A kínai ICT jövője - Uniformizált innováció

|

Kínában majdnem kétszer annyian használják az internetet, mint az Egyesült Államokban, és az IPv6 protokollra történő átállás is gyorsabb, mint a világ többi részén, azaz az ázsiai ország hamarosan a legnagyobb internetes és számítástechnikai belső piaccá válhat.

A kínai kormány az utóbbi tíz esztendőben évente tíz százalékkal növelte a technológiai kutatásokra szánt befektetési összeget. E tények és a gazdaságukban rejlő potenciál hatására egyes elemzők, futurológusok hajlamosak arra következtetni, hogy a közeljövőben Kína az internet, sőt, az egész következő generációs infokommunikáció vezető világhatalma lesz.

 

Hirdetés



Az olcsó és nagyszámú munkaerő miatt a távol-keleti ország a számítógépek és a fogyasztói elektronikus cikkek gyártásában máris több mint meghatározó tényező, ráadásul a gazdasági növekedés és a terebélyesedő technológiai infrastruktúra szintén kifejezetten biztató előjelek. Szupermodern számítási központok létrehozása, a jelenlegiek (Tiencsin, Senzsen, Sanghaj, Peking) csúcsra futtatása egyébként sem csak nemzeti büszkeség kérdése, hanem a helyi ICT és innovatív vállalatok – a világ desktop PC-inek összeszerelésén jócskán túlmutató – új alapokra helyezése.

Hátráltató tényezők

Az innovációt egyébként másként értelmezik, mint Amerikában: garázscégekből kinövő, az adott szakterületet forradalmasító óriások helyett egyelőre a „barkácsoláson”, létező technológiák lépésről lépésre történő megváltoztatásán alapuló folyamatos minőségjavulásban (több SIM-kártyás telefonok, új formák stb.) gondolkodnak. De hiába rejlenek óriási lehetőségek a kínai számítástudományban, a túlzott kormányzati kontroll, a szellemi tulajdonjogok nem megfelelő védelme és a több ezer éves hagyományokon, kulturális normákon alapuló merev oktatási rendszer komolyan hátráltatják az innovációt.

 



A szabadalmak 2011-ben Dél-Koreát és az Európai Uniót meghaladó, Japánt és az Egyesült Államokat megközelítő száma megtévesztő; a kvótarendszer megköveteli a vállalatoktól, hogy évente bizonyos mennyiségű szabadalmi kérelmet beadjanak, tehát a mennyiség a minőség rovására megy. A statisztikát szintén javítja, hogy a külföldi szabadalmak másolása, minimális megváltoztatásuk és saját munkaként történő prezentálásuk Tajvanhoz hasonlóan Kínában is bevett gyakorlat. Például az egyik legnagyobb internetes befektető, a korábban a Google Chinát és a Microsoft Research Asiát egyaránt vezető Kai Fu Li gúnyneve (Start-Copy Li) egyértelmű utalás arra, hogy a portfóliójába tartozó cégeknek gyakorlata a népszerű nyugati honlapok másolása és leöntése minimális kínai specifikummal. Egy másik példa: 2011 közepén több száz helyi Groupon-klón tevékenykedett a kuponpiacon.  

A tanárok és a múlt nagy „mestereinek” utánzását megkövetelő, tekintélyelvű oktatási rendszer sem a kreativitást, sem az innovációt nem inspirálja. A diákokat eleve arra nevelik, hogy az oktatókat, a hatalmat valamilyen szinten képviselő személyek által elmondottakat ne kérdőjelezzék meg, hogy mintákat kövessenek kérdések és saját ötletek helyett. Az eredmény: egy átlagos kínai diák kevésbé kreatív, mint egy amerikai vagy nyugat-európai. Nem véletlen, hogy a legsikeresebb kínai számítástudományi szakemberek nagy része hosszabb-rövidebb ideig az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában vagy Nyugat-Európában végezte tanulmányait.

Miért fontosak a szuperszámítógépek?

