Hirdetés

A legjobb Office-helyettesek

|

Nem feltétlenül kell egy kisebb vagyont kifizetni ahhoz, hogy profi irodai megoldásokhoz jussunk. Összegyűjtöttük azon szoftvereket és webes szolgáltatásokat, amelyek komoly fájdalom nélkül helyettesíthetik a Microsoft irodai programcsomagját.

Kicsiny Földünkön manapság kétségtelenül a Microsoft Office a domináns irodai programcsomag. A részesedése nagyjából a Windowséhoz hasonló, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének más szereplők is a piacon. Több alternatív irodai szoftvercsomag is létezik, amelyek képesek lehetnek helyettesíteni a redmondi cég megoldását – és ekkor még nem is beszéltünk a böngészőkben futtatható – s így platformfüggetlenséget biztosító – webes alkalmazásokról, amelyek folyamatos terjedése nem vonható kétségbe. Cikkünkben összegyűjtöttünk öt ingyenes és egy csökkentett árú megoldást, amelyek meg tudják cibálni az Office bajszát.

 

Office Web Apps


Stílusosan kezdjük összeállításunkat a Microsoft saját ingyenes megoldásával, az Office Web Apps irodai programcsomaggal, amely magában foglalja a Word, az Excel, a PowerPoint és a OneNote böngészőben futtatható változatait, sőt a Live- fiókban (login.live.com) megtalálható Hotmail szolgáltatással akár még az Outlook-klienst is helyettesíthetjük. Igazi riválisról nem beszélhetünk, mivel a Microsoft megfogalmazása alapján a webes csomag kiegészíti a kliensoldali Office-t, s nem konkurál vele. Ez valahol érthető is, mivel bolond lenne a redmondi szoftvercég leölni az egyik szent tehenét. Ettől függetlenül az Office Web Apps egyáltalán nem fapados: felhőszolgáltatásként biztosítja a csoportmunkát és a dokumentumok egyszerű megosztását, amely mellett a Skydrive tárhelyén keresztül ingyen kapunk hozzá 25 gigabájt tárhelyet is.

 

 



A szerkesztők előnye a hasonló szolgáltatásokkal szemben, hogy teljes mértékben képesek megjeleníteni az Office-kliensekben készített állományokat, valamint a rokonság miatt sokak számára ismerős lehet a felületük – pontosabban csak azoknak, akik már találkoztak a szalaggal. A megoldás hátránya, hogy nem rendelkezik olyan gazdag funkcionalitással, mint a dobozos társa, pontosan azért, hogy ne lehessen annak a konkurense. Tapasztalatunk szerint ráadásul a megoldás csak az Office 97–2003 és Office Open XML szabványú állományokat képes megnyitni, és kizárólag .docx, .xlsx és .pptx formátumokban menthetjük el a fájlokat a gépünkre. Emellett a megoldás hátránya az is, hogy csak Windows Phone 7-eszközökön találunk hozzá jó klienst.

Előny: a megjelenítés terén teljes Office-támogatás, 25 gigabájt tárhely, ismerős felület

Hátrány: kompromisszumokat kell kötni, az Office-kliensekre támaszkodik

 

LibreOffice


Itt az ideje, hogy elbúcsúztassuk az OpenOffice-t és üdvözöljük a leszármazottját, a LibreOffice-t. Az Oracle ugyanis magára hagyta a nyílt forráskódú irodai programcsomagot, így az vélhetően lassan elcsökevényesedik, ami miatt a LibreOffice viheti tovább az örökségét. A szoftvercsomag rendelkezik szövegszerkesztővel (Writer), táblázatkezelővel (Calc), prezentációkészítővel (Impress), rajzoló alkalmazással (Draw), adatbázis-szerkesztővel (Base) és matematikai segédprogrammal (Math) – azaz mindazzal, amely az OpenOffice-ban helyet kapott. A programcsomag egyébként nagyon hasonló a társához, így az OpenOffice-felhasználók déjá vu élményt fognak átélni, amikor elsőként nyitják meg valamelyik alkalmazást. Egyedüli különbséget csak az exportálás gombra kattintva fedeztünk fel, ugyanis az volt az érzésünk, mintha néhány licenc az Oracle-nél maradt volna.

 

 



Az Office-felhasználóknak sem kell megijedniük az irodai programcsomagtól, mivel annak felépítése nem tér el sokban a Microsoft megoldásától. A kliensek kezelése könnyen megtanulható, igaz, arra érdemes felkészülni, hogy az Office funkcionalitásától a LibreOffice elmarad, amely főként abban merül ki, hogy nem csinosíthatjuk a végtelenségig a dokumentumainkat. A programcsomag egy másik hátránya, hogy tapasztalatunk szerint a Microsoft szoftverei nehezen ismerik fel a LibreOffice-ban elmentett .rtf dokumentumokat. Ez egy hiba lehet, mivel a programcsomag szinte az összes fontos szabványt támogatja. Emellett sajnos nem rendelkezik csoportmunka-, felhő- és mobilos képességekkel, ami 2011-ben már nagy hiányosságnak mondható.

