtelen nagy mennyiségben megnőnek az adatközpont igények - ilyen volt a pandémia alatt bevezetett home office is. A régi tervezésű adatközpontok, ahol nem agilisan és adaptívan álltak a kérdéshez, nem tudták az igényeket kiszolgálni már rövidtávon sem. A harmadik pont a hatékonyság, beleértve az informatikai hatékonyságot, számítási kapacitást, kiszolgáló képességet, ügyféligényeknek megfelelő testreszabhatóságot, hatékony folyamatokat és digitális szolgáltatásokat is. És természetesen nem hiányozhat a felsorolásból a fenntarthatóság, azaz milyen anyagokat használtak az építésénél, mekkora karbon lábnyoma volt az ellátási láncnak, ökológiailag milyen tervezésű, milyen előállítású energiát használ, mennyire megújulók a forrásai. Ezt a négy szempontot mérlegelve a jövő adatközpontjai kulcsfontosságú szerepet játszanak a vállalkozások számára az alkalmazkodásban és a bizonytalan tényezőkkel szembeni rugalmasságban.

CW: Milyen konkrét megoldásokkal támogathatók az IKT-szektor vállalatai?

Veres Zsolt: Az épületek létrehozására és működtetésére megy el a világ energiafelhasználásának mintegy 30 százaléka a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint, miközben a bennünket körülvevő épületek felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásának közel 40 százalékáért. Azonban már rendelkezésre állnak azok a technológiák, amelyek segíthetnek ezeknek az értékeknek a megváltoztatásában.

Érdemes a hardverrel kezdeni, hiszen vannak bizonyos, gyártás során használt gázok vagy egyéb anyagok, amik köztudottan károsak, így ezeket célszerű cserélni, megszüntetni. Ám igazán a szoftveralapú megoldások azok, amik sokat hozhatnak a konyhára, számos területen bevethető fegyverek. Az új digitális technológiák számottevő mértékben javíthatnak az ingatlanok alkalmazkodóképességén is. Az épületautomatizálással kapcsolatban friss tapasztalatot szereztünk, amikor egy pilot projekt keretében mesterséges intelligenciával vezérelt Schneider-megoldást vezettünk be egy nemrég épült hazai irodaközpontba. A rendszer az épület vezérlő megoldásaiból származó adatokat gyűjti, a vizet, a hűtést, a fűtést, a világítást, azaz mindent figyel, ami energiát fogyaszt, majd a mesterséges intelligencia (MI) rámutat az egyes hibákra és javaslatokat tesz azok javítására. Döbbenetes elemzések születtek a komplex rendszerről, ami megerősíti azt, hogy mennyire fontosak ezen a területen is a szoftvermegoldások, mint amilyen az EcoStruxure Platform is.

Annak érdekében, hogy megfeleljenek a környezeti és üzleti elvárásoknak, az épületeknek hiperhatékonnyá kell válniuk, ezért a Schneider Electric Energy & Sustainability tanácsadási üzletága abban nyújt segítséget, hogy megoldásokat ad meglévő épületek energiafogyasztásának optimalizálására, javaslatokat kínál energiaelosztási rendszerekre vonatkozóan, hiszen egy jól méretezett rendszerrel átlagosan 18-20 százalékos megtakarítást tudnak ügyfeleink elérni.

CW: A digitális fogyasztással szemben támasztott növekvő igények összetettebb hibrid környezetet hoznak létre, amely magában foglalja a vállalati, a felhő- és a peremadatközpontokat. Milyen megoldások vannak a hibrid IT-környezetek kihívásainak kezelésére?

Veres Zsolt: A pandémia alatt felpörgött digitalizáció révén a felhő szerepe láthatóan megnőtt, ezzel párhuzamosan az edge megoldásokat - amelyek a számítási kapacitások egy részét a felhasználás helyéhez kötik - is egyre több vállalkozás keresi,, aminek többek között optimalizációs, biztonsági és nem utolsó sorban adatvédelmi okai is vannak. Ahhoz, hogy a felhő, az edge és a lokális hálózat együttműködése megfelelően összhangba kerüljön, az EcoStruxure IT Advisor megoldást javaslom. Ez a felhőalapú eszköz- és tervezőszoftver lehetővé teszi az adatközpont kezelőinek az üzemeltetési költségek csökkentését és a hasznos működési idő tervezését a pontos eszközadatokhoz való könnyű hozzáféréssel és az optimalizált kockázatkezelést lehetővé tevő hatásszimulációval, az elemzések pedig elősegítik a kapacitástervezést is. Fontos leszögezni, hogy egy adatközpontnak mindig szolgáltatni kell, a fenntarthatóság, a megbízhatóság pedig néha ezzel ellentétes, egyensúlyt ebbe az informatikai innováció hozhat, ami hatékonnyá teszi az operatív működést.

CW: Mi a véleménye a hazai helyzetről?

Veres Zsolt: Egy pohár lehet félig üres és félig tele is. A legfontosabb kérdés, hogy rendelkezünk-e a megfelelő szemlélettel és jelen van-e a fejlődés. Bár még messze vagyunk a tökéletestől, egyáltalán nem rossz a hazai helyzet. Megfelelő a szabályozási környezet, megvan az akarat és az elvárás, és szerencsére rendelkezésre állnak megfelelő eszközök, best practice megoldások, amiben stratégiailag fontos szerepet játszik a Schneider Electric is. Jó hír, hogy a következő EU-ciklusban a fenntarthatósággal kapcsolatos fejlesztésekre komoly pályázati források válnak elérhetővé. Amennyiben a kormányzat, a szabályozási rendszer, a piaci szereplők és a végfelhasználói oldal jól együtt tud működni, jó esély van arra, hogy megközelítsük a célokat, noha nem kis kihívás az EU által kitűzött 55%-os csökkentés az üvegházhatású gázok esetében 2030-ig. Muszáj lépni, remélem, mindenki érzi, hogy mekkora ennek a súlya, arra bíztatok mindenkit, hogy tegye meg a szükséges lépéseket!

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.computertrends.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.