Hirdetés
. Hirdetés

A negyedik G-be lépünk

|

Világszerte egyre több szolgáltató állítja rendszerbe a rendkívül gyors adatátvitelt lehetővé tévő negyedik generációs mobilkommunikációs rendszereket. Az LTE-technológia már Magyarországon is elérhető; széles körű elterjedése a piac egészére alapvető hatást gyakorolhat.

Hirdetés

A fejlett felhasználói eszközök, szolgáltatások, az informatikai architektúrát, a munkavégzési és szórakozási szokásainkat átformáló technológiák – mint az okostelefonok, a táblagépek, a mobil steraming, az IPTV vagy a cloud computiung – megjelenésével drasztikusan megnőtt a mobilszolgáltatók hálózatain átmenő adatforgalom nagysága az elmúlt években. Az üzleti felhasználók és a magánszemélyek hatalmas mennyiségű adatot forgalmaznak – a hömpölygő információáradat továbbításához, a modern eszközökre szabott innovatív szolgáltatások kiszolgálásához nagy sebességű adatátvitelt biztosító kommunikációs hálózatokra van szükség. Nem véletlen, hogy az olyan, befolyásos iparági szereplők részvételével felálló szervezetek, mint az Ericssont, a Nokia Siemens Networksöt, a Panasonicot, a Qualcommot és a Telecordiát is a tagjai között tudó GSA (Global Mobile Suppliers Association) vagy a közel nyolcszáz nemzetközi mobilszolgáltatót tömörítő GSMA (GSM Association) mindent megtesznek annak érdekében, hogy támogassák az ezek felállításához szükséges szabványok kidolgozását, fejlesztését és népszerűsítését.

A japánok, a finnek, meg a magyarok

A ma használt legfejlettebb mobiladat-átviteli technológia, a negyedik generációs (4G) szabványként emlegetett, valójában 3.9 G-t jelentő (lásd keretes írásunkat) LTE (Log Time Evolution) kidolgozására elsőként a japán operátoróriás, az NTT DoCoMo tett javaslatot 2004-ben. A GSM/EDGE és UMTS/HSPA rendszerre épülő, extra gyors (299,6 megabites le- és 75,4 megabites feltöltési csúcssebességet garantáló) standard specifikációját 2008-ban véglegesítette az iparági szövetségek szakértőinek részvételével létrehozott szakmai szervezet, a 3GPP (3rd Generation Partnership Poject). Az első működő LTE-rendszert a telekommunikációs fejlesztések szempontjából éltanulónak számító Skandináviában – Oslóban és Stockholmban – üzemelte be a svéd–finn TeleiaSoneira 2009 decemberében. Egy évvel később az Egyesült Államokban és Japánban is felálltak az első működő hálózatok; az operátorok egymás után adaptálják az LTE-t. A GSA adatai szerint idén januárban már 29 ország 49 mobilszolgáltatója kínált a szabványnak megfelelő adatkommunikációs megoldást. Köztük a T-Mobile is: a hazai piacvezető január elsején indította el saját 3.9 G-s kereskedelmi szolgáltatását.

Három „G” fölött

A szakemberek többsége nagy reményeket fűz az LTE-szabvány elterjedéséhez; véleményük szerint a technológia forradalmasítani fogja a mobilpiacot: elősegíti az új termékek és szolgáltatások megjelenését és a készülékgyártásra, szoftverfejlesztésre is jelentős hatást gyakorol. Vélekedésüket az iparági tendenciák – a csökkenő készülékárak, az okostelefonok, táblagépek iránti növekvő kereslet és az olyan „online televíziózást”, illetve valós idejű videostreaminget kínáló IPTV-rendszerek megjelenése, mint a Netflix, az Apple TV vagy a Google TV – is megerősítik.

A szakértők mellett természetesen a gyártó és a fejlesztők is örömmel konstatálják az LTE-hálózatok térnyerését. Nem véletlenül, hiszen a technológia a ma használt 3G hálózatoknál klasszisokkal gyorsabb le- és feltöltési sebességet, csökkentett, az online alkalmazások, játékok, nagy felbontású HD-videók élvezhetőségét jelentős mértékben javító késleltetési időt, felhőben futó, egymással párhuzamosan használható programok és szolgáltatások kifejlesztését és piacra dobását teszi lehetővé.

A tapasztalatok biztatóak: az ultragyors mobilinternet megjelenése máris számos új alkalmazást és szolgáltatást hívott életre. A médiaipari szereplők – közülük is elsősorban a televíziós társaságok – eszeveszett fejlesztésbe kezdtek. Nem csoda, hiszen a mobil széles sáv megjelenésével teljesen új, a költséges földi és műholdas megoldásoknál jóval költséghatékonyabb műsorszórási metódusokat dolgozhatnak ki.

A gomb meg a kabát

A készülékgyártók is mozgolódnak. A GSA kutatása szerint fél év alatt hatszorosára nőtt az LTE-képes okostelefonok száma. Amíg tavaly ősszel mindössze nyolc ilyen készüléket – köztük a Samsung Galaxy SII-t és a Motorola Droid RAZR-t – forgalmaztak a piacon, ma már 48 kompatibilis modell között válogathatnak a felhasználók. A szervezet idén januárban összesen 269 LTE-kompatibilis eszközt – köztük a telefonok mellett számos tabletet és notebookot is – regisztrált.

Ráadásul, ahogy a 4G-szolgáltatások esetében, úgy ezen a fronton is ugrásszerű kínálatnövekedéssel számolhatunk. A Qualcomm tavaly decemberben jelentette be, hogy a világon elsőként integrált, az LTE mellett több 3G-standardet (HSPA+, CDMA2000, 1xEV-DO Rev A és B) is támogató chipsetet dob piacra. Valószínű, hogy a Gobi 4000 névre keresztelt lapkacsomag az Apple legújabb termékeiben, az iPhone 5-ben és – az iparági pletykák szerint március hetedikén bemutatásra kerülő – iPad 3-ban debütál majd.

