Hirdetés
. Hirdetés

Biztos alapokon piacképes tudás

|

Az ipar igényeit is figyelembe véve alakítja korszerű tudást adó képzését szakterületének vezető oktatási-kutatási intézménye, a BME VIK.

Hirdetés

Nem véletlen, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karáról (BME VIK) kikerülő szakemberek rendkívül keresettek és nagy elismerésnek örvendenek a munkaerőpiacon. A vállalatok - akár 500-700 ezer forintos kezdőfizetést kínálva - valósággal kapkodnak utánuk. A nagy érdeklődés egyaránt megmutatkozik a BSc, az MSc és a PhD diplomával rendelkezők iránt.

De miért is olyan elismert és kurrens az a tudás, amit a BME VIK a villamos-elektronika-informatika "szent hármas" területén nyújt a mérnökinformatikusi és villamosmérnöki pályára készülőknek, illetve az őket fogadó szervezeteknek? Menjünk szépen sorjában!

A VIK-re bekerülő hallgatók a műszaki területre készülők krémjéből kerülnek ki. Jól mutatja ezt, hogy 2020-ban a karra felvettek átlagpontszáma meghaladta a 423-at. Az oktatók nemzetközileg is elismertek, a laboratóriumok kiválóan felszereltek. Ez utóbbi nagy mértékben a kiterjedt ipari kapcsolatoknak köszönhető. Az is az iparral való szoros együttműködést jelzi, hogy számos multinacionális vállalat a VIK környékén alakította ki, illetve tervezi kialakítani magyarországi kutató-fejlesztő vagy szolgáltatóbázisát.

A karon folyó oktatás és kutatás rendkívül széles szakmai spektrumon folyik. Ennek alapfeltétele a VIK 70 éves múltja, illetve az a töretlen evolúció, amelynek eredményeképpen mára lehetővé és valósággá vált, hogy a legkorszerűbb technológiák folyamatosan beépüljenek az oktatásba. A VIK hallgatói egyrészt megkapják azokat az elméleti alapokat, amelyek a mérnöki szemlélethez elengedhetetlenek, másrészt megismerkednek napjaink legkorszerűbb technológiáival. Ez utóbbiakkal természetesen a gyakorlatban is kapcsolatba kerülnek - legyen szó hardverről vagy szoftverről, beleértve az 5G-t, az ipar 4.0-t, a mesterséges intelligenciát, a virtuális és kiterjesztett valóságot, a big datához kapcsolódó adattudományokat, a kvantuminformatikát, az űrtávközlést - hogy csak néhányat említsünk a hosszú sorból.

A korszerű hardver- és szoftvereszközökkel való találkozás részben az egyetemi laborokban, részben az ipari partnereknél történik. Jelenleg az ipar és a VIK között négyszintű az együttműködés. Az első szinten a hallgatók szakmai gyakorlatukat cégeknél végzik. A második szinten a vállalatok írják ki az önálló laboratóriumi, a szakdolgozat és a diplomaterv témákat. A harmadik - Competence as a Service - szinten mind a VIK, mind az ipari partner előállhat olyan ötletekkel, amelyeket közös projektekben valósítanak meg. A kar tehát proaktívan is megmutatja, milyen kompetenciákkal tud hozzájárulni a közös munkához. A negyedik szinten a vállalatok - jellemzően a nagyobbak - az egyetemen saját labort hoznak létre, ahol a hallgatók és az oktatók kifejezetten az illető cég projektjein dolgoznak.

Kiegészíti a négyszintű kapcsolatrendszert egy újszerű megközelítés, a 2018 szeptemberében indított, hat szemeszteres, kooperatív, üzemmérnök-informatikus diplomát adó BProf képzés, amely szorosabbra fűzi az ipari-egyetemi együttműködést. Lényege, hogy a hallgatók nem csak a nyári szakmai gyakorlatukat töltik az iparban, hanem tanulmányaik teljes utolsó évét. Az első BProf évfolyam 2020 szeptemberében kezdte meg vállalatnál letöltendő, gyakorlat-orientált képzését. A 40 befogadó cég kivétel nélkül elégedett a kooperatív képzésben résztvevő hallgatók tudásával és képességeivel. A vírushelyzetben a gyakornokok a home office keretei között is kiválóan teljesítettek, miközben az egyetemi teendőiket is az elvárt szinten látták el. A BME VIK keresi azokat a cégeket, amelyek a 2021 szeptemberében "piacra kerülő" BProf hallgatókat szívesen fogadnák.

