Budapesti lakosként elfeledtem, hogy van az országnak egy másik része, vagyis közel nyolcmillió ember, akik kisebb városokban, településeken, néha falvakban, esetenként pedig tanyákon laknak. Olyan helyeken, ahol a madár sem jár, ahol az informatika eszközei, a technológiai fejlesztések elvétve találhatók meg, és bármennyire is furcsa, ahol a Google Maps "My location" funkciója már nem is működik.
Egy hete élvezzük a vidéki élet nyugodt és kellemes oldalát, de informatikában jártas emberekként észre kellett vennünk, hogy a szolgáltatók csak a fővárosi vagy nagyvárosi ember kegyeit keresik. Vannak olyan vidékek, ahol a legtöbb ember számára a mobiltelefon a legfontosabb műszaki eszköz, és informatikával is ennek révén találkozik, vagy néha a tévében, amikor internetre felkerülő listákról, szolgáltatásokról hall. És ennyi. Mert azokat gyakran esélye sincs kipróbálni.
A térkép szélén is túl
Ötven kilométerre Budapesttől, autópályán, a mobiltelefonomon működő Google Maps "My location", vagyis az épp aktuális pozíciót mutató szolgáltatás nem működik. Ami egy ingyenes szolgáltatás esetében még érthető is, hiszen a Google igyekszik nagy tömegeket elérni, így nagy városok környékén lévő bázisállomások helyzetét térképezi fel, és ezekkel tölti fel adatbázisát.
Nos, egy ilyen helyen, a nagy fővárostól nem is olyan távol igyekeztem internetkapcsolatot csiholni új házunkba. Az autópályáról letérve 3G szolgáltatásról már nem is beszélhetünk, így nagy sebességű mobilinternetről sem. A mobilszolgáltatók ugyanis azon vannak, hogy előbb a sűrűn lakott városokat fedjék le, majd a kisebb településeket, és valahol a lista alján ott vannak a kis falvak. Nem is kellene méregdrága 3G-s bázisállomásokat telepíteniük. Mert a mobilszolgáltatók és a szabályozó hatóság is elfeledkezik arról, hogy a kilencvenes években kiépített 900 MHz frekvenciájú hálózat parlagon hever, senki sem használja semmire, pedig ez a hálózat technikailag képes lenne arra, hogy a gyérebben lakott területeken is mobil szélessávú internetet sugározzon.
Az államtól megvásárolt licencek sem engedélyezik az internetszolgáltatást ezen a frekvencián, az engedély hangtovábbításra szól - tudtommal. Ha a hatóság és a szolgáltatók el is gondolkodnának azon, hogy mi is legyen a 900 MHz-es hálózat sorsa, sok a tisztázatlan kérdés: lemond-e az állam a licencbevételről a nemes cél érdekében, hogy a kisebb településekre is eljusson a mobilinternet? Vagy újabb akadályokat gördít ez elé, és további forintmilliárdokat fizettet meg a mobilosokkal, vagyis közvetve a fogyasztókkal? Nem tudni.
A rézkábel a valódi luxus
Felhívtam a helyi kábeltévé-szolgáltatót, aki internetet is ajánl ügyfeleinek. A 9600 forintos csomagban 4 Mbit/s letöltési és 512 kb/s feltöltési sebességet kínáltak nekünk, emellett 12 ezer forint beszerelési díjat is kértek. Ez árban és sebességben is a legjobb csomag. Érdeklődtem, hogy várhatók-e további fejlesztések, lesz-e nagyobb csomag vagy alacsonyabb ár, netán ha egyszerre rendelem meg a kábeltévét és az internetet, elengedik-e a bekötési díjat? Szinte kiröhögtek, de udvariasan válaszoltak, hogy egyelőre nem terveznek hasonló fejlesztést, rövidtávon semmiképp, és hogy a beszerelési díjat mindenképpen kérnek.
Érdeklődtem a helyi távközlési szolgáltatónál, akinek munkatársa rögtön sorolta az akciókat, hogy háromezer forint körüli áron telefont és internetet is kapok, a bekötési díjat elengedik, és még ingyen perceket is adnak bónuszként a hálózaton belül. Nagyszerű, gondoltam én, kérem a szolgáltatást. Az elégedettség rögtön lefagyott az arcomról, mert hamar kiderült, a faluban van telefon és van szolgáltatás, ám nincs rézkábel. Mikrohullámos telefont és internetet tudnak "bekötni", már ha a ház jól pozicionált, de a maximális internetes sebesség így is csak 1 Mbit lehet 7600 forintos áron. Köszönjük, de nem kérünk belőle.
Így hát az egyetlen ésszerű választás a kábelszolgáltató verseny nélküli kínálata volt. A szolgáltató javára írható, hogy nagyon gyorsan, három munkanap alatt bekötötték a drótot, használhattuk is a szolgáltatást. Attól eltekintve, hogy egy hét alatt kétszer volt szerverleállás, és hogy az ügyfélszolgálatos hölgy már a hangomról megismert, minden rendesen működik.
Egyet előre, kettőt hátra
Hogy lehet az internet elterjesztéséről regélni, ha ennek a feltételeit nem teremtjük meg? Józan paraszti ésszel gondolkodva, senki sem fog csak azért havi tízezer forintot kidobni az ablakon, hogy kertészeti tippeket olvasson az interneten. Vagy hogy egy bizonytalanul igénybe vehető, szerverleállásokkal küszködő (nem hallottak redundáns rendszerekről - kérem bármelyik szerveres céget, adományozzanak már nekik egy komolyabb rendszert!) szolgáltatással kínlódjon? Így nem csoda, ha az a boltos, aki már látott számítógépet, azt mondja nekem: ha van e-mail címem, akkor gépeljem be a www.valami.hu címet. Mert nem tudja, hogy az elektronikus levélcím és egy internetes oldal címe között mi a különbség, nincs alkalma kipróbálni és használni nap mint nap.
Gyakran kesergünk, hogy kicsi ország vagyunk, nem jön el hozzánk hivatalosan az Apple új telefonja, késve érnek el a kényelmi szolgáltatások, de még ha akarnánk sem tudnánk legálisan zenét vásárolni a külföldi boltokból. Kesergésünk mellett elfelejtjük, hogy ugyanazt tesszük kisebb településeinkkel, mint amit velünk Európa. Elfelejtjük őket, nem tartjuk fontosnak, nem figyelünk rájuk eléggé. Mert Budapest a mi világunk közepe.