Szakértők szerint az új, integrált megoldás nagymértékben hozzájárul majd a 4G-telefonok elterjedéséhez. A ma forgalomban lévő eszközök két különálló chipset segítségével csatlakoznak az LTE- és a 3G-hálózatokhoz, ami a kettős terhelés miatt jelentősen csökkenti az üzemidejüket. A legtöbb gyártó mindeddig azért óvakodott a 4G okostelefonok kifejlesztésétől, mert nem akart nagyétkű energiavámpírokat szabadítani a felhasználóira; a Qualcomm fejlesztése erre a problémára is hathatós megoldást jelenthet.

Az elemzők szerint valószínű, hogy ha az Apple LTE-kompatibilis eszközök bemutatásával – ahogy az utóbbi években szinte minden újításával – „magára húzza” majd a piacot, az új iPad és iPhone megjelenését követően a konkurens gyártók is ontani fogják a 4G-s tableteket és okostelefonokat.

Együtt élő generációk

Az LTE-hálózatok megjelenése természetesen nem jelenti azt, hogy a mobilszolgáltatók meglévő infrastruktúrái kihasználatlanul maradnának. A szakértők egyetértenek abban, hogy az operátorok nem a ma használt 2G és 3G hálózatok helyett, hanem azokkal együtt, az adatterhelés menedzselését megkönnyítő vezeték nélküli WLAN megoldásokkal kiegészítve, egy egységes, többkomponensű rendszer részeként használják majd az új generációs adatátviteli technológiát. Annál is inkább, mivel az internetprotokoll (IP) alapú LTE-szabvány csak a csomagkapcsolt adatátviteli technológiát támogatja, így önmagában nem alkalmas a hangátvitelre használt áramkör-kapcsolású GSM, UMTS és CDMA2000 rendszerek kiváltására.

Persze ennek a problémának az áthidalására is született már megoldás. A multimédiás tartalmak IP-alapú továbbítását lehetővé tévő architekturális keretrendszer, az IMS (IP Multimedia Subsystem) egyik implementációja, a VoLTE (Voice over LTE) lehetővé teszi, hogy a felhasználók a VoIP-megoldásokhoz hasonlóan, saját internetkapcsolatokon keresztül bonyolítsák le a hanghívásokat. Szép és elegáns megoldás lenne, ám mivel az átálláshoz a hangátviteli infrastruktúra költséges átépítésére lenne szükség, a megoldás egyelőre nem tudott igazán elterjedni. Helyette általában a CSFB (Circuit Switched Fallback) technológiát használják a szolgáltatók, ami hívásfogadáskor és kezdeményezéskor az LTE-hálózatokról automatikusan a hagyományos 2G és 3G rendszerekre irányítja át a kommunikációs kapcsolatot.

A szakértők szerint a VoLTE elsősorban azoknak a 4G-szolgáltatóknak jelenthet jó megoldást, amelyek nem rendelkeznek saját hangátviteli infrastruktúrával. Nekik alapvető érdekük lesz, hogy megvessék lábukat a „hagyományos” mobilszolgáltatások jelentette hatalmas piacon –, így valószínűleg mindent elkövetnek majd azért, hogy mind szélesebb körben elterjesszék ezt az implementációt.

A hazai háló

A Magyar Telekom tavaly ősszel kezdte élesben tesztelni a 4G LTE-technológiát, januárban pedig saját negyedik generációs mobilinternet-szolgáltatásukat is elindították. A cég októbertől december végéig meghívásos rendszerben, a több száz lakossági felhasználó mellett kkv-k és nagyvállalati ügyfelek bevonásával tesztelte a hálózatát Budapest egyes kiválasztott kerületeiben. A szolgáltatást jelenleg a fővárosi felhasználók negyven százaléka érheti el; a T-Mobile közleménye szerint a hálózatfejlesztés 2012-ben is folytatódik: a tervek szerint idén Budapest egész területére kiterjesztik a 4G/LTE lefedettséget.

A tesztelők tapasztalatai alapján a 4G/LTE hálózat a korábbi mobiltechnológiáknál lényegesen gyorsabb, a webböngészés és az online játék a szélessávú vezetékes internet használatához hasonló élményt nyújtott – írta a hálózat beüzemelése kapcsán kiadott közleményében a szolgáltató.

A Magyar Telekom tavaly májusban jelentette be, hogy az Ericsson közreműködésével új generációs mobilinternet-hálózatot épít. A felek a szerződés összegét üzleti titokra való hivatkozással nem árulták el, a cég csupán azt közölte, hogy a következő években mintegy 30 milliárd forintot költ hasonló fejlesztésekre. A vállalat távlati célja az, hogy két éven belül az ország teljes területén elérhetővé tegyék a másodpercenként 21 megabites letöltési sebességet szavatoló szolgáltatást.

A konkurencia egyelőre kivár. Annak ellenére, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) január 31-i aukcióján a T-Mobile, a Vodafone és a Telenor összesen 43 milliárd forint értékben vásárolt extra frekvenciablokkokat a kilencszáz megahertzes frekvenciatartományban, utóbbi két cég egyelőre nem tervez LTE-szolgáltatást indítani. A szolgáltatók azzal indokolják a fejlesztések elnapolását, hogy a meglévő 3G hálózataik is tisztességes sávszélességet szavatolnak, emellett hazánkban ma még igen kevés az LTE-képes telefon és tablet – a felhasználók jelentős része még mindig 2G-s készülékeket használ.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.