A kar közeli tervei között szerepel az ipari és egyetemi együttműködést vadonatúj megközelítésbe helyező VIK Partner Program, amely a kar 70 éves múltjára, az elődök és a jelenlegi oktatói-kutatói gárda kompetenciájára, a mérnöki szakma gyakorlati elemeire, illetve a már bevált kooperációkra épít. Lényege a kölcsönösség. A tervek szerint az együttműködő felek közös projekteket indítanak, amelyekben az ipari partner elsőként jut hozzá a VIK kutatás-fejlesztési eredményeihez, szolgáltatásaihoz. A kooperáció részeként a partner egyrészt anyagilag segítheti a kart, másrészt részt vehet a projektekben vagy az oktatásban. A VIK vezetése óriási potenciált lát abban, ha az egyetemen felhalmozódott tudást, valamint az iparban keletkezett gyakorlati tapasztalatokat konkrét projektekben kamatoztatnák. Éppen ezért azt szeretné, ha minél több cég versengene a partnerségért. A VIK Partner Programnak több szintjét definiálják, így abban minden vállalatot szívesen látnak, kezdve az egy fős cégektől, a magyar kis- és középvállalatokon át, egészen a multinacionális vállalatokig.

A gyakorlat-orientált képzés és az iparral való szoros együttműködés mellett a tehetséggondozásról, illetve a kutatás iránt fokozottan érdeklődő hallgatókról sem feledkeznek meg a VIK-en. Egyedi a hazai felsőoktatásban az ötéves, kiscsoportos, 2016-ban indított, integrált képzési program (IMSc). A program a villamosmérnöki és mérnökinformatikus BSc és MSc képzés egyetlen szakmai ívet képező változata, amelybe azokat az átlagon felüli tudással érkező diákokat várják, akik jobban el szeretnének mélyedni a tananyagban és a tanszékeken folyó kutatásokban, illetve akik számára egyértelmű cél a mesterdiploma után a doktori fokozat. Az IMSc programban jelenleg 250-en vesznek részt. A hallgatók teljesítménye alapján differenciáló ösztöndíjak forrásaihoz a VIK ipari partnerei is hozzájárulnak a 2020 őszén indított ösztöndíjprogram keretében.

A VIK doktorandusz hallgatóinak motiválását, jövedelmük kiszámíthatóbbá és versenyképesebbé tételét, valamint a doktori képzésbe jelentkezők számának növelését tűzi ki célul a VIK-en 2020 februárjában indított PhD Duplex program. Lényege, hogy a 140 ezer forintos állami ösztöndíjat ugyanekkora összeggel egészíti ki a kar, illetve a tanszék.

Járvány alatt, járvány után

Bebizonyosodott, hogy folyamatos helyszíni jelenlét nélkül is folyhat színvonalas képzés a BME VIK-en. Noha a Covid-19-re senki sem vágyott, mégis megjelent. Nem volt más választás, roham tempóban kellett lépni, és átállni a távolléti oktatásra. A VIK-en már 2020 tavaszán is szinte zökkenőmentes volt a váltás, amelynek előkészületeire mindössze 10 napja volt az oktatói-hallgatói gárdának. Egy mérnököket képző karon különösen nagy a kihívás, hiszen forrasztani, csavarhúzóval dolgozni nem lehet virtuálisan. Mégis sikerült elérni, hogy a tavaszi félév közel teljes értékű legyen.
A 2020 őszi félévben már könnyebb volt az átállás, egyfajta hibrid fizikai-online képzésben folyt az oktatás. A nyár folyamán elkészítették 12 informatikai alaptantárgy online kurzusát, szeptemberben pedig a 200 és 400 fős termek közti közvetítőrendszer is üzemkészen várta a hallgatókat.

Hogy mit hoz a jövő, pontosan senki sem tudja. Az azonban már most látszik, hogy a hagyományos oktatás várhatóan nagy mértékben átalakul. A változás egyik fontos eleme, hogy az oktatás az ipar tevékeny közreműködésével valósuljon meg. A BME VIK által szorgalmazott, kölcsönös előnyöket nyújtó ipari-egyetemi partnerség tehát egyre nagyobb szerephez jut.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.computertrends.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.