Az eltérő innovációértelmezést jól szemléltetik a szuperszámítógépek terén elért eredmények, amelyek nem az ideig-óráig tartó elsőség vagy az újítások miatt, hanem azért fontosak, mert egyre inkább helyi gyártású alkatrészekből állítják össze azokat, és mert előrelépésnek tűnnek az energiahatékony számítások felé vezető úton. A kettős trendet a 2011 októberében munkába állt Sunway Bluelight MPP szemlélteti: a 2010 végi világelső Tianhe-1A-val ellentétben mikroprocesszora már kínai készítésű, energiafelhasználása pedig kifejezetten alacsonynak számít a petaflop szintet átlépő gépkategóriában. Kína egyrészt megértette a nagy teljesítményű számítások jelentőségét, másrészt a jövőben egyre több erre képes „made in China” termék jelenhet meg.

Hirdetés

 



A sikerekhez azonban félvezetőiparuknak komoly fejlődésen kell keresztülmennie – az összeszerelt gépek mikrochipjeinek nagy része még mindig import, a lapkagyárak két-három generációval vannak lemaradva a világ élmezőnyétől. Hiába javul folyamatosan a 2002 óta gyártott hazai mikrochipek minősége, egyelőre nem veszik fel a versenyt az Intel vagy az AMD termékeivel, és még a helyi piac igényeit sem tudják kielégíteni. (Pozitív becslések szerint legalább egy évtized szükséges ehhez.)

Az energiafelhasználáshoz kapcsolódik az Alcatel-Lucent idei felmérése, mely szerint a kínai ICT-vállalatok 59 százaléka tervezi a környezetbarát megoldások valamilyen formában történő implementálását. A szakma 90 százaléka gondolja úgy, hogy a „zöld” ICT idővel zöld gazdasággá fejlődik. Az összes vállalkozás 39 százaléka szándékszik csökkenteni a mérgezőgáz-kibocsátást, ami 30 százalékuk szerint 3-5 éven belül kivitelezhető. Az államvezetés tizenkettedik ötéves tervében (2011-2015) 17 százalékos csökkentést fogalmaztak meg.


A zöld technológiák elterjedését az implementáció anyagi és emberi erőforrásra vonatkozó költségei hátráltatják. A környezeti szempontból fenntartható modelleken keresztüli kivitelezésben a kormány, a felsőoktatási intézmények és az ipari szereplők együttműködése várható.

Dinamikusan fejlődő startup szcéna

A szuperszámítógépek alkalmazási lehetőségei azonban meg sem közelítik a mindennapos felhasználás szempontjából sokkal fontosabb felhőszámításokét, az ember–számítógép interakcióét (HCI) vagy a „mindenütt jelenlévő számítástechnikáét” (ubiquitous computing, ubicomp). Ezeken a területeken még nagyobb a lemaradás, például az e témaköröknek szentelt nemzetközi konferenciákon (különösen a felsőoktatási intézmények és a szakemberek számához képest) egyelőre kevés a Kínai Népköztársaság területén élő kínai szerzők által jegyzett dolgozat, és azok is általában a Microsoft Research Asia vagy hongkongi, tajvani érdekeltségű cégek, nem pedig a helyi felsőoktatási intézmények kutatóinak munkái. Mivel a számítástudományt egyre több egyetemen oktatják, és mind több diák folytat informatika-tanulmányokat, a közeljövőre akár robbanásszerű, de mindenképpen pozitív változások prognosztizálhatók.      

Hirdetés

 



A felzárkózás még több amerikai-kínai együttműködéstől, a tengerentúlról visszatérő kutatók már ma is jelentős tevékenységétől, valamint attól a ténytől várható, hogy Kína a földkerekség második legnagyobb kockázatitőke-piaca dinamikus startup szcénával. A befektetett összegek és a kezdő vállalkozások száma gyorsan nő. Egyes internetes cégek (Alibaba, Baidu, Sina) hamar komoly piaci szereplővé nőtték ki magukat. Valószínűsíthető, hogy mindezek hatására a helyi infokommunikációs ipar innováció-orientáltabb lesz, valamint egyre inkább követni fogja a szilícium-völgyi mintát gyors felpörgéssel, kipukkadó és újragenerálódó buborékokkal és a világ talán legmegszállottabb munkamániás vállalkozóival.
De vajon világvezetővé válhat-e Kína, ha az ITC K+F tevékenységét az akadémiai/egyetemi közeg helyett startupok határozzák meg? Az oktatási rendszer és infrastruktúra (az anyagi támogatás növelésén túli) megváltoztatása nélkül aligha, márpedig ezekre a változásokra még legalább egy évtizedig várni kell.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.