Hirdetés
. Hirdetés

A szolgáltatók keze a sávszélesség torkán

|

A New York Times arról számolt be a hétvégén, hogy az akadozó internetezés nem mindig a túlságosan nagy sávszélességet kívánó letöltések, hanem a szolgáltatók manipulációinak a következménye. A jelenség az egész világon tapasztalható: Tokiótól New Yorkon át Varsóig, azaz nincsenek kivételezett régiók.

Hirdetés

Krishna Gummadi, aki a hálózati rendszerek kutatócsoportjának vezetője a Max Planck Intézet szoftver rendszerekkel foglalkozó saarbrückeni részlegében, kijelentette, hogy a lassú internetkapcsolatért gyakran a szolgáltató cégek a felelősek, mert szelektíven csökkentik a sávszélességet, hogy fenntarthassák a forgalmat a hálózat egészében. Ezt a technikát throttling (szabályozás, lefojtás, sebességkontroll) néven ismerik a szakmában - írja a lap.

Három évvel ezelőtt Gummadi és egy diákja, Marcel Dischinger kidolgozott egy szabad felhasználású szoftvert a szolgáltatók által lefojtott internetkapcsolatok kiszűrésére. A program a „Glasnost" nevet kapta, a gorbacsovi politikában ismertté vált nyitottság, oroszul Glasznoszty szó után. Azóta másfél millióan töltötték le és használják a sebességellenőrzőt szerte a világon.

internet sebesség műszerfal
internet sebesség műszerfal

A Glasnost a Bittorrent fájlmegosztó protokollját használja adatátviteli feladatok utánzására, majd méri, hogy vajon az operátor lassítja-e vagy sem a feltöltést és letöltést. Legújabban a Glasnost már néhány okostelefonon is képes működni.

A legutolsó adatok szerint 121247 tesztet futtattak le januártól októberig, s az eredmények arra vallanak, hogy a throttlingot a világon mindenütt alkalmazzák. A felmérés nem reprezentatív, hiszen a nagy operátoroktól sok, (például a hatalmas japán NTT Docomótól 36 ezer), a kicsiktől viszont csak pár száz mérés érkezett be. Másfelől a mérésnek 4-5 százalékos a hibahatára, így van esély rá, hogy esetenként a teszt hibásan ad pozitív eredményt. Ám ez nem semmisíti meg azt, amit a Glasnost feltárt, azaz a throttling létét és elterjedtségét.

Az Egyesült Államokban a testek 23 százaléka érzékelt forgalomkorlátozást, ami alacsonyabb a 32 százalékos világátlagnál. Európában a legelterjedtebb ez a technika Nagy-Britanniában, ahol a lassítás a mérések 74 százalékában fordult elő. Franciaországban azonban csak 21 százalékos volt a pozitív mérések aránya. Németországban még ennél is kevesebb, mindössze 16 százalék volt az azonosított lassítások aránya. Japánban 49 százalékot mértek. Kanadában pedig, ahol nagy lakatlan területeken is kénytelenek fenntartani a szolgáltatást, sokkal elterjedtebb a jelenség, s szolgáltatótól függően 64 és 85 százalék közé esett a pozitív tesztek aránya.

Más országokban elsősorban a kisebb szolgáltatók markolásszák a sávszélesség torkát, mert gyakran nincs pénzük nagykapacitású hálózatok kiépítésére. Dubaiban van szolgáltató, ahol 90 százalékos a korlátozási arány, de a lengyelországi Lódzban 88 százalékot mértek, az egyik argentin szolgáltatónál 87 százalékot, egy észtnél 85-öt, egy hongkonginál pedig 83-at, Malajziában 78-at, Szingapúrban 63-t, Portugáliában 62-t, Izraelben pedig 59-et.

Magyarországot nem említi a New York Times cikke, de aki kíváncsi a saját sávszélességére, illetve, hogy azt a szolgáltató korlátozza-e, annak elég ellátogatni a Szélessáv Index weboldalra, s ott a Glasnost segítségével elvégezheti a mérést.

Vannak olyan szolgáltatók is (többek között a spanyol Telefónica, az olasz Telecom Italia, a holland KPN, a svéd Telia, a belga Belgacom vagy az ír Eircom), amelyek hatalmas földi hálózatokat működtetnek, s alacsony szinten tartják a korlátozásokat. Az említett cégek hálózatán a pozitív tesztek aránya 13 és 19 százalék közé esett.

A Glasnost mérési tapasztalatai arra mutatnak, a telekommunikációs és kábelszolgáltatók a korlátozásokat igyekeznek úgy vezényelni, hogy az ügyfeleiknél ne okozzanak zavarokat, s ehhez már meg is van a kellő tapasztalatuk. Marcel Dischinger, aki jelenleg számítógép-mérnök Innsbruckban, úgy véli, hogy a throttling sokkal elterjedtebb a mobilinternet esetében, mert ezeknek a hálózatoknak a kapacitása sokkal kisebb, mint a vezetékeseké. Azzal azonban, hogy a szupergyors vezetékes internetszolgáltatás már egyre több operátor kínálatában megjelenik, a sebesség korlátozására való igény csak nőni fog - vélekedik Dischinger. Aki nem titkolta: „Nem hiszem, hogy ez örökké így mehet. Nem tudom elképzelni, hogy további beruházások nélkül, a jelenlegi hálózati infrastruktúrával az operátorok képesek lennének hosszú távon folytatni az emberek (felhasználók) támogatását."

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.