Előny: ingyenes, nyílt forráskódú irodai programcsomag, rendelkezik hordozható (portable) változattal is

Hátrány: csoportmunkát és a felhőbe való közvetlen mentést nem támogatja, az általa generált .rtf fájlok megnyitása nem mindig problémamentes

 

 

IBM Lotus Symphony


Elsőként 2007-ben jelent meg az IBM OpenOffice.org alapú irodai szoftvere, amely immár a harmadik verziónál tart. A Lotus Symphony négy alkalmazást foglal magában: egy szövegszerkesztőt, egy táblázatkezelőt, egy prezentációkészítőt és ami talán a legérdekesebb: egy böngészőt. Utóbbi az egyik olyan elem, amely még az OpenOffice felhasználói számára is újdonság lehet. A program indításakor ugyanis a „Kezdőlap” jelenik meg, ezen keresztül indíthatjuk el a fent megnevezett három szerkesztőt. Amennyiben egy szövegben lévő linkre kattintunk, plugint keresünk, illetve a LotusLive szolgáltatásában szörfölünk, akkor a program mindezt házon belül intézi, amely egy meglehetősen jó kényelmi funkció. Ráadásul maguk a megnyitott dokumentumok is úgy jelennek meg, mintha egy böngészőről lenne szó, azaz füleken, így könnyen válogathatunk a szerkesztett állományok között.

 

 



A Microsoft Office és az OpenOffice megoldásoktól eltérően a Lotus Symphony az oldalsávon jeleníti meg a főbb szerkesztési funkcióit, ami elsőre furcsa lehet. Tesztünk során az IBM szoftverével generált állományokat a két rivális kliensoldali szoftvercsomag egyaránt megnyitotta, amely mellett a Symphony gond nélkül kezelte a .docx és az .odt fájlokat is. Az irodai programcsomag mindemellett képességeiben elmarad az Office-tól, s nem rendelkezik semmiféle felhőalapú támogatással. Utóbbi egy picit érthetetlen, mivel már elérhető a LotusLive szolgáltatása, de annak a használata mellett sem tudunk közvetlenül az IBM felhőjébe menteni. Ez talán bizony az OpenOffice, illetve immár a LibreOffice asszisztálása miatt lehet.

Előny: beépített böngésző, egy ablakon belül többfüles megjelenítés, szabványok széleskörű támogatása

Hátrány: nem rendelkezik mobilos klienssel, levélkezelővel; habár létezik felhőalapú megoldása, arról mintha nem is tudna

 

Google Dokumentumok


A Google Dokumentumok (docs.google.com) talán a legismertebb felhőalapú irodai megoldás, amelyet sokan az OpenOffice – illetve immár a LibreOffice – mellett a Microsoft Office fő vetélytársának tartanak. Az ingyenesen használható webszolgáltatással a felhasználók könnyedén feltölthetik meglévő dokumentumaikat a Google felhőjébe, hogy ott szerkesszék azokat, illetve új állományokat is kreálhatnak a Dokumentumok felületén. Az ott tárolt fájlok ezt követően bárhol elérhetők és szerkeszthetők egy böngésző segítségével, amely sokak számára csábító lehet, főként azoknak, akik szeretik állandóan „maguknál tartani” a dokumentumaikat. Emellett a kliensoldali Office-tól eltérően a megoldással egyszerűen megoszthatjuk ismerőseinkkel és munkatársainkkal a fájlokat, amelyeket akár együtt is szerkeszthetünk velük – igaz, ezen két tulajdonság minden felhőben futtatott szolgáltatásra igaz.

 

 



A Google Dokumentumok nagy előnye a hasonló megoldásokkal szemben, hogy az anyacégnek hála remek okostelefonos és táblagépes kliensekkel rendelkezik, bár utóbbiak is inkább a tartalomfogyasztást, mint a tartalomgenerálást segítik elő. Mégis ez egy hatékony érv lehet a Zoho és az Office Web Apps elvetésénél. Persze a megoldásnak megvannak a maga hátrányai. A Zoho szerkesztői hosszú távon jobban használhatók, míg az Office Web Apps biztosítja a kliensoldali Office kliensekben készített fájlok teljes megjelenítését, míg a Google Dokumentumok lebutítja azt. A megoldás ugyanis sajnos egy kicsit fapados felülettel rendelkezik, ami miatt nem készíthetünk benne olyan megnyerő dokumentumokat, mint a Microsoft irodájában.

Előny: egyszerű csoportmunka és fájlmegosztás, együttműködés más Google-szolgáltatásokkal, széleskörű mobileszköz-támogatás

Hátrány: konkurensekhez képest fapados felület, nagyobb is lehetne a tárhely

 

 

Zoho


Szinte minden olyan összeállításban felmerül az indiai Zoho böngészőben elérhető irodai szolgáltatáscsomagja, amelyben a legjobb webes munkaeszközöket gyűjtik össze. Ha ellátogatunk a főoldalára (zoho.com), akkor már első pillantásra rájöhetünk, hogy ez bizonyos teljes mértékben jogos. A webes megoldás ugyanis több mint 20 különböző webalkalmazással rendelkezik, így a klasszikus szolgáltatások mellett (szerkesztő, levelező, naptár, névjegyalbum és linkgyűjtő) találhatunk benne például számlázó, CRM, HR és tesztkészítő modult is. Talán nyugodtan mondhatjuk, hogy szinte mindent fellelhetünk benne, amelyre egy magánfelhasználónak, illetve egy kisebb cégnek szüksége lehet, s alapesetben mindezt ingyen kínálja.

 

 



Egy felhasználó erejéig ugyanis majd' mindegyik modullal térítésmentesen tehetünk egy próbát, amely mellé 1 gigabájt tárhely is jár, így otthoni felhasználók és a párfős cégek egy igazi irodai svájcibicskához juthatnak. Engedtessék meg, hogy megkockáztassuk azon kijelentést, amely szerint a Zoho funkcionalitásban messze a versenytársai előtt jár. Ha csak a szerkesztőalkalmazásokat vizsgáljuk meg (Writer, Sheet és Show), akkor elmondhatjuk, hogy azok ugyan elmaradnak az Office képességeitől, mégis majdnem minden fontos műveletet elvégezhetünk a segítségükkel. A csoportmunka-képességekkel is felvértezett megoldások egy fokkal fejlettebbek a Google és a Microsoft böngészős programjainál, így például a közös valós idejű szerkesztésnél cseveghetnek egymással a felhasználók. Hátrányként említhető, hogy a szerkesztők nem képesek megjeleníteni a gazdag Office-dokumentumokat teljes pompájukban.

Előny: Office-os és SharePoint beépülők, gazdag funkcionalitás, jó kezelőfelület

Hátrány: nem rendelkezik honosított verzióval és hivatalos mobilklienssel

 

SoftMaker Office


A SoftMaker Office az eddig bemutatott irodai csomagoktól eltérően nem ingyenes, habár letölthető a 30 napos próbaverziója. A legfrissebb, 2010-es kiadását 69,95 euróért vehetjük meg (jelenlegi árfolyamon számolva körülbelül 18 ezer forintért), amely magában foglalja a TextMaker szövegszerkesztőt, a PlanMaker táblázatkezelőt, a SoftMaker Presentations PowerPoint-klónt és a BasicMaker szkriptkészítőt. Összehasonlításképpen az Office 2010 Otthoni és diák verziója körülbelül 27 ezer forintba kerül, míg a háromlicences dobozos verziójáért 38 ezer forintot kérnek el. Utóbbit fontos hangsúlyoznunk, mivel a SoftMaker is három licencet ad a termékéhez, azaz a két megoldás között körülbelül 20 ezer forint az árkülönbség.

 

 



Ezen árért cserébe egy, a Microsoft irodájához hasonló felülethez jutunk, amelyben könnyű eligazodni. A csomag minden elterjedt szabvánnyal jóban van, így a régebbi és az új Office állományokkal és az Open Document Format fájlokkal is gond nélkül megbirkózik. Grafikai képességekben a programcsomag valahol az OpenOffice és a Microsoft Office között helyezkedik el, azaz a közreműködésével látványosabb dokumentumokat hozhatunk létre a nyílt formátumú vetélytársaihoz képest. Előnye még, hogy a LibreOffice-hoz hasonlóan rendelkezik hordozható változattal, amely képesség az állandóan mozgásban lévő felhasználók számára jöhet jól. Ezzel együtt a kezelését egy kicsit tanulni kell, tehát nem nevezhető színtiszta Office-klónnak. Nagy hátránya ellenben, hogy nem rendelkezik teljes, lokalizált verzióval, így a használatával a helyesírás-ellenőrzésről le kell mondanunk.

Előny: Microsoft Office-hoz hasonló felhasználói felület, fejlett grafikus képességek

Hátrány: nem rendelkezik webes mentéssel és csoportmunka képességekkel, a mobil kliense csak Windows Mobile készülékekre érhető el, fizetős

Mindegyik bemutatott irodai csomagnak – legyen az akár offline, akár online – van egy olyan tulajdonsága, amellyel kiemelkedik versenytársai közül, így miatt nehéz egyértelműen megmondani, hogy melyik a legjobb Office-helyettesítő. A webes alkalmazások közül a Zoho nevezhető a legsokoldalúbbnak, a Google Dokumentumok a legelterjedtebbnek, az Office Web Apps pedig a legszebbnek (feltéve, ha Office állományok megjelenítéséről van szó). Kliensoldalon a LibreOffice képességekben túlnő az IBM megoldásán, ellenben utóbbi az újszerű felhasználói felületével alaposan megkönnyíti a több dokumentumon végzett munkát. Végezetül a SoftMaker Office akkor jöhet jól, ha szép dokumentumokat szeretnénk kiadni a kezünkből, és ezért hajlandók vagyunk egy kisebb summát is kifizetni.

 

 

 

Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra » Advertisement